Legutóbb Szemán Zoltán könyveit olvastam Google Play-en, és
mivel most is egy könnyed kikapcsolódásra vágytam ismét az oldal segítségét
kértem.
Ezúttal Marosi Katalin - Vándorfelhő című novellájára esett
a választásom, ezúton is köszönöm az írónőnek a lehetőséget!
Marosi Katalin - Vándorfelhő
Tartalom:
Búcsú Valentintól, de nem örökre, csupán a jelenben, ahogy a cím is mutatja. Valamint a novella melléklete ismét tartalmaz némi visszaemlékezést a Demokhlesz társaság segítségével, ami most egy Valentin napra repít el. Jó olvasást!
Véleményem
3/5
Szeretném leszögezni, a sorozat előző részeit nem olvastam.
Katalin verseit viszont igen és vannak olyanok, amelyek nagyon tetszenek,
kíváncsi voltam arra, miként alkot prózában és ezért választottam a kötetet.
Számomra a fogalmazás nagyon száraz volt, semmilyen érzelmet
nem mozgatott meg bennem, noha romantikus történetről van szó. A főhősnő hiába
érezte a nagy érzelmeket és tárta is elénk, bennem nem mozgatott meg semmit.
Mint említettem nem ismerem az előzményeket, azt sem igazán
értettem, hogy ez a nagy szerelem miből táplálkozik? Valentin ebben a részben
semmi okot nem adott arra, hogy a lány ilyen érzelmeket tápláljon iránta. Ha ez
az előzőekből kiderül, elnézést kérek a hiányos információért.
A főhősnőben viszont látok lehetőségeket. Szép, kissé naiv
lelkivilágával érdemes lenne őt jobban bemutatni az olvasóknak. Főképp a
jellemfejlődését, lelki harcait.
A végére hagytam a borítót; ami miatt megakadt a szemem a
könyvön. Az a könnyedség, ami a pitypangokat jellemzi, igazán jót tett a
hangulatomnak olvasás közben. Erős kontrasztot érzek közte és a tartalom
között, de ez segít abban, hogy maradandó nyomot hagyjon az olvasóban!
A könyvet itt tudjátok beszerezni, az írónő más műveivel együtt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése