Rólunk

2019. december 12., csütörtök

Az Eszetlenség folytatódik - Vélemény Robin O'Wrightly trilógiájának utolsó részéről


Szeretném megköszönni Robin O’Wrightly írónőnek, hogy elolvashattam az Eszetlen szerelem 3. részét. Az első két részt már ismertem, nagyon kíváncsi voltam a folytatásra! Tudtam, mit várhatok, de amit kaptam, az engem is meglepett!

Robin O’Wrightly - Mexerelem 


Tartalom:

Elszabadulnak ​az indulatok és a kórokozók, #később az ügyvédek és a károkozók# a floridai Clearwaterben, amikor egy dühös vízvezetékszerelőnőt terápiás céllal megcsókol egy meditációs tréner, miután a nő összetörte a férfi kocsiját. A víz és a szándék lehet tiszta, de a fantázia biztosan nem az…
Na, a Mexerelem (triplán eszetlen szerelem) se egy szokványos tündérmese, mert a csók nem a finálé, hanem a nyitány. #Ráadásul ennek a könyvnek a közepén van a vége.# A végén pedig, #ami nem a közepén van,# jön egy híres ember is, és felsejlik a kérdés, hogy „hány happy end fér el egy szerkesztői íven?” #Rossz tanács: mossuk agyunkat rendszeresen szappanoperával!# Jó tanács: lapozzuk fel ezt a könyvet! Ami biztos kiderül: ennyi oldalnyi marhaság elfér duplaannyi oldalon is!
Aki olvasta a szerző Erelem (eszetlen szerelem) és Erelemkettő (duplán eszetlen szerelem) című abszurd romantikus paródiába oltott narrációs szatíráit, és tetszettek neki, az a harmadik részben sem fog csalódni. #Ha nem tetszettek neki, akkor sem.# Az író énjei itt is osztják egymásnak a bölcs hülyeséget, és ismét több mondandó van a sztoriban, mint ami a felszínen hullámzik.
Bár új szereplőket #ölhetünk a kedvünkre,# ölelhetünk a keblünkre, valami, sőt valaki mégis összeköti őket az előző két könyvvel, és ez még nem minden!
Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a könyv megírása során egyetlen kabrió, baseball-ütő, spoilerező író #vagy Bear Grylls# sem sérült meg.
„Robin O’Wrightly, te nem vagy százas!” — L.J. Wesley, író

Véleményem: 5/5

Mindig azt mondom magamról, ha választanom kell az írónő könyvei közül, akkor a Tripiconi sztorira voksolok. De ez a könyv felvette vele a versenyt.
A szereplők és a tartalom is hozta azt, amit Robinttól már megszokhattunk, a humor és a váratlan fordulatok keverékét. A narrációs szatíra annyira kell ebbe a sorozatba, mint só az ételbe. Megadja azt a bizonyos pluszt, ami után boldognak érzed magad.
A cselekmény részletezésébe azért nem megyek bele, mert még túl friss a megjelenés a spoilerezéshez, ám azt elmondhatom, kalandokban és nem várt helyzetekben ez a rész is bővelkedik. Karakteralkotás szempontjából sem panaszkodhatunk, hiszen most is nagyon sokszínű szereplőkkel találkozhatunk.
Akik olvasták az első két részt örülhetnek, hiszen Tildáról és Cliftonról is megtudunk valami fontosat, ám nélkülük is teljes az élmény.
Amit én magánemberként hiányoltam, azok az illusztrációk. Az első részben nagyon megszerettem őket és reméltem, hogy most is kapunk.
És ha már képi megjelenítés, a borítót nagyon szerettem. Olyan igényes és szép, mint Szabó Borka munkái általában.
Összességében az a véleményem, hogy a trilógia szép lezárást kapott, bár azért egy kiegészítő-kötetet el tudnék még képzelni hozzá.

Az  írónő hivatalos Facebook-oldala
Robin O'Wrightly Books


A könyvet itt tudjátok beszerezni
 Mogul Kiadó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése