Alkalmam nyílt egy érdekes világban barangolni, amit ezúton is szeretnék megköszönni az írónak, Stain Skald és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak.
Fülszöveg:
Üdvözöllek, messzi égtáj hírnöke!
A világ, melynek kapuját most kitárom előtted más, mint amiben eddig éltél. Olyan teremtmények lakják e földet, amelyeket a legtöbben csak a mesék és babonák világából ismernek. Itt viszont eme történetek is valóságosak, a bennük lévő mágia pedig nem csupán szemfényvesztés, hanem a tudományok és művészetek legmagasabbika. Forrása a körülöttünk örvénylő arkán, mely egykor e földrész hegyeit és tájait megformálta. Lépj hát be e csodákkal teli világba és fedezd fel annak legrejtettebb zugait is!
De figyelmeztetlek! Aki egyszer a vándorok útjára lép és megízleli az igazi szabadságot, akár örökké a rabjává válhat ennek az életnek. Vezessen térkép vagy a vakszerencse, többé nem lesz maradásod. Bármerre is indulj, kalandok várnak rád és olykor a veszély is útitársként szegődik majd hozzád. Dönts hát szándékod szerint, s ha végül nem fordulsz vissza, úgy üdvözöllek Avalantiában!
Értékelés:
4/5
Először is ejtenék pár szót a könyv külleméről. Bevallom, ez a fajta borító nem az én ízlésem, azonban a rajz kidolgozott, igényes, és nem utolsó sorban tökéletesen passzol a történethez. Szóval jó választás volt. Felkészíti az embert, hogy milyen hangulatú regényre számítson.
A szöveg jó minőségű, kellemes olvasni. Gyakorlatilag
nem találtam benne olyat, ami megakasztott volna.
Ahogy arra a cím is utal, a történet lényege az
aranyváros keresése, és nem maga a város. A szereplők véletlenül botlanak
egymásba, de mindnek meg van az oka, hogy miért vág bele az utazásba.
Az egész világ alaposan kidolgozott, az olvasó könnyen
oda tudja képzelni magát. Idővel minden karakterről kiderül valami személyes,
amitől közelebb kerülnek az emberhez.
Az egyetlen apró bánatom, hogy a kalandorok útja nekem
túl zökkenőmentes volt. Kicsit több akadályt és veszélyt vártam volna, ami
fokozhatta volna a feszültséget. Az egyetlen ilyet a könyv vége felé kaptam
meg, de nem spoilerezem el, mi volt az. A szereplők sokat utaztak, míg elérték
a céljukat, mégsem történt igazán semmi sem velük, pedig erre több helyen is
lett volna lehetőség, amit az író meg is pendített, aztán mégsem használta ki a
lehetőséget. Persze az jó volt, hogy találkoztak érdekes lényekkel, ami által
közelebb kerül az olvasó ehhez a világhoz, de számomra kicsit hihetetlen, hogy
egy ilyen kalandos úton igazából nem is éri őket semmi izgalmas. Olyan érzésem
volt, mintha a végére ért volna el az író oda, amit már az elején is szeretett
volna.
A befejezés jól lezárta a történetet, bár én kíváncsi
lettem volna rá, hogy milyen a város, viszont, ahogy azt már korábban mondtam, úgy
érzem, hogy nem maga a város volt a lényeg, hanem az addig megtett út, így ez
nem okozott hiányérzetet. Azonban számomra ez a történet folytatásért kiált.
Bennem legalábbis ezt az érzést keltette a lezárás, mivel volt olyan szál,
amire több utalás is történt, viszont nem lett elvarrva. Olyan, mintha az igazi
kaland még csak most kezdődne, de nem tudok róla, hogy ez egy sorozatnak lenne
az első része.
Összességében kellemes olvasmány volt. Ajánlom mindenkinek, aki szereti az ilyen típusú fantasy regényeket, és egy könnyedebb, rövid olvasmányra vágyik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése