Rólunk

2019. október 31., csütörtök

Magyar polcra magyar Lovecraft-et?

Annak idején azért vettem le az Odakint sötétebb-et a könyvesbolt polcáról, mert internet szerte azt ígérték, végre, eljött a magyar Lovecraft, a weird fiction és a lovecraftian irodalom érája. Ennek ellenére még elégedettebben tettem le az utolsó oldal után a könyvet, azzal az érzéssel, hogy csápok és szorongás ide vagy oda, Veres Attila jóval több egy Lovecraft fanfiction írónál és teljességgel megáll a saját lábán is stílusilag.


Azonban volt egy olyan érzetem, hogy talán novellák formájában még inkább élvezhető volna számomra ez a stílus, legalábbis mindenképpen töményebbé válna, így hát egy percig sem haboztam, mikor megláttam az Éjféli iskolák című novelláskötetét.

Előrebocsátanám, hogy nem ajánlom mindenkinek a kötetet, nem azért, mert olyannyira polgárpukkasztó lenne, hanem mert – mondom ezt a könyv iránti legnagyobb szeretettel - nem kifejezetten jó élmény az olvasása. Ahogyan a szerző is nyilatkozta, ezen novellák megírása egyfajta terápiaként szolgált neki, és én magam is akkor veszem le újra és újra a polcról, mikor valami utat feltétlen találni kell a bennem bujkáló feszültségnek vagy szorongásnak. Ez utóbbi szócskát azért ismételgetem ilyen gyakran, mert a cosmic horror, amelynek szellemiségében Lovecraft és Veres Attila is alkotott illetve alkot, erre helyezi a fő hangsúlyt; az ismeretlentől, megfoghatatlantól való félelemre, mely ezáltal nem is hagyományos értelemben vett félelem, hiszen nincs tárgya. Nem lehet leírni, szimbolizálni is csak igen nehezen, emberi korlátokon belül, ezáltal pedig legyőzni is közel lehetetlen. H.P. Lovecraft esetében ennek a szorongásnak a megtestesülései voltak az Elder Gods, Veres Attilánál pedig számos egyéb díszlet között ütheti fel a fejét, legyen az egy panelház egy túlságosan forró nyáron, egy aprócska magyar falu, vagy akár egy társas utazás.
Image result for lovecraftian horror


Azonban az Éjféli iskolák közül nem sok akad, ami köznyelven szólva ténylegesen kiveri a biztosítékot hangulatával, tartalmával, vagy akár politikai hátterével. Az, hogy ez mellette szól-e avagy ellene, természetesen attól függ, ki milyen reményeket fűzött hozzá.; én nem szeretek annyira megbotránkozni az olvasott könyvön, hogy többet ne is legyen kedvem hozzányúlni, továbbá nem szeretem, ha egy horror könyv szimplán a gyomorforgatásra helyezi a hangsúlyt, így én semmiképp sem csalódtam a kötetben. Akadnak benne természetesen igen naturalista leírások, mert az úgynevezett body horror csaknem elidegeníthetetlen a lovecraftian címkétől, ennek alapja pedig az általunk ismert és uralt test felismerhetetlenségig való megváltozása, illetve az ebből adódó kontrollvesztés.  Mivel nem egy tematikus horror magazin számára írom a cikket, ahol az olvasó eleve felkészülhet az esetlegesen erőszakos vagy durva tartalomra, ezért a felelősség megkívánja, hogy jelezzem; igen, az Éjféli iskolákban van pornó, van szexualitás, vér, és alapvetően minden feltűnik, amit egy emberi testtel lehet vagy éppen nem lehet(ne) csinálni. Ettől függetlenül úgy gondolom, ezek sokkal inkább eszközei annak, amit a szerző sugallni szeretne (szándékosan nem használom a mondanivaló szót, mert megérzésem szerint a kötetben szereplő novellák közül csak néhánynak volt előre kigondolt üzenete), nem viszik el a hátukon a cselekményt és nem helyettesítik azt olcsó módon.


Az Éjféli iskolákat szívből ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a műfaj iránt, szerette az Odakint sötétebb-et, vagy már sokat kacsintgatott Lovecraft műveire, azonban mindenképp hangsúlyoznám, Veres Attila önmagában értékelendő szerző és nem szabad(na) rányomni az amúgy nagyon is elismerő magyarlovecraft stigmát.

Halloween – i könyvajánló!

Halloween a nyakukon van, de mi a helyzet a könyvmolyokkal? Hiszen ők is szeretnének kicsit borzongani ilyenkor, nekik összeszedtem pár horror – thriller könyvet. Így tehát, kedves könyvmoly szemezgess bátran az általam felsorolt könyvek közül.




Mason Murray
Visszatérő végzet
(Régi borítóval van meg.)



Russel ​Sheldonnak 
pocsék napja van. Különleges képességei átokként ülnek rajta , ráadásul szakít vele a barátnője, majdnem részese lesz egy balesetnek, holtan találja a kolléganőjét és többször is megpróbálják eltenni láb alól. Nem bízhat senkiben, csak egy vadidegen lányban, akit azelőtt még sosem látott. Bár az események sodrásában lassan már semmiben sem lehet biztos. 

Donelly hadnagy ugyanezen a reggelen úgy hiszi, egy rutinszerű nyomozást kell elkezdenie, ám hamar nyilvánvalóvá válik számára, hogy élete legkülönösebb ügyébe csöppent, amelynek megoldásában nem segít a sok éves tapasztalat és egyetlen tudományos módszer sem. Csak akkor érhet el sikert, ha félreteszi a józan eszét és elfogadja, hogy a világot olyan erők mozgatják, melyeknek létéről eddig fogalma sem volt.
A nyomok egy sok évvel ezelőtti fülledt nyári naphoz vezetnek, a Mississippi lápvidékére, amikor Bishop tiszteletes ördögűző szertartása tragikus eredménnyel zárult. A világra pedig rászabadult valami rettenetes, amit mások halála éltet, nem ismer könyörületet, és úgy tűnik, hogy lehetetlen féken tartani. 

Megkezdődik a versenyfutás az idővel, percről percre nő a feszültség, és egyre közelebb kerül a pont, amikor már senki és semmi nem állíthatja meg a végzetet…

Veres Attila
Éjféli iskolák



Magyarország, ahogy még sosem láttuk.

Egy város felfalja lakóit. Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek. Egy borkóstolás, ahol az italba idegen életeket zártak. Egy falu, ahol embereket termesztenek a földeken. Egy növény, amely a túlvilágra nyit átjárót. Egy szeméttelep, amely a világ legértékesebb anyagát őrzi. Egy wellness, amely szó szerint maga a pokol.

15 történet, amelyek elolvasása után a világ sokkal furcsább hely lesz. Történetek iszonyattal végződő szerelmekről, rettenetes vágyakról, nyaralásokról, ahol a szerencsések halnak meg először. Történetek átalakulásokról, kísértésekről, zenekarokról, amelyek őrületbe csábítanak. Történetek halálról és életről, és az állapotokról, amikor a kettő között nincs különbség.

Veres Attila az Odakint sötétebb című bestseller után most egy novelláskötettel jelentkezik, amelyben ismét bizonyítja, hogy miért ő a magyar weird irodalom legfontosabb szerzője.


John Cure
Lány, aki élve ástak el
(Medúza – krónikák 1.)


Az ​Ördögkatlannak nevezett vörös szoba szörnyű kínok és halálsikolyok színhelye. Vérbrigádnak hívják magukat, és a saját otthonukból rabolnak el nőket, hogy aztán az internet legmélyebb bugyrában, a hírhedt dark neten keresztül tegyék közzé a haláltusájukról készült videókat.

A félholt lányt, egy félig megnyúzott nő holttestével együtt egy hajléktalan férfi kaparja ki a sáros földből. A lány a nevén kívül semmi másra nem emlékszik, és napjait egy szanatóriumban tölti az emlékeiért küzdve, miközben próbál megbarátkozni nőiességében megcsonkított testének látványával. Zorának hívják. Ő a Vérbrigád rémtetteinek egyetlen túlélője. Miután Zora kiléte napvilágra kerül, a nyomozást vezető rendőrtiszt, felismerve a lányt fenyegető életveszélyt, egy régi barátját hívja segítségül abban bízva, hogy ő képes lesz megtalálni és megállítani a Vérbrigádot. 

Huszti Nimród visszavonultan él egy aprócska faluban, ahol ideje nagy részét sorsukra hagyott macskák és kutyák megmentésével tölti. Ugyan reflexei megkoptak, és a múlt démonaival is meg kell küzdenie, de a férfi teste és elméje még birtokolja azt a különleges tudást, amit két évtizeden keresztül a nemzet érdekében vívott titkos háborúkban tökéletesített. Viszont mindarra, amivel szemben találja magát, még ő sincs felkészülve. 
John Cure legújabb regénye egy vérbeli, hátborzongató thriller, ami egyben a Medúza-krónikák felkavaróan izgalmas és sokkoló nyitánya.


Demeter Norbert
Lankay ház halott


Mi ​történik, ha az ember egy olyan világra talál, amelyet képtelen megérteni? Amely túlmutat mindenen, amit addig tudott vagy hitt? Vajon akkor sem veszíti el az ép elméjét, ha szembetalálkozik a kimondhatatlan gonosszal. 
Richardnak fogalma sincs, mibe keveredik, amikor Pennyville-be utazik, hogy új regényéhez anyagot gyűjtsön. Miközben a városka legendáit kutatja, egy rémítő történet rajzolódik ki előtte. 
Kis idő múlva teljesen kicsúszik a lába alól a talaj; már nem tudja, mi a valóság és mi a képzelet. 
Vajon tényleg beszél hozzá a Lanky ház szélkakasa vagy csupán halucináció az egész? 
És milyen titkot rejtenek a romok a sövénykerítés takarásában? 
S vajon a suttogó hangok, melyek egyre vészjóslóbbak, segíteni akarják vagy ők is Richard életére törnek?

Demeter Norbert első regényével a sötétségbe invitálja Kedves Olvasóját, de egy percre sem hagyja magára. Minden egyes oldalon vele van, s arra kéri, bármilyen borzalmat is lát, bármilyen rémség rettenti is, ne féljen. Csak fogja szorosan a kezét.



2019. október 29., kedd

Interjú Gabriella Eld írónővel

Gabriella Eld írónőt kérdezgettem az írásról, a könyveiről,és az őt ért kritikákról.


            „ A jónak örülök, a rosszat elengedem; egyszerűen működik.”



Cinti: Mióta írsz, mikor döntötted el, hogy író leszel?

Gabriella Eld : Még kicsi gyerekként kezdtem írogatni, aztán valahol tizenkét éves korom körül határoztam el azt, hogy író leszek, mint sok helyütt már említettem, olvasási csalódások inspiráltak ebben elsősorban.

Cinti : Mit szól a családod ahhoz, hogy írsz, hogy író lett belőled?

GE: Úgy gondolom, büszkék rám.

Cinti: Hogy történik nálad az írás folyamata?

GE: Mindig ugyanazon a helyen szoktam írni, van egy jól bevált kuckóm, amitől nem szeretek eltérni és nem is igen tudok. Legtöbbször zenét hallgatok, ha nem vagyok egyedül, ha viszont enyém az egész lakás zene nélkül írok általában. Mindegy, csak ne legyen elő, emberi hang körülöttem.

Cinti: Milyen más hobbijaid vannak az írás mellett, amivel szívesen ütöd el az idődet?

GE: Rajzolok, mostanában egyre nagyobb intenzitással és rengeteget olvasok, minek negyede legalább manga.




Cinti:  Milyen jellegű könyveket olvasol szívesen?

GE: Szórakoztató irodalmi, amin el tudok gondolkodni. A logikus történetvezetés a mindenem, a minimalista prózákat és az inkább meseszerű, felnőtt fantasyt nagyon csípem, de minden műfajból olvasok, nincs specifikus kedvencem. A sci-fit, high fantasyt, az agyatlan YA-kat és a romantikus könyveket viszont ki nem állhatom.


Cinti: Milyen zenéket szeretsz hallgatni?

GE: Mindenevő vagyok, tényleg mindenfélét.

Cinti: Milyen visszajelzéseket kapsz, és ezeket hogyan kezeled?

GE: Szerencsére általában jókat, bár igazán nem építek a visszajelzésekre. Értékelem őket, örülök, hogy mások szeretik, amit írok, de elsősorban magamnak írok, így magamnak kell, hogy megfeleljen a munkám. A jónak örülök, a rosszat elengedem; egyszerűen működik.

Cinti: Melyik történeted számodra a legkedvesebb?

GE: Írni az Érzéseket szerettem a legjobban eddig, de nincs kedvencem a történeteim közül, mind egyformán a szívem csücske.



Cinti: Kinek ajánlanád a könyveidet, és miért?

GE: 12-től 99-ig bárkinek, aki fülszöveg alapján szimpatikusnak találja. De nem szeretem, amikor az írók a saját könyveiket ajánlgatják; sokszor erőszakos dolog számomra, amikor megpróbálják lenyomni a torkomon a könyveiket. Ha érdekel, úgyis elolvasom, úgy hiszem mindenki el tudja dönteni magának, hogy érdekli-e, ha pedig nem, ott vannak a beleolvasók.

Cinti: Milyen terveid vannak a jövőre tekintve? Min dolgozol éppen most?

GE: Jelenleg egy stand alone köteten dolgozom, életemben először. Ez a kötet több szempontból is kihívás és újítás lesz a számomra, érdekes meló, lassan, de biztosan rázódom bele a megírásába. Az, hogy nagyon szeretem a történet karaktereit újra átsegít a nehéz részeken.
Emellett dolgozom az utolsó Bagolyváros köteten, illetve több Bagolyváros novellát is szeretnék megosztani majd veletek a jövőben, mint tavaly karácsonykor; úgy vettem észre, ezek a novellák sokaknak örömet okoznak.


Köszönöm szépen Gabriella Eld, hogy válaszoltál a kérdéseimre, további sok sikert kívánok az íráshoz és reméljük, hogy sok történetedet olvashatjuk még!


2019. október 26., szombat

Interjú Németh Krisztina írónővel

Németh Krisztina írónővel beszélgettem, akinek novemberben jelenik meg A hazara című regénye. A történet középpontjában a menekülthelyzet áll, így rendkívül aktuálisnak nevezhető.

Köszönöm a válaszokat a szerzőnek!

„Kevés hitelesebb dolog van egy író életében, mint amikor ül egy székben, és vele szemben egy olyan ember van, aki maga A történet”




Eszter: Mit lehet tudni rólad? Mesélj kicsit magadról?

N. K.: Szombathelyen születtem, és jelenleg is itt élünk párommal, de Toronyban, egy határ közeli községben laktam a családommal egészen 2008-ig. Két gyermekem van, egy fiam, aki már nős, valamint egy lányom, aki még velünk él. Ausztriában a vendéglátásban dolgozom, így az írás igazi kikapcsolódást jelent számomra. Ami még versenybe szállhat vele, az az utazás. Imádom a hegyeket, számomra ismeretlen tájakat felfedezni. Ha ezt nem tehetem meg az életemben, imádok írni róla, és szeretem az olvasókat is megutaztatni a könyveimmel. A sport pár éve nagyon fontos szerepet kapott az életemben, és ha nincs időm elegendőt mozogni, akkor bizony hisztis leszek.

Eszter: Mi indított el az írás útján?

N. K: Már egészen kisiskolás koromban szerettem a történetmesélést, nagyon szerettem fogalmazásokat írni, ahol soha nem fértem bele a tanárnő által megadott oldalszámba. Íróként kipróbálni magam soha nem volt bátorságom, de a vágy mindig megvolt bennem. Aztán 2015-ben egy karácsonyi kisregény pályázatra összeszedtem minden bátorságomat, és beküldtem egy írásom, amely bár akkor nem került bele az antológiába, Nádasi Krisznek, aki a pályázat főszervezője volt, annyira tetszett a sztorim, hogy a következő évben megjelenő második karácsonyi kötetben már helyet kapott a történetem. A kötet főcíme Rejtelmes karácsonyok, hat izgalmas, rendhagyó karácsonyi témájú kisregényt tartalmaz. Innen aztán már nem volt megállás. Szívesen mérettettem meg az írásaim különböző pályázatokon, volt, hogy sikerrel. 2018-ban hozott össze a sors (mert nem hiszek a véletlenekben) a szombathelyi Szülőföld Kiadóval, akinek a támogatásával az év végén megjelent a Sorsforgácsok című novelláskötetem, és nemsokára A hazara című első önálló regényem.

Eszter: Novemberben jelenik meg második regényed, A hazara címmel. A könyvnek meglehetősen aktuális a témája. Miért döntöttél úgy, hogy a menekültekről, a menekültkérdésről írsz?

N. K: Nagyon aktuális. Egy menekült fiú, és családjának történetét meséli el. Tulajdonképpen nem én kerestem a történetet, hanem a történet talált rám, mivel a könyvben szereplő fiatal fiú a kollégám. Amikor oda került a szállodába tanulóként, azt hittem, hogy amolyan második generációs gyerek, aki külföldi szülőktől, de már Ausztriában született. Alaposan meglepett, amikor elmesélte, hogy ő gyalog, hosszú-hosszú hetek alatt ért el jelenlegi "hazájába". Minél többet mesélt, annál inkább érlelődött bennem, hogy ezt a történetet másoknak is ismernie kell. A regény egy menekültről szól, de a menekültkérdést nem boncolgatom benne. Egy család története, amely sok-sok másik afgán család története is lehetne, akik üldözötté váltak saját hazájukban származásuk miatt. A hazarák érdekes múltú etnikai kisebbség tagjai, akiket vallásuk miatt (mivel ők síiták a főként szunnita vallású Afganisztánban) szisztematikusan üldöznek.

Eszter: Mennyi és milyen fajta kutatómunkára volt szükség a hiteles történet feldolgozáshoz?

N. K.: Kevés hitelesebb dolog van egy író életében, mint amikor ül egy székben, és vele szemben egy olyan ember van, aki maga A történet. Aki átélte, aki látta, aki talán akkor, gyerekként fel sem fogta, hogy mi is zajlik körülötte, csak legtöbbször ösztönösen cselekedett. E történet mögé kellett nekem az éppen aktuális politikai, vallási és egyéb körülményeket felkutatnom, és rengeteg dolog így vált teljes egésszé a fejemben. Gondolok itt például olyanra, hogy milyen szerepe volt a táliboknak a hazarák üldözésében, egyáltalán miből alakult ki a tálib rendszer, amiről Hamid nem nagyon tudott mesélni, mert ő legtöbbször az okokat nem, csak a következményeket ismerte és szenvedte el.

Eszter: Kemény, megosztó téma, amely erősen jelen van a köztudatban. Mennyire volt nehéz feldolgozni a témát?

N. K.: A köztudatban terjengő dolgokat abszolút ki tudtam zárni, hiszen nekem volt egy hiteles forrásom, azt követtem. Jócskán szerepet kapott írói fantáziám is, vannak abszolút kitalált részek, de hogy mi az igaz és mi a valóság, az maradjon titok. Volt azonban olyan időszak, amikor félre kellett tennem, mert nem ment az írás. Általában az írás egy-egy szakaszához mindig találtam zenét, ami segített. Sokat vezetek naponta, így csak hallgattam a dalt, és hagytam, hogy ott tartson, ahol elakadtam. Legnehezebb az első rész vége volt, ezen a részen például Grieg Peer Gynt-jéből a Solveig's Song segített át. Aki ismeri a dalt, kitalálhatja, nem lesz vidám az a rész.

Eszter: Mit lehet tudni a szereplőkről, ha csak egyetlen szóval kellene jellemezni őket, mi lenne az?

N. K.: Hősök. Mindenképpen. De ahol hősök vannak, ott vannak gonoszok is. Az én hőseim nem mindig nyerik meg a csatáikat, de ez egy ilyen kegyetlen világ.

Eszter: Van esetleg valamilyen üzenete a könyvednek, amit szeretnél átadni az olvasóknak?

N.K.: Mindegy, hogy minek születtél, fehérnek, feketének, kereszténynek vagy muszlimnak, ember vagy, amit senkinek sem szabadna elfelejtenie. Tudod, talán a szépségkirálynők nagy mondása nem is olyan elcsépelt: világbéke. Ami viszont abszolút üzenet, hogy a kollektív bűnösség soha nem vezet jóra. Nem lehet elítélni minden egyes menekültet azért, mert vannak olyanok, akik cseppet sem szolgálnak rá a segítségre.



Eszter: Mennyi idő alatt állt össze a történet kerek egésszé?

N. K.: Idestova ez a harmadik év, hogy dolgozunk rajta. Sietnem kellett, hiszen Hamid az idén befejezte az iskolát, levizsgázott, és nagy bánatomra, valószínűleg elválnak útjaink, máshová megy dolgozni. A történetnek így most vége lett, de nem fogom szem előtt téveszteni őt, és talán még folytatása is lesz.

Eszter: A témából adódóan jól érzékelem, hogy érdekel a társadalomrajz, közel áll hozzád a történelem, melyet tegnap, ma írunk?

N. K.: Néha elgondolkodom, hogy jó-e az, ha valaki nyitott más kultúrákra, más emberek életére. Magánemberként biztosan, mert segít megérteni a dolgok miértjét. Íróként nagyon jó, mert ez nagyon széles palettát nyit meg az alkotói munkában. Kifejezetten szeretem azokat a feladatokat, amikor más kultúrákba kell vinni az olvasót, mint például a Sorsforgácsokban megjelent A Boldogság Szeme című romantikus kisregényem, amely egyenesen Bruneibe repíti az olvasót. Szerettem a kutatómunkát, hogy minél hitelesebb környezetbe helyezhessem el a szereplőimet. A jelenlegi történelem mellett azonban érdekel a múlt is, hiszen a következő regényem helyszíne a török kori Magyarország lesz, ahol izgalmas, rejtélyes események nyomában eredek. Remélem, sokan velem tartanak A hazara történetével, és aki kedvet kapott apró, rövid sztorik olvasásához, az a Sorsforgácsok oldalain keresztül is.

Interjú Sue Dylennel

„Valójában ki akartam próbálni ezt is. Én magam is imádom a papír alapú könyveket, ennek ellenére sokszor olvasok e-bookot is.”


Köszönöm Sue Dylen Szerzőnek, hogy elvállalta interjú felkérésemet Magyar Szerzők Könyvei Magazinhoz. Többek között mesélt a régebbi könyveiről, a Római szeretőről és Enzo és Tildáról, majd Kahlo-ról, ami idén jelent meg NewLine Kiadó gondozásában
e-könyvként, illetve jövőbeni terveiről. Izgatottan várom a következő könyvét, noha még nem volt szerencsém elolvasni Kahlo-t, de ami késik, nem múlik, ugye.


1. Kérlek, mesélj kicsit magadról és az eddig megjelent könyveidről. Ha jól tudom,
az utolsó regényed a Kahlo, ami NewLine Kiadó gondozásában jelent meg.

Igen, így van. A Kahlo egyelőre kizárólag a NewLine kiadó oldalán vásárolható meg. 
Magamról és az írásaimról röviden annyit, hogy hétköznapi nő vagyok, aki anyuka, feleség, barát, dolgozó nő és olykor író is. 
Eddig három könyvem jelent meg, A római szerető, illetve ennek a második része az Enzo és Tilda. Azt hiszem, a megszokottól kicsit eltérő az ő szerelmi történetük. Idén augusztustól Kahlo, a rosszfiú című harmadik regényem is elérhető e-bookban. Mindhárom regény romantikus, erotikus kategóriába tartozik, fűszerezve némi drámával, vérrel és természetesen barátsággal. Rólam és a könyveimről több információt a Facebook oldalamon és blogomon lehet megtudni. 

2. Mesélsz egy kicsit az előző könyveidről? Olvastam Tilda és Enzo történetét, és igencsak rendhagyó módon gabalyodtak egymásba. Lesz folytatása az ő történetüknek, vagy te a regény végével le is zártad az ő sorsukat?

Valóban, A római szerető, illetve az Enzo és Tilda szerelmi és erotikus szála nem egy klasszikus, rózsaszín lányregénybe illő történet. Hiszem, hogy a szerelem és a vágy sokféle lehet, és nem válogat. Ennek ellenére nem volt tudatos és nem akartam tabukat döngetni azzal a sztorival, hogy egy kétgyermekes, férjezett anyuka szerelmes lesz egy férfiba és a szeretője lesz. Amikor írni kezdtem, csak az volt biztos, hogy Rómában fog játszódni és egy gyermekrablással kezdődik. 
Nem szeretném folytatni a történetüket, noha mindig imádni fogom őket. Eleve egykötetesre terveztem, s végül kettő lett belőle. Enzo barátjáról, Nickről van egy történetem lejegyzetelve, de ez a római szerelmesektől teljesen független, nem is igen szerepelnének benne.


3. Miért e-könyvként jelent meg?

Valójában ki akartam próbálni ezt is. Én magam is imádom a papír alapú könyveket, ennek ellenére sokszor olvasok e-bookot is. Az elektronikus könyvvel jelentősen csökkenthetők a költségek, nem csak kiadás szempontjából, de az olvasó is olcsóbban veheti meg és postaköltség  sem terheli.


4. Várható a közeljövőben papír alapú változat belőle?

Nem tudom. Egyelőre nem tervezem, de a jövő hozhat bármit.


5. Szeretném, ha mesélnél egy kicsit arról, min dolgozol jelenleg és előreláthatólag mikor fog megjelenni?

Írok egy regényt, lassan a felénél járok. Egy magának való étteremtulajdonosról és egy fiatal nőről szól, akinek fel kell nevelnie, nővére korai halála után, az unokahúgait. A történetet behálózza majd családi dráma, függőség, pszichés zavarok és mindent megváltoztató, súlyos hazugságok. Még formálódik és alakul, amint érdemes lesz, osztok meg belőle részleteket a Facebook oldalamon és a csoportomban is.
Ezen kívül karácsonyra készülök egy meglepetéssel az olvasóimnak, ezzel nem állok egyelőre túl jól, szóval bele kell húznom.





A szerzőt ezeken, az oldalakon lehet elérni, illetve megvásárolni a könyveit.




NewLine Kiadó

E- könyvek:




2019. október 22., kedd

Interjú Sógor Melindával


Az Új életre ébredve duológia írónője, nemrégiben egy újabb romantikus regénnyel lepte meg az Olvasókat. Gergely Melinda Ne ítélkezz felettem című regénye központjában ismét a szerelem és a titkok állnak. Ezzel kapcsolatban tettem fel neki egy pár kérdést, ha szereted a munkásságát, esetleg érdekel az új könyve, mindenképpen tarts velünk!



Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést. Elöljáróban megtennéd, hogy összefoglalod a regény tartalmát?

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget. A regény egy olyan nőről szól, aki hatalmas hibát vét, de mindent elkövet annak érdekében, hogy helyrehozza. Mirabella viszonyt folytat a nős főnökével, viszont hamar rájön, hogy ez nem mehet így tovább, ezért nem csak szakít vele, de felmondja a jó fizető állását is. Csakhogy utolsó találkozásuknak szemtanúja lesz a férfi sógora is, Krisztofer, aki már abban a pillanatban tudja mit fog tenni. Feltett szándéka, hogy szétválassza őket és ezért bármire képes. Nem csak a nővérét szeretné megvédeni, hanem bosszút is akar állni az árulókon, mindeközben pedig magának akarja Mirabellát. Ezért amikor felkeresi azonnal a lényegre tör, vagy feleségül megy hozzá vagy mindenki megtudja mit tett. Mirabella nem csak a szüleit akarja megkímélni attól, hogy csalódjanak benne, hanem apja jó hírét is, aki hamarosan a falu polgármestere lehetne. Nem lát más kiutat ezek után, minthogy elfogadja a férfi ajánlatát. Ezután a kislányával együtt be kell illeszkedniük egy számukra eddig teljesen ismeretlen világba. Krisztofer pedig egyáltalán nem könnyíti meg a dolgukat. Bár a vonzalom első perctől kezdve megvan kettejük között, Krisztofer képtelen túltenni magát Mira árulásán, anélkül ítélkezik felette, hogy igazán ismerné őt és a körülményeket. Ezért is lett a regény címe: Ne ítélkezz felettem! Rengeteg konfliktus, félreértés és ármány árnyékolja be kezdődő házasságukat, és olyan titkokra derül fény, amelyek megváltoztatják az életszemléletüket



Mirabella és egy új élet kezdete adja a történet gerincét. Mikor elkezd kialakulni benned egy történet megírásának vágya, mi alapján formálod a karaktereket?

Leginkább az alapján, hogy épp milyen hangulatban vagyok és persze attól függően, hogy alakul a történet. Néha létező személyek is bele kerülnek, persze csak részben hasonlítanak a valós énjükhöz. 

Melyik volt az a szereplő, akit a legkönnyebben sikerült megformálnod?

Igazából az egyik mellékszereplő volt a legkönnyebben megformálható: Mihály. Ő Mirabella testőre és egyben exbarátja is, úgymond első szerelme. Bár általában a főhősnőt a legkönnyebb megalkotni, mert legtöbbször magamból indulok ki, de ennél a regénynél a legnehezebb talán az ő karaktere volt, hisz mindenben az ellentétem. 

Az érdeklődők hogyan tudnak hozzájutni a regényhez?

Az Ekönyvbazár kiadónál lehet megvásárolni, de limitált kiadású lesz. Ezért már nem sokáig kapható.

A Ne ítélkezz felettem egy sorozat első része, mely a Sorsok címet viseli. Hány részesre tervezed?

Összesen hét része lenne, amiből már három kész van. De egyelőre nem tudom, hogy megírom-e mindegyiket.

Mit szóltak az olvasóid az új könyvhöz? Milyen visszajelzéseket kaptál eddig?

Az olvasóim ezt a regényemet már megismerhették a csoportomban és nagyon tetszett nekik. 

Tudom, hogy jó pár írásodat be szoktad nyújtani különböző pályázatokra. Sikerült valami eredményt elérned? Mit szabad erről tudni? 

Igazából nem értem el eredményt eddig a pályázatokkal, igaz csak kettőre jelentkeztem, amiből az egyikre egy félkész regénnyel. 

Mint említettem romantikus regényről van szó. Esetleg tervezel más műfajban is megmutatkozni? Melyik az, amelyik közel áll még hozzád?

A fantasy áll nagyon közel hozzám és igen, már írom a trilógia első részét.

Mik a terveid 2019 második felére?

Szeretném befejezni az eddig elkezdett regényeimet. Bár nem tervezek új könyvet kiadni a közeljövőben, sőt, talán teljesen felhagyok vele. Nem úgy az írással, hisz rengeteg ötlet kavarog a fejemben és azokat muszáj papírra vetni. 


A regényt itt tudjátok beszerezni

Skolik Ágnes hamarosan megjelenő könyvéről mesél

Skolik Ágnes felújított verzióban, hamarosan újra kiadja mesekönyvét. A mai beszélgetésünk apropója ez.


-Mesélnél a mesekönyvedről? Miért kerül újra kiadásra? Kiknek ajánlod?

A csodatermő fa című meséskönyvem 2015-ben jelent meg először egy kiadó segítségével.
Ez a kötet puha borítós volt, és kevés illusztráció volt benne. A könyv formátuma, és a felhasznált papír minősége sem nyerte el a tetszésemet, ezért miután elfogytak azok a kötetek, úgy gondoltam, hogy új, bővített, javított kiadásban adom ki újra.
A legfőbb ok a borító volt, hiszen gyerekkönyvet nem szerencsés puha borítóval kiadni, mert nem bírja a strapát olyan jól, mint a keménytáblás könyvek.

A könyvben található meséket és verseket a nagyobb gyerekeknek, 6-10 éveseknek szoktam ajánlani, de az ovis korosztálynak is találhatók benne rövidebb történetek.



- Miért fontosak szerinted egy kisgyermek életében a mesék?

A mesékből sokat tanulhatnak a környezetünkről, a természet szépségeiről, a család fontosságáról, de nem maradhatnak ki a csodás elemek sem.

A mese tanít, nyugtat, szórakoztat. Ez a mondat jellemzi legjobban az írásaimat.

A mese tanít: a környezetünkről, állatokról, növényekről, az időjárás változásairól írok. Olyan dolgokról, amik körülöttünk vannak, de talán észre sem vesszük. Olyan dolgokról, amivel nemhogy a városi, de a falusi gyerekek sem mindig találkoznak közvetlenül. A veteményes növényeiről, a tojásból kibújó kiscsibéről, a kiscicáról, aki megtudja, mi az, hogy napsütés, vagy hóesés. Sok mesém tanít az alapvető emberi értékekre, a segítőkészségre, barátságra, becsületességre.
A mese nyugtat: nem eszi meg a macska az egeret, nem mérgezik meg a királylányt, nem vágják le a sárkány fejét. Tudatosan figyelek arra, hogy a mesékben ne legyen erőszak, olyan dolog, ami a kisgyermeket felzaklatja, amitől esetleg félelmei lehetnek. Hiszen az esti mese célja a megnyugvás, a pihenés előkészítése, ezért fontosnak tartom, hogy a mese hallgatása után kellemes élményként gondolja át a hallottakat.
A mese szórakoztat: az írások hangvétele mindig pozitív, könnyed, sokszor humoros, a való életről, vagy rég letűnt korokról szólnak. Mai modern hangvételű, vagy  népmesei elemekkel szőtt történetek. Célom a gyerekeket a környezetünk életével megismertetni, és szeretném, ha hallanának a régebbi korokban élt gyerekek életéről is. Ezekben a mesékben régi tárgyak, eszközök nevét is megörökítem, és olyan szavakat használok, amiket a mai gyerekek már nem ismernek.

- Mennyiben lesz más az újonnan megjelenő kötet még?

Az új kiadásban tüneményes illusztrációk találhatóak. A történetek, és a hozzájuk készült rajzok tökéletes összhangot teremtenek a könyv teljes tartalmában. A grafikus ráérzett, hogy mi a szándékom, mit szeretnék elérni a mesékkel, és így az illusztráció nem csak az oldalak kitöltésére szolgál, hanem a mesék szerves része. 

- Kiknek köszönhető, hogy ebben a formában jelenik meg?

Az illusztráció Kis Buchberger Petra munkája.
A szerkesztésben, tördelésben a Beecorp Studio segített. 
A kötet a veszprémi Ookpress nyomdában készül.

- Aki kedvet kapott hozzá, az hol tudja meglelni a könyved?

A meséskönyv könyvesboltban nem kapható, megrendelni a skolikagnes@gmail.com címen lehet, október 21-ig előrendelési kedvezménnyel.







2019. október 20., vasárnap

Interjú: Ferger Annamáriával


Ferger Annamária eddig három kötettel örvendeztette meg az olvasóit. Akik szeretik az írónő műveit és egyedi stílusát, örömmel jelentem, hamarosan jön az új regénye! Megtiszteltetés számomra, hogy még megjelenés előtt elolvashattam a kéziratot és elmondhattam a véleményemet. Jöjjön a Más szemmel világa és dolgok, amiket Annamária szívesen oszt meg velünk.



Mondanál pár szót a munkásságodról azok számára, akik nem ismernek? Mikor kezdtél el írni, milyen könyveid jelentek meg?

Köszönöm a lehetőséget Bellának, hogy megkeresett ezzel az interjúval. Fontos kihangsúlyoznom, mennyi támogatást kapok tőle szinte pályafutásom elejétől kezdve. Köszönöm, hogy ismerhetlek.  
Gimis korom óta írok, nagyjából 14-15 éves koromtól kezdve. Először versekkel kezdtem, ez  áll a legközelebb hozzám, majd novellákat és regényeket is elkezdtem írni.


2016 december elején jelent meg először nyomtatásban könyvem, ekkor 21 éves voltam. A Néma utazás című verses kötetemet meglepően jól fogadták az olvasóim, pedig bevallom, igencsak tartottam tőle, mert úgy éreztem, mostanában nem túl népszerű a költészet. A könyvet az UGK kiadó webshop-jából tudjátok megrendelni.


2018 nyarán jelent meg első regényem Törékeny álmok címmel. Egy kis fordulatos, titkokkal terhes, New Adult könyv. A nyomtatott példányomból már csak 2 db maradt, de ekönyvként hamarosan beszerezhető lesz a Book&walk-on.



  Az új történeted várhatóan 2019. november 20-án fog megjelenni nyomtatásban. Műfaja ifjúsági regény szeretném, ha elmondanád, miért emellett a műfaj mellett döntöttél?

Mindenki szereti magát egy kicsit új témában kipróbálni. Most a fiatalabb réteget céloztam meg, és hogy miért? Szeretnék én is kicsit visszamenni az időben, újra tizenöt-tizennyolc éves lenni, és stresszelni az iskolai teljesítményemen.

A főhősöd Abigél, elvált szülők gyermekeként próbálja túlélni a kamaszkort. Édesanyja elviszi őt az apjához, hogy annak családjával és féltestvérével töltse a nyári szünet egy részét. Innen indulnak a bonyodalmak, ugyanis ő és a húga, Judit nem jönnek ki jól egymással. Nehéz volt két lánykaraktert úgy szembeállítani egymással, hogy tudtad, ez adja az egész történet gerincét?

Mivel hárman voltunk lánytestvérek otthon, nagyon is bele tudtam képzelni a szerepbe magamat. Bár mi nagyon szoros testvéri kapcsolatban állunk, de azért nálunk is mindig megvoltak a veszekedések. Csupán elég volt beleképzelnem magam Abigél szemszögébe, egy adag féltékenységet lenyomni a torkán és máris megvolt az a kamaszokra jellemző dac és ellenállás, illetve szurkálódás féltestvére irányába.
Viszont a szembeállásuk egy merőben más témát dolgoz fel.
Elsősorban rá szerettem volna világítani arra, hogy mennyire elítélik mások azokat, akik írásban fejezik ki magukat. Abigél nem tudja megérteni, hogy húga, Judit mit szeret az írásban, és ezt nem is rejti véka alá.
Másodsorban, egy családon belüli mély fájdalmon kell túltennie magát Abigélnek. Sokan tudják, milyen rossz „csonka” családban felnőni, és bár ez mély seb lehet majd néhány olvasómnak, de remélem, hogy ezt is sikerült hitelesen megírnom.



Judit nagy álma, hogy egy irodalmi táboron vehessen részt, ám amikor megkapja az értesítést, egy baleset miatt mégsem tud elmenni. Ám a két lány egyességet köt: végül Abigél utazik el helyette. Judit imádja az irodalmat, Abigél a lehető legtávolabb szeretne kerülni tőle. Mennyire volt nehéz ezt a két, ellentétes érzelmet átérezni, illetve hitelesen átadni?

Talán kiérződik majd az olvasók számára is, hogy leginkább Judittal szimpatizáltam írás közben. Abigél a megtestesítője mindannak a rossznak, amit mi írók kapunk a külvilágtól. De mentségére szóljon, hogy a történet végén teljes fordulatot vesz az élete és a gondolkodása.
Ha lenne lehetőségem egy irodalmi táboron részt venni, biztos én is jelentkeznék rá. Ezt a vágyat nem volt nehéz Judit szerepébe beépíteni. Viszont mikor Abigél karakterét kellett felépíteni, mindössze mindannak az ellentétére gondoltam, mint amit én tennék hasonló helyzetben.

A táborban a résztvevőknek különböző feladatokat kell megoldaniuk, és ezek mindegyikét te találtad ki.  Mennyi nehézséget okozott a feladványok megalkotása? 

Őszinte leszek, eleinte csak az irodalmi tábor alapötlete volt meg, és hosszú időbe telt, mire kitaláltam, mik legyenek a feladványok. A csütörtöki nap egészen a legvégéig más versenyfeladatként indult, de ahogy egyre inkább a sztori hatása alá kerültem, úgy éreztem, ebben a táborban sokkal több potenciál van, mint elsőre gondoltam volna, és kicsit felpörgettem az eseményeket.

Te szívesen részt vennél egy ilyen versenyen? Mit gondolsz, számodra milyen lenne a legszórakoztatóbb feladat?

Nagyon élvezném, ha eljutnék egy ehhez hasonló táborba. Nekem a szórakozáshoz megfelelő lenne bármi, ami kicsit meglep, és egyben fejtörő is. Ne legyen túl egyszerű, de túl könnyű sem. Elég tág, tudom. De ezen belül szinte bármi jöhet, ami szem szájnak ingere, de ha arra kerülne sor, legyen hova segítségért menni.

Kivel tudsz jobban azonosulni? Abigéllel vagy Judittal?

Az elején határozottan Judittal azonosultam, mivel a családban is én vagyok a legkisebb testvér, illetve jelenleg az egyedüli „szerző”. A táborban viszont, ahogy Abigél átformálódik, és teljesen a hatása alá kerül, onnantól kezdve már inkább vele szimpatizáltam. A rajzoláshoz sajnos nem értek, és nem játszok egyetlen hangszeren sem ellentétben a lányokkal. Ezek csak karaktertulajdonságok.

A következő regényed is ezt a kategóriát fogja erősíteni? Mire számíthatunk tőled legközelebb?

Szeretnék a következőkben egy teljesen más témában, Urban fantasyban megmutatni magamat. Még egyelőre nincs címe, csupán két kezdetleges fejezet van meg belőle, de eddig biztatónak tűnik. Kivételesen ez férfi szemszögből fog íródni (tudom, nagyon sokan szokták óva inteni a hölgyeket, hogy férfi szemszögből írjanak, de én azért megkísérlem ).
Jövőre várható lesz második verses kötetem megjelenése, amely a Néma ölelés címet viseli. Hasonló témájú és szerkezetű versek találhatóak meg benne, mint a Néma utazásban, így akik azt szerették, remélem, ezt is fogják.

2019-ben egy ingyenes e-kiadvány keretében jelent meg a novelláskötetem a Múló idő. Romantikus hangvétele miatt csak azoknak ajánlom, akik szeretik az érzelmekkel teli rövid történeteket. A ferannamari@gmail.com e-mail címre bárki írhat, aki érdeklődik a kötet iránt.



Verseskötetét itt tudjátok beszerezni: