Fantasy világok a magyar irodalomban Stian Skalddal készült interjú ("ami viszont számomra a legnagyobb kihívást jelenti ebben a zsánerben, az az elképzelt világ megalkotása és bemutatása")

 A Fantasy világok a magyar irodalomban interjúsorozatom keretein belül most Stian Skaldot kérdezem az írásról és a világteremtésről.

 

Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést és beszélgetsz velem erről az érdekes témáról.

Köszönöm én is a lehetőséget!

 

Mit tartasz érdekesnek a fantasy zsánerben? Szerinted több kihívás van benne, mint a többi zsánerben vagy mind ugyanolyan?

Egy szerző számára ez a zsáner számtalan eszközt kínál az önkifejezéshez. Külön érdekessége, hogy más irodalmi műfajok elemeit is képes könnyen adoptálni, aminek köszönhetően ma már megannyi irányzata létezik. Hozzám ezek közül az ún. epikus, illetve heroikus fantasy kategóriába sorolt művek állnak a legközelebb.

Általánosságban nem állítanám, hogy fantasy regényt írni könnyebb vagy nehezebb lenne, mint a szórakoztató irodalom más műfajaiban alkotni, ami viszont számomra a legnagyobb kihívást jelenti ebben a zsánerben, az az elképzelt világ megalkotása és bemutatása. 

Hogy néz ki nálad a világalkotás? Mivel kezdesz, és mit hagysz a végére?

Nálam az egész alkotói folyamat a kitalált világ térképének megrajzolásával kezdődött. Először csak egy vázlat készült Avalantiáról, majd a regények megírása során került sor az adott helyszínek és az ott élő teremtmények alaposabb kidolgozására. Ez a világ persze messze túlmutat a történeteim színterein, és számomra fontos, hogy ezt a szövegben az olvasóval is érzékeltessem.

Mennyi ideig tart kiépítened a világodat és ez mitől függ?

Az én esetemben ez még nem egy befejezett dolog. Avalantia világa folyamatosan épül, miáltal újabb és újabb részletei fognak megmutatkozni a következő történeteimben. Ez alatt nem csupán új helyszínek és népek bemutatását értem, hanem a királyság történelméből is egyre több részletre fog fény derülni a jövőben.

Szoktál ihletet meríteni? Ha igen, honnan?

Természetesen, az ihlet jóformán bárhonnan jöhet. Az embert sokféle külső hatás éri, melyek egy része képes beindítani a képzelőerejét. Én viszont úgy gondolom, hogy maga az ihlet csupán egy mű alapötletéhez elegendő, míg a részletek kidolgozásában már elengedhetetlen, hogy az író elmélyüljön egy-egy témában.

Mivel a történeteim egy fiktív középkori környezetben játszódnak, ennek „hiteles” ábrázolásához megkerülhetetlen bizonyos történelmi ismeretek megléte. Emellett számomra a néprajz-, illetve egyes természettudományokban való tájékozódás is ugyanilyen kulcsfontosságú a kitalált világ bemutatásához. Ami pedig a fantasy elemeket illeti, ezek megalkotásában elsősorban a különféle kultúrák mítoszainak és legendáinak tanulmányozása nyújt támpontot.

Mit érzel a legnehezebbnek és mit a legkönnyebbnek a fantasy írásban?

Elsőre könnyű falatnak tűnhet ebben a műfajban alkotni, ha arra gondolunk, hogy az írás közben kellően szabadjára engedhetjük a fantáziánkat. Ugyanakkor fontos felvázolnunk az általunk teremtett világ kereteit is, ami már egy sokkal komolyabb feladat. Erre példaként a mágiát hoznám fel, mely esetében nem csak annak hatását, de a korlátait is érdemes leírnunk. Egy mágiahasználó szereplő sorsáért is csak akkor izgulhatunk igazán, ha tudjuk, meddig terjed a hatalma.

Szerinted lehet a mai világban újat alkotni, amire még senki sem gondolt, vagy az író egyedi látásmódja teszi az adott művet különlegessé?

A mai világban már szinte elképzelhetetlen, hogy egy szerző olyan művel álljon elő, amit ilyen vagy olyan szempontból ne lehetne egy korábban megírthoz hasonlítani. Ez azonban nem szabad, hogy az alkotás útjába álljon, ugyanis az emberek igénylik, hogy valaki a régi történeteket új köntösbe bujtatva vagy némileg átformálva újra elmesélje. Ugyanakkor még egy jól ismert alapötletből kiindulva is lehet eredetit alkotni az egyedi írói stílus, egy új megközelítés, vagy eddig háttérbe szorult témák bevonásával.

A fantasy remek eszköz, hogy az ember nyíltan vagy burkoltan rávilágítson bizonyos dolgokra, legyen az társadalomkritika vagy más. Te szoktál élni ezzel a lehetőséggel vagy kizárólag csak szórakoztatni szeretnél, hogy az olvasó kikapcsolódjon picit?

Személy szerint nekem nem szimpatikus, ha egy szerző túlságosan is „jelen van” a művében, ahelyett hogy megadná az olvasóinak azt a szabadságot, hogy a bemutatott dolgokról maguk alakítsák ki a véleményüket. Az pedig kifejezetten visszatetsző tud lenni, ha egy megosztó kérdést felvetve tolakodó módon, szinte mindent annak alárendelve erőlteti ránk a saját álláspontját.

Nálam az elsődleges cél a szórakoztatás, ugyanakkor a formai megjelenés, a megfogalmazás, illetve bizonyos történetelemnek hordoznak egyfajta üzenetet, de bízom benne, hogy a regényeim olvasása ezek megfejtése nélkül is élvezetes lesz az olvasók számára.

Mit gondolsz a magyar fantasy irodalomról? Külföldi írók meglehetősen komoly műveket tesznek le az asztalra. Szerinted a magyar írók is képesek erre, vagy még messze járunk tőlük?

A minőséget mindenképpen különválasztanám a népszerűség fogalmától, hiszen ma is sok tehetséges, de kevésbé ismert hazai szerző alkot ebben a műfajban. Meglehet, elfogult vagyok a kérdésben, ugyanis főleg magyar fantasy írók könyvei révén ismerkedtem meg ezzel a zsánerrel.

A műfajban uralkodó aktuális trendeket nem igazán követem figyelemmel, mivel azok sokszor nem találkoznak az én ízlésvilágommal, de ahogy látom, a zsáner telítettsége miatt, egyre nagyobb igény mutatkozik az új megközelítésű művek iránt. Ebből kifolyólag az angolszász szerzők mellett egyre nagyobb figyelem irányul más nemzetek íróira, így jó esély van rá, hogy több magyar író is bemutatkozhat majd a nemzetközi könyvpiacon.

Stian Skald írói oldala