2022. január 16., vasárnap

Ismerjük meg közelebbről az LMBTQ szerzőket! M. Z. Chapelle - ("A ThanLéo Storyban mindkét fiú fontos szerepet kap, és talán Than sokkal szimpatikusabb személyiség, mégis Léot mondanám.")

Ismerjük meg közelebbről az LMBTQ szerzőket! rovatomban felkértem M. Z Chapelle írónőt, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónő különböző antológiákban jelentek meg novellái, az első regénye 2022. júniusában érkezik ThanLéo Story , amit a Művelt Nép Könyvkiadó oldalán és a nagyobb könyvesboltok oldalain lehet előrendelni.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.

 

1. Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. Kérlek, mesélj magadról, mi tudható rólad? Mióta írsz ebben a zsánerben?

Nagyon köszönöm a lehetőséget. Miriam Z. Chapelle az írói nevem, és habár kamaszkorom óta része az írás az életemnek, az utóbbi két évben kezdtem el jobban beleásni magam az írástechnikába, pályázatokon indultam, és igyekeztem minél több írós közösségbe bekerülni, ismeretségeket kötni. Szocmunkát és interkulturális pszichológiát tanultam, a társadalmi érzékenyítés mindig nagyon fontos volt a számomra. Nem csak LMBTQ történeteket írok, de ezeket élvezem a legjobban, ezek állnak a legközelebb hozzám. Romantikus-erotikus, krimi és thriller zsánerekben is alkotok. Ebben az évben több novellaantológiában is megjelentek írásaim, a Sssh! és a Csillagtalan c. kötetekben LMBTQ novellákkal, míg a Bújj-Bújjban egy thriller novellával találkozhatnak az olvasók. Egyébként nem kifejezetten szeretem az LMBTQ-t külön zsánernek tekinteni, mert habár az olvasók számára elengedhetetlen a megjelölés, hogy tudják, milyen könyv kerül a kezükbe, de azt gondolom, bármelyik zsáneren belül (romantikus, sci-fi, fantasy, new adult) írhatunk LMBTQ karakterekről, hozzájuk kapcsolódó élethelyzetekről. 

2. Hogyan viszonyulnak hozzá az emberek, amikor megtudják, hogy ebben a zsánerben írsz? 

A családom és a barátaim nem lepődtek meg, amikor először olvastak tőlem LMBTQ történeteket, tudják, hogy engem ez érdekel, szóval támogatnak.

Az olvasóim egy része a The Untamed fanficeimmel találkozott először, amiket Wattpaden publikálok, így ők nyitottan és érdeklődve olvassák a saját ihletésű írásaimat is.

3. Miért ezt a zsánert választottad? Volt rá különösebb okod?

Többnyire az első kérdés a de miért?, amire nincs egyértelmű válaszom. Számomra sokkal könnyebb két férfi szerelméről írni, mint egy férfi és egy nő közti kapcsolatáról, ahogyan filmek és sorozatok terén is inkább nézek BL-eket. Szeretek kilépni a komfortzónámból, ezért időről-időre előrukkolok valami nagyon mással, de nekem mégis ez a zsáner jelenti azt a menedéket, ahol jól érzem magam, ahol tömérdek ötletem támad. 

4. Mi ösztönöz, hogy az Lmbtq+ zsánerben írj? Mit szeretnél ezzel megmutatni az olvasóknak?

Minden látszat ellenére egyre elfogadóbb a világ, és a fiatalok is egyre nyitottabban állnak ehhez a kérdéshez. Szerintem fontos, hogy színvonalas, érdekes olvasmányok, regények közül tudjanak válogatni, ezért igyekszem én is valami különlegeset alkotni.

Nem gondolom, hogy sokkal másabb, mintha heteró párokról írnék. A meleg karaktereim ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek a hétköznapjaikon, ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, ugyanazok a vágyak hajtják őket. Mindenki szeretetre vágyik, ahogy a valóságban is, éppen ezért bizonyos kategorizáláson túl felesleges többet látni ebbe a néhány betűbe, mint amik valójában. 

5. Milyen más zsánerrel szereted kombinálni az lmbtq történeted? 

A mágikus realizmus az abszolút favorit nálam, a novelláimban ezzel kombináltam az LMBTQ-t. Regények terén pedig a ThanLéo Story romantikus-krimi, a most íródó történetem pedig romantikus zsánerű.

6. Olvasol is ebben a zsánerben? Ha igen, magyar vagy külföldi íróktól? Tudnál ajánlani esetleg ilyen írót/írókat?

Igen, nagyon szeretem a jól megírt LMBTQ könyveket, leginkább külföldi íróktól olvasok. Amit mindenképpen ajánlok, mert fantasztikus és gondolatébresztő, az Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában c. regény Benjamin Alire Sáenztől, illetve szerettem még nagyon az Evelyn hét férje könyvet is (Taylor Jenkins Reid). A HIM és US könyvek is szuperek, illetve természetesen A démoni kultiváció nagymestere c. könyvsorozat, ami véleményem szerint a világ legcsodálatosabb története, mindenkinek szívből ajánlom. Mo Xiang Tong Xiu valamennyi írása maga a varázslat.

Egyébként ez egy csodás misszió a Művelt Nép Kiadótól, hogy felkarolta az ázsiai BL történeteket, amik talán másként sosem jutnának el hozzánk magyarra fordítva. Olvassatok el belőlük minél többet! :) 

7. Az LMBTQ+-n belül melyik csoportról írsz a legszívesebben? Van esetleg valamilyen kötődésed hozzájuk?

Eddig kifejezetten csak meleg férfiak szerepeltek a történeteimben, idén azonban A lány, aki kívánni sem mert c. novellám (megjelent a Sssh! című antológiában) két lány szerelméről szól. Igazi kihívás volt számomra ennek a megírása, többször félre is tettem, mert nem voltam biztos benne, hogy elég minőségi-e a korábbi írásaimhoz képest, és nem akartam olyat kiadni a kezemből, amire nem vagyok büszke. De megugrottam az akadályt, és habár nyilván megosztó maga a történet, de nekem az egyik kedvenc novellám lett. Regényekben maradok a fiú-fiú párosoknál, de novellákban szeretnék tovább kísérletezgetni, és az LMBTQ+ több betűjét is megeleveníteni a karakterek által. 

8. Milyen jó vagy kevésbé jó élményt tudnál elmesélni az LMBTQ+ témákban írással kapcsolatban?

Leginkább jókat tudok emlegetni. A Wattpaden elkezdett történetem, a Párizstól keletre annyi sok szép kommentet kapott, hogy az olvasók biztatására vetemedtem a kiadókeresésre. Az pedig már maga a csoda, hogy néhány hét alatt megtaláltuk egymást a Művelt Néppel. Így tulajdonképpen annak köszönhetem, hogy megjelenik az első regényem, hogy mertem LMBTQ+ történetet közzé tenni.

Szerencsére eddig negatív élményem nem volt.

9. Van kedvenc általad alkotott karaktered, aki szerinted jó példakép lehetne? Ha igen, miben?

A ThanLéo Storyban mindkét fiú fontos szerepet kap, és talán Than sokkal szimpatikusabb személyiség, mégis Léot mondanám. Gyerekkorában borzasztó traumát élt át, ami miatt a felnőtt kapcsolataiban sem képes teljes bizalommal lenni a másik felé. Minden elszenvedett szörnyűség ellenére azonban egy nagyon erős karakter, akinek szembe kell néznie minden félelmével a történet során. Elsőre talán úgy tűnhet, hogy Than segít neki továbblépni bizonyos dolgokon, de Léo önmagában is egy kőkemény valaki, nem ragad bele az áldozatszerepbe, annak ellenére sem, hogy roppant érzékeny alkat. Nem mondom, hogy ő a tökéletes példakép, de nagyon emberi, tele hibával, humorral, szenvedéllyel, és nagyon remélem, hogy más is úgy megszereti majd a regényben, mint amennyire én szerettem őt írni.

10. Van kedvenc könyved, íród ebben a zsánerben?

Mo Xiang Tong Xiu. A történetei különlegesek. A távoli Kína varázslattal átszőtt világába kalauzolnak el, ahol tökéletesen megférnek egymás mellett a járkáló halottak, a kardokon szálló harcosok, és a szerelem két férfi között. A karakterek élnek, az érzelmi szálakat pedig úgy szövi az írónő, mint ahogy nagyon kevesen képesek. Megrögzött realizmus párti vagyok, nem szoktam túl sok fantasyt olvasni, ő nálam mégis a legek legje.  

 

Írónő hivatalos oldala:

M.Z.Chapelle

Interjú Lisabeth Tale írónővel "A romantika feltölt, ellazít, élettel tölti meg az elszürkült hétköznapokat."

Szeretném megköszönni, Lisabeth Tale írónőnek, hogy elfogadta az interjú felkérésem a Magyar Szerzők Könyvei Magazin számára. Nagy megtiszteltetés volt az is, hogy olvashattam a könyvét.

Moncsi:
Honnan jött az ötlet, hogy írni kezdj?

Lisabeth: A megtiszteltetés mindig az íróé, köszönöm tehát a felkérést és hogy elolvastad a Léleksuttogás című könyvemet.
Nagyon sokat és sokfélét olvasok, ezáltal a fantáziám folyamatosan pörög. Ha nem szeretném elfeledni az álmaimat, gondolataimat akkor leírom őket. Szeretem az álomvilágot, mert bárki lehetek, bármit megtehetek. Miért ne osztanám meg másokkal is ezt a lehetőséget?

Moncsi:
A történeted váltott szemszögekből íródott. Miért emellett az írásforma mellett döntöttél?

Lisabeth: Érdekesnek találtam megmutatni az eseményeket férfi és női szempontból is. Izgalmas volt nem csak nőként láttatni a világot.

Moncsi:
Honnan jött az az ötleted, hogy egy könyvbe két különböző történetet rejts el? Mennyire volt nehéz így megírni ezt a regényt? Nem keveredtél bele?

Lisabeth: Nem akartam Annat csak úgy belelógatni a légüres térbe. Mindenképpen meg akartam mutatni, hogy mialatt Lia és Trash egymáshoz szelídülnek, mi történik a legjobb barátnővel, hogyan alakul az ő sorsa. Szigorúan nézve ő is főszereplő, mint minden legjobb barátnő, bárki életében. Mivel egy fejben már összeállt, kész történetet írtam le, nem okozott nehézséget a két sztori összekombinálása. A karakterek illetve a történetek közötti váltás is könnyedén ment, sokat segített benne a zene. Minden szereplőt külön zeneszám képviselt.


Moncsi:
A könyved megjelenése óta milyen visszajelzéseket kaptál? Hogy viseled a pozitív és a negatív kritikákat?

Lisabeth: Akik vették a fáradtságot és elmondták a véleményüket, élményeiket a könyvvel kapcsolatban, kizárólag csak pozitív visszajelzéseket adtak. Többen írták, hogy nem tudták letenni, vagy ha meg kellett szakítaniuk az olvasását, nagyon várták, hogy folytathassák. Jellemzően humorosnak, fordulatosnak, izgalmasnak látták az olvasók a történetet. Volt, aki azt írta, hogy régen olvasott már ilyen jó könyvet és volt, akit sikerült megríkatnom is.
Továbbra is várom az olvasói véleményeket, legyen az pozitív vagy építő jelleggel negatív.

Moncsi:
Milyen céllal kezdtél el írni?

Lisabeth: Törekszem a lelki békére, törekszem az egyensúlyra. Meg akartam mutatni, hogy nincs olyan, hogy mindig lent, a nehéz élethelyzetekből is van kiút. Mindemellett célom a szórakoztatás is.

Moncsi:
 A történetedben a karakterek valós személyekről vannak mintázva, vagy kitalált szereplők?

Lisabeth: Karaktereim nem valós személyek és a történet is fikció, nincs valóságalapja. Minden, a valósággal való egyezés csupán a véletlen műve.

Moncsi:
A történeted olvasása során sokszor találkoztam tabu témákkal is, pl: családon belüli erőszak, gyilkosság, nimfománia, transzneműség, gyász stb. Nem érezted úgy, hogy most méhkasba nyúltál?

Lisabeth: Számomra nincs olyan, hogy tabu, de persze próbáltam írás közben a jóízlés határain belül maradni. Nem ezek a témák adják a történet gerincét, helyette a barátságon, a reményen, a hiten és a szerelem erején van a hangsúly. Akiket a fenti témákkal kapcsolatos részek zavarnak, a saját lelkiismeretükkel, félelmeikkel kell szembenézniük és elszámolniuk.

Moncsi:
Milyen témában írsz legszívesebben és miért?

Lisabeth: A romantika örökzöld és kifogyhatatlan, milliónyi árnyalattal és lehetőséggel. Nincs helyhez, időhöz, korhoz, nemhez, nációhoz kötve, és mindenki legalább egyszer az életében megtapasztalta. A romantika feltölt, ellazít, élettel tölti meg az elszürkült hétköznapokat. Ezért szeretem ezt a műfajt.

Moncsi:
Milyen műfajban próbálnád még ki magad?

Lisabeth: Szívesen kipróbálnám magam a kalandregény, illetve a fantasy írásban is, persze a szerelmi szál ezekben is benne lenne.

Moncsi:
Mik a terveid a jövőre nézve írás terén? Várható tőled újabb könyv a közeljövőben?

Lisabeth: Fogalmazódik bennem egy újabb történet, de nem tudnám megmondani, mikorra készül el.
Nagyon sok mindentől függ, hogy írok-e vagy sem. Most még jelentős mennyiségű energiát vesz el tőlem a könyv köztudatba hozatala. Magánkiadóként kevés lehetőség adódik arra, hogy nagyobb tömegeknek, széles körben ismertté tegyem az írásomat.

Moncsi:
Ha lehetne 3 kívánságod mi lenne az?

Lisabeth: Íme a legnehezebb kérdés, hiszen az egyszerű „Mit szeretnél szülinapra, karácsonyra stb?” kérdésre sem tudok mit mondani. Na de mire is vágyhat egy író?

  1. messzire kerüljön el az írói válság

  2. legyen sok-sok elégedett olvasóm

  3. legyen erőm és kitartásom a publikáláshoz ( vagy találjon rám egy kiadó, aki felkarol )

     

Lisabeth Tale hivatalos oldala

2022. január 14., péntek

Erdélyi Anna: Istenek földje ("Vajon hogy élnénk meg, ha a sorsunkat egyik napról a másikra egy isten irányítaná?")


A kötet borítója nem sok mindent árul el az amúgy érdekes és remekül megírt cselekményről, ezért kíváncsian vártam, mit tartogat számomra a regény. Nagyon szépen köszönöm a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, az EZ-Könyv kiadónak és a szerzőnek, Erdélyi Annának a lehetőséget, hogy elolvashattam a történetet.

Erdélyi Anna:
Istenek földje


Fülszöveg:

Ki irányítja a sorsunkat? A magunk urai lehetünk, vagy belesodornak minket egy olyan életbe, amelyet nem mi választottunk? Beszélhetünk-e szabad akaratról egy olyan világban, ahol az istenek közöttünk járnak?
A Smaragd Birodalmat tizenkét isten irányítja. A Birodalom lakói előtt tizenkét éves korukban megjelenik az egyik isten, hogy szolgájának válassza és kijelölje élethosszig tartó feladatát. A Birodalom virágzik, az emberek elégedetten, békében élik mindennapjaikat.
De amikor Alex előtt megjelenik az istene, az élete pokollá válik. Mindent elkövet annak érdekében, hogy megszabadulhasson istene befolyása alól. Vajon sikerülhet-e neki? Vagy belőle is csak egy bábu lesz az istenek játszmájában?

„Ínakban már évek óta törékeny volt a béke…”

Gondolataim a könyvről
4,5/5

Bevallom, vegyes érzelmekkel olvastam a könyvet. Egyrészt nagyon tetszett, ahogy a szerző felépítette az istenek körét, bemutatta az emberek életét, és beleláthattunk a város működésébe. Szinte éreztem a bőrömön Alex izgalmát, ahogy készül a saját Kiválasztására, és bennem is hatalmas űr keletkezett, amikor épp Semak választotta ki, nehéz sorsot adva ezzel a fiúnak.

Másrészt az egész életmód, amit az emberek követnek, számomra nem lenne élhető. Az, hogy nekem is legyen egy saját istenem, aki tényleg az életem minden részletére hatással legyen, elképzelhetetlen. Ez határozná meg, hogy kivel lehetek együtt, kivel barátkozhatok, milyen munkát végezhetek, és az életem csakis a saját istenem akaratától függhet.

„Az őr hangja olyan hirtelen csattant, hogy Alex kis híján kiugrott a bőréből. Igyekezett minél jobban kihúzni magát, és nagyon remélte, hogy a bordó karpereces férfi nem veszi észre, hogy remeg a keze.
- Üzenetet hoztam az Istenek Tanácsának.”

Kicsit olyan ’együtt, de mégis egymás ellen’ érzésem volt a könyv olvasása közben, ami sok érzelmet megmozgatott bennem. A különböző színű karkötők az egyes istenekhez való tartozás jeleiként megbélyegezték az embereket, és ahelyett, hogy büszkén hirdették volna, kihez tartoznak, inkább szégyellték azt.

A szöveg nagyon jól megírt, könnyen olvasható és érthető volt, minden felmerülő kérdésemre választ kaptam. Az egyetlen negatívum, amit említenék, hogy nekem túlságosan gyors volt a lezárás, vártam volna, mi történik Alexszel a jövőben. Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek, aki szereti az istenekről szóló történeteket, a saját sors dilemmáit és a főszereplő felülemelkedését a megváltoztathatatlan végzeten.


2022. január 11., kedd

Lisabeth Tale: Léleksuttogás "Ez a történet igatán különleges és egyedinek is mondható, mert az írónő a négy főszereplő közül csak hármat választott ki és azok szemszögéből írta meg a regényt."

Először is szeretném megköszönni a bizalmat és a lehetőséget Lisabeth Tale írónőnek és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy olvashattam ezt az érdekes könyvet. Megmondom őszintén, kicsit vegyes érzelmekkel kezdtem el olvasni ezt a történetet, de a végén mégis magába szippantott, és meggyógyította az én romantikus, magányos szívemet. Mindenkinek tudom ajánlani Lisabeth Tale: Léleksuttogás c. regényét.

Lisabeth Tale:
Lélksuttogás

Tartalom: 

Hogyan lehet elfeledni egy horrorisztikus nászéjszakát? Hogyan lehet semmivé tenni az árulásokat, vagy a hosszú évek csalódásait? Mindent felülír, elsodor a szerelem?

- Herceg! Te elvesztetted Szafije szultána csodás gyűrűjét! – néz rám rosszallóan, összevont szemöldökkel a régiségboltos öreg úr, hangja felháborodottságától reszket – Ezzel elvesztetted hercegnőd kegyét s esélyedet a boldogságra!

Flegmán rántom meg a vállam, másodpercre sem érdekel mit károg a vén csont. Épp szóvá is tenném, hogy ahhoz képest, hogy meghalt, egészen jó bőrben van, de ökle az arcomba robban, hallom az orr porc reccsenését, szédülten a hátsómon landolok. Ugyan kiütnie nem sikerült, mégsem vagyok túl boldog a fejleményektől, főképp, hogy helyette immár a három parki gorilla áll fölöttem és nem a szeretet csillog gonoszdi szemeikben.”

Lia és Trash találkozása elbűvölő, szívet-lelket melengető forgatag s míg egymásnak feszülnek, Anne-re is rátalál a szerelem.

Véleményem
5/5

Nem is tudom, hol kezdjem. Valójában egy olyan ritka könyvet tartottam a kezemben, amelyben nem egy, hanem két szerelmes történet is helyet kapott. Az egyik pár Lia és Trash, a másik pedig Anne és Sam. A történetben mégis nagyon érdekesnek találtam azt, hogy nem négy ember szemszögéből írta meg az írónő, hanem csak hároméból mutatja be a történéseket. Ilyennel eddig még nem találkoztam. Izgalmas volt, mégis hiányérzetem van, mert szívesen megismertem volna Sam gondolatait is.
Na most vagyok egy kicsit bajban, mert nem tudom, hogy egyben, vagy külön-külön írjam-e le a véleményem. De mivel két külön szerelmi történetről van szó benne, amelyek valamilyen módon összefonódnak, így úgy gondoltam, hogy szétszedem, és ezek mellé még egy összegzést is írok. Szerintem így igazságos. Mert mind a két történet más, és van mondanivalója attól függetlenül, hogy kapcsolódnak egymáshoz.

Trash és Lia

Két fiatal, akiket az élet megtréfált, de nem a világ legjobb tréfájával, inkább kegyetlen volt hozzájuk. A szívem szorul össze most is, ha visszagondolok a két fiatal szenvedésére. Megértem Liát, hogy fél és zárkózott. S megértem Trasht is, amiért dühös, haragszik a világra, a családjára, de leginkább önmagára. Amiért elhitte azt, hogy érzelmek nélkül is lehet boldog kapcsolatban élni.

Lia kapcsolata boldog volt addig a percig, amíg össze nem kötötte az életét egy olyan férfival, aki éveken keresztül tette neki a szépet és a jót, de nem mutatta ki a foga fehérjét, csak a nászéjszakájukon. Az az éjszaka Lia számára maga volt a pokol összes bugyra. Azon az éjszakán változott meg az élete végleg.

Trash épp az esküvőjére készült, amikor közölte vele a menyasszonya, hogy nem megy hozzá feleségül, és a gyermek, akit a szíve alatt hord, nem az övé, hanem az ikertestvéréé, Gabrielé. A férfiban összetört valami, amitől kifordult magából és nem is talált vissza önmagához évekig, és ez sem ment neki segítség nélkül. Be kellett, hogy lépjen az életébe egy bizonyos nő, hogy segíteni tudjon rajta és önmagán is egyaránt.

Trash és Lia a munkahelyükön találkoztak először, ahol is egymás társai lettek. A cég, ahol dolgoztak, egy kísérő cég, ahol áruszállító kocsikat kísértek a ponttól b pontig. Egész nap egy autóban voltak összezárva. Trash sokáig mindent elkövetett azért, hogy megfélemlítse Liát, és mégis a tudatalattija örült neki, hogy vele van. Egyszer csak az a ötlete támadt, hogy bemutatja otthon a szüleinek, mint a barátnőjét, hogy ne nyúzzák már tovább, de kíváncsi volt arra is, hogy reagál a lány az ikertestvérére. Mert biztos volt benne, hogy miatta ő is otthagyná, ahogyan az eddigi összes barátnője is. De úgy tűnik, Lia más, mint a többiek. De ez vajon tényleg nincs rá semmi hatása Gabrielnek? Trash vajon megtalálhatja mellette az igaz boldogságot, vagy egész életében küzdeniük kell a múlt démonaival? Melyik győz: a múlt vagy a jövő?

Anne és Sam

Anne egy fiatal lány, akinek a házassága tönkrement, mert lassan elhidegültek egymástól. Ezért úgy gondolja, hogy minden férfi csak rossz lehet. Egy nap megkeresi legrégibb és legjobb barátnője, Lia azzal a kérdéssel, hogy hozzá költözhetne-e pár napra. Mert nem akart magányosan élni, és a környéken keresett munkát. Anne nagyon örült neki, mégis kíváncsi volt, hogy mi történt az évek alatt a barátnőjével valójában. Mi az, amit titkol előle Lia. De amikor fény derül a titokra, szinte óvni kezdi a barátnőjét mindentől.

Sam egy étteremben dolgozik, mint kiszállító. A korához képest fiatalnak néz ki. Van egy lánya, Sole, aki hol nála, hol az édesanyjánál tartózkodik. Pizzakiszállítás közben ismerkedik meg Anne-nel. És a véletlenek műve, hogy pont a harmincötödik születésnapján viszi el randira a lányt. Az ő szerelmük hamar kibontakozik, mégis szinte bonyodalommentes kapcsolat. Gyorsan és simán mennek a dolgok, mint a tündérmesében.

Jöjjön akkor az összegzés a könyvről.

A történet számomra elég nehezen indult be. Nem igazán tudtam, hogy most ki kicsoda. Ki legyen szimpatikus és ki ne. Nagyon furcsa volt nekem az, hogy 3 szemszögből van bemutatva a történet, amikor négy főszereplő van. Ez a három személy: Anne, Lia, Trash. Jó volt a szemükkel látni a dolgokat, de szívesen megismertem volna Sam nézőpontját is. Lehet, hogy itt az írónő azt gondolta, hogy az már kicsit sok lenne, vagy sokkal nagyobb kiterjedésű. Sőt el tudnám azt is képzelni, hogy ezt a két történetet ketté vette volna, és két egymáshoz kapcsolódó könyveket kapnánk. Én nagyon szeretem személy szerint azokat a sorozatokat, ahol a régi szereplők is felbukkannak, és kiderül, mi is történt velük a happy and után. De a könyv vége nagyon tetszett. Azok annyira édes jelenetek voltak, a szívem tele lett örömmel és elégedettséggel. Kellett ez a történet. Egy dolog még nagyon zavart a történetben, hogy Lia szinte minden egyes oldalon ugyanazt mantrázta, amit az orvos mondott el neki. Ezt meg is értem, de ha kevesebbszer lett volna beleírva, talán nem lenne olyan zavaró. Sőt néha már én is csináltam vele.

Szereplőkről:

Anne: Na ő egy tipikus jó barátnő, aki csapot-papot otthagy, amikor a barátnőjének szüksége van rá. Kevés az ilyen ember. Ezért kicsit irigy is voltam Liára.

Lia: Ő egy erős egyéniségű nő sötét múlttal, amiről nem ő, hanem a férje tehet.

Trash: Na őt sokáig nem tudtam hová tenni, azt hittem, ő egy rosszfiú, akinek nincsenek érzései, és mindenkivel csak szemétkedni tud.

Gabriel: A férfiak szégyene a legrosszabb fajtából. Elcsábítja a testvére barátnőit. Mindig elveszi azt, amire éppen vágyik. Sőt meg is üti a nőt, aki a felesége.

Freya: Na nála is vegyes érzéseim voltak, de aztán megszerettem ezt a szeleburdi, nimfomániás nőt.

Rosy: Freya, Marion (Trash) és Gabriel anyja. Hát meg kell mondanom, egy erős kezű nő, és ez tetszik. Közbe tud lépni, ha a két tesztoszterontól túlfűtött fia egymásnak esik.

Szeretném még egyszer megköszönni a lehetőséget, hogy olvashattam ezt a nem mindennapi történetet. Minden olyan olvasónak ajánlom szívből, aki szereti a fordulatokkal és izgalmakkal teli történeteket. Vagy szereti a vérbeli rosszfiúkat, akiket megszelídít álmai hölgye. Ez nem egy hétköznapi vagy egyszerű romantikus történet.

Kovács Kornélia: A csillámpónin túl - Dübörög a dackorszak ("Egy könyv, amely átsegíti az édesanyákat a gyermeki fejlődés egyik legnehezebb időszakán.")



Két dackorszakos kisgyermek édesanyjaként hatalmas kíváncsisággal vártam, mit is tartogat nekem ez a könyv. A borító pontosan azt a képet festi elém, amiben magam is minden nap úszom, és elsődleges célom megtalálni az egyensúlyt a gyerekek, a háztartás, a feleségszerep és a saját lelki békém között. Nagyon szépen köszönöm a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak és a szerzőnek, Kovács Kornéliának a lehetőséget, hogy elolvashattam ezt a hiánypótló könyvet.


Kovács Kornélia: 
A csillámpónin túl - Dübörög a dackorszak




Fülszöveg


Az „Anyaság a csillámpónin túl” után dübörög tovább az a bizonyos csillámpóni, hiszen elérkeztünk a dackorszakba. És ez a korszak bizony megérdemel egy egész kötetet, amelynek stílusa továbbra is egy baráti beszélgetést idéz fel, amely közben lehet nevetni és sírni egyaránt, sőt néha olyan érzése lesz az olvasónak, mintha átölelné egy sorstársa.
A dackroszakról még nem olvastál ennyire „anyaközelien” és élvezetesen, az írója nem kelti benned azt az érzést, hogy mintaanyának kell lenned!
Hagyd hátra a tökéletes(nek hitt) anyaképet, kalandozz egy ízig-vérig tréanyával a kisgyermekes anyaság berkeiben, ledöntve a tabutémákat.


Véleményem a könyvről
5/5


A szerző egy nagyon érzékeny pontot birizgál az egész kötetben, ami édesanyák milliárdjainak életét dönti össze a gyermekvállalás első, amúgy is kaotikus évei után, ez pedig nem más, mint a híres-hírhedt dackorszak.

A könyv témákra bontja e korszak létező kérdéseit, mégsem szakkönyv. Az írónő az előszóban leírja, hogy az édesanyák lelkivilágával még egyetlen könyv sem foglalkozott, holott minden anya, akinek dackorszakos gyermekei vannak, megérdemel egy lelki fröccsöt, egy vállon veregetést, vagy egyszerűen csak annyit, hogy senki ne szóljon bele a nevelési módszerekbe, mert ahány gyermek, annyi megoldás.

A témák nagyon széles spektrumban tárják elénk a felmerülő problémákat, így olvashatunk a dackorszak fizikai, mentális és fejlődési fontosságáról, a pozitív nevelésről, illetve általában a nevelési módszerek hatékonyságáról, a mintaanyák létezéséről, az édesanyák idegrendszeri összeomlásáról, a speciális nevelésű gyermekekről, a fejlesztések szükségességéről, az óvodáról és bölcsődéről, a testvérféltékenységről, a digitális eszközök használatáról, az énidő (nem)létezéséről, az anyai kiégésről, és nem utolsósorban a férj-feleség kapcsolatáról.

„Mik azok az apró kis szarságok, amiktől a nap végére, de van, hogy délelőtt tízre már egyszerre kaptunk sztrókot, infarktust és egy ’jól megérdemelt’ idegösszeroppanást?”

Ha ezt a kötetet két évvel ezelőtt nyomja valaki a kezembe, sokkal könnyebb lett volna az életem. A kisfiam épp akkor lett három éves, és egyik pillanatról a másikra az addig cuki gyerekem egy habzó szájú sárkánnyá változott. Először magamban kerestem a hibát, mit rontottam el, aztán kiterjesztettem a kutatást a családra, végül az esetleges betegségek nyomait próbáltam beazonosítani a kisfiamon. Miután semmire nem jutottam, rá kellett jönnöm, hogy bizony, a dackorszak elért minket is. Egy létező dolog, és hatalmas arculcsapás minden anyának, aki addig mindent kézben tartott.

Hogy én milyen széles vigyorral olvastam a sorokat! Végre valaki, aki tudja, milyen már reggel a hajamat tépve öltöztetni a gyereket, mert nem mindegy, hogy a zokni kék vagy zöld! Végre van egy könyv, ami feketén-fehéren leírja, hogy semmi gond, minden rendben van, nem rontottam el semmit, ennek így kell lennie, hogy a kisfiam kiegyensúlyozott felnőtt lehessen. Az érzések, amik esténként a sírásig zaklattak, normálisak, mert nem vagyok rossz anya.

Lelki megváltást, mély sóhajokat, megnyugvást és a megértettség érzését okozta nekem az egész könyv. A szerző megértett engem, tudja, miről beszél, mert ő is benne volt, és ugyanezt élte át. Lerántotta a leplet a szuperanyák élére vasalt gyerekeiről is, és kerek perec kijelentette, hogy nem mind arany, ami fénylik, és bizony náluk is borul a bili a háttérben. Ó, de jó volt ezt olvasni!

„Már a szülőket is fejleszteni kell, hogy hogyan fejlesszenek. És igen, bekapjuk a csalit, mert úristen, a gyerek el és le fog maradni, az ovistársai elhúznak mellette, mint a japán mágnesvonat, és perfekt beszélnek majd angolul, mikor a mi csemeténk épp két pofára eszi a homokot a játszótéren.”

A nyelvezet szenzációs. Néha elkapott a kacarászás, máskor teli szájjal röhögtem, de volt, hogy sokkal később jutott eszembe valami, amit olvastam, és magamban mosolyogtam. Igazi szórakoztató irodalom, ami egyben vigasztal, megerősít, és tényleg megkapjuk vele azt a lelki támaszt, amire egészen eddig szükségünk volt.

Ajánlom minden anyukának kivétel nélkül! Kötelező olvasmány!

2022. január 6., csütörtök

Ismerjük meg közelebbről az LMBTQ szerzőket! Góg Regina - ("...a bétaolvasóm a regény ellenőrzése közben elmondta, mennyire valósan sikerült leírnom két, saját érzelmeire rácsodálkozó ember gondolatait...")

Ismerjük meg közelebbről az LMBTQ szerzőket! rovatomban felkértem  Góg Regina írónőt, hogy meséljen kicsit magáról, és a  könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónak Te vagy az könyve jelent meg eddig, amit  Underground  Kiadó oldalán lehet megrendelni.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.

 


1. Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. Kérlek, mesélj magadról, mi tudható rólad? Mióta írsz ebben a zsánerben?

Én köszönöm a megkeresést! Komolyabban tulajdonképpen a regényem elkezdése óta foglalkozom ezzel a zsánerrel. Végzettségemet tekintve fotós és kiadványszerkesztő vagyok, a regényírás egy alig két éves ötlet. Holott mindig is nagyon szerettem írni, de ez egészen eddig kimerült néhány internetre feltöltött – és sok be sem fejezett – történetben. Aztán 2020-ban egy olvasóm kommentjeinek köszönhetően elgondolkoztam, hogy a saját utam keresése közben akár kezdhetnék is valamit azzal, ami mindig is az orrom előtt volt. Így aztán egy-két sikeresebb novellapályázatot és egy évnyi munkát követően most itt vagyunk, és van egy imádott regényem, aminek immár a második része van készülőben.

2. Hogyan viszonyulnak hozzá az emberek, amikor megtudják, hogy ebben a zsánerben írsz?

Az ismerőseim között eddig kizárólag pozitív véleményekkel találkoztam az írást illetően. Vagy legalábbis olyanokkal, akik nem is igazán firtatták, hogy milyen témákat boncolgat a történet, így feltételezem, elfogadták. 

3. Miért ezt a zsánert választottad? Volt rá különösebb okod? 

Adta magát a téma, hiszen a történet alap inspirációja két valós személy, akiknek bár sem saját megjelenéséhez, magánéletéhez vagy kapcsolataihoz nem kötődik a cselekmény, a kezdetektől tudtam, hogy két férfi szerelméről fog szólni az első könyvem. 

4. Mi ösztönöz, hogy az Lmbtq+ zsánerben írj? Mit szeretnél ezzel megmutatni az olvasóknak?

A legfontosabb üzenet természetesen az elfogadásra való ösztönzés. Régen én is úgy kezeltem az LMBTQ embereket, hogy „furcsák”. Nem voltam kimondottan homofób soha, de nem értettem ezt a világot, mert nem foglalkoztam vele. Aztán amikor rám talált a megfelelő baráti társaság, akiknek köszönhetően ez megtörtént, majd végül „ráébredtem saját magamra is”, megértettem, hogy egyik kapcsolatban sincs semmi furcsa, sőt! Sok üzenete van a regénynek, de a legfontosabb az, mennyire gyönyörű lehet egy szerelem akkor is, ha nem szerepel benne mind a két nem…

5. Milyen más zsánerrel szereted kombinálni az lmbtq történeted?

Az érzelmek mellett nálam a humor az írás – és az élet – egyik alapköve. Kellenek egy történetbe komoly, szomorú, akár drámai részletek, ha a cselekmény megköveteli, de nagyon ritkán írok úgy valamit, hogy nem cél a nevetés is valamilyen formában. Ehhez igazodva első regényem főszereplői is két olyan férfi, akik az ilyen könyvekben megszokott tinédzserek helyett bár fiatalabb felnőttek, még fiatalosabb külsővel, lazább stílussal vannak megáldva, így a komoly üzenetek átadása közben is fenntartják a pozitív hangulatot a regényben. Ami szerintem elengedhetetlen ahhoz, ha egy történettel nem a világ minden fájdalmát, hanem egy váratlan szerelem legboldogabb oldalát akarjuk elmesélni. 

 

6. Olvasol is ebben a zsánerben? Ha igen, magyar vagy külföldi íróktól? Tudnál ajánlani esetleg ilyen írót/írókat?

Be kell vallanom, én pont az a ritka fajta író vagyok, aki az írás előtt még csak olvasni sem nagyon olvasott, vagy ha mégis, annak nagyon komoly oka volt. De amióta belekeveredtem ebbe a világba és elkezdtem írni a regényem, természetesen olvastam a témában, már csak azért is, hogy tisztában legyek más írók tollából született LMBTQ kapcsolatokkal. A magyar írók közül Rácz-Stefán Tibor könyveit kezdtem el felkutatni, amelyeket azért is szeretek, mert ugyanúgy egy alternatív Magyarországon játszódnak, mint ahol én is alkotni kezdtem. A külföldi regények közül pedig természetesen a kezembe került a kedvenc filmem alapjául szolgáló könyv, a Simon és a Homo sapiens-lobbi, valamint Sarina Bowen és Elle Kennedy HIM és US könyvpárosa, ami annak ellenére, hogy eléggé nagykorúaknak szóló a leírását tekintve, én pedig a romantikusabb érzékeltetés támogatója vagyok, minden ráköltött forintot megért.

7. Az LMBTQ+-n belül melyik csoportról írsz a legszívesebben? Van esetleg valamilyen kötődésed hozzájuk?

A legfontosabb kötődésem mindenképpen az, hogy jómagam is LMBTQ tag vagyok. A csoportokon belül pedig nem szeretnék konkrétan egyet kiválasztani, sőt, igyekszem minél több csoportot belevenni majd a történeteimbe, akár csak mellékszereplőként is, ha maga a cselekmény majd más téma köré épül. A szóban forgó regényem egyik fő üzenete az elfogadáson kívül a saját magunkra való rátalálás is, de lévén, hogy biromantikus aszex vagyok, későbbi terveim között szerepel egy aszexualitást bemutató történet is, ami ritkaságának köszönhetően még viszonylag ismeretlen az LMBTQ tematikán belül is.

8. Milyen jó vagy kevésbé jó élményt tudnál elmesélni az LMBTQ+ témákban írással kapcsolatban?

Rossz szerencsére nem jut eszembe. Lehet, hogy egy kicsit személyesebb tapasztalat, de jónak talán azt mondanám, mikor a bétaolvasóm a regény ellenőrzése közben elmondta, mennyire valósan sikerült leírnom két, saját érzelmeire rácsodálkozó ember gondolatait, holott én értelemszerűen ezt soha nem tapasztalhattam férfiszemszögből, ő viszont igen.

9. Van kedvenc általad alkotott karaktered, aki szerinted jó példakép lehetne? Ha igen, miben?

A Te vagy az főszereplője pontosan egy példakép. Még számomra is. Ha igazán őszinte akarok lenni, azt mondanám, hogy nálam csak a regénybeli szerelme szereti őt jobban. Pontosan ez a jelleme alapköve, hogy mennyire szerethető minden szempontból, még akkor is, ha ő maga is egy ember saját hibákkal és hiányosságokkal. Mert ezeket a hibákat ellensúlyozza a végtelenül nagy szíve és jóságos hozzáállása az egész világhoz. Így lesz a maga módján tökéletlenül tökéletes nem csak a bátorságával, amiért felvállalja saját magát mindennek ellenére, de a személyiségével is. 

10. Van kedvenc könyved, íród ebben a zsánerben? 

Ha egy kedvencet kell mondanom, talán Rácz-Stefán Tibor Túl szép című regénye nőtt a szívemhez leginkább.

 

A könyvet itt tudjátok megrendelni:

Underground Kiadó 

Góg Regina írói oldala

2022. január 2., vasárnap

SSSh! Antológia "Egy könyv, amely tele volt romantikával, titokkal, izgalommal. Egy könyv, amely kizökkent a valóságból. "

Szeretném megköszönni Alex L. Hoopernek, hogy lehetőséget adott arra, hogy elolvashassam a SSSH! antológiát. Külön köszönet a Magyar Szerzők Könyvei Magazin szerkesztőségének, hogy lehetőségem van megírni a véleményemet a könyvről.

Mert ez egy olyan kötet volt, amelyben rengeteg olyan novella jelent meg, amit olvastam volna még. A romantika és az erotika zsánerek keveredtek össze helyenként más zsánerekkel is.

Alex L. Hooper (szerk.) - Monos Anett (szerk.) - M. Z, Chepelle (szerk.)
SSSH!


Tartalom:

Mindenkinek van, mégsem beszélünk róla. Görcsösen kapaszkodunk belé, féltve őrizzük. Néha egészen apró, olykor viszont mázsás súlyként nehezedik a vállunkra.
A lapokon szárnyat bont a sokszínű szerelem. Tizenhárom novella kalauzol izgalmas világokba, különböző sorsokat, életutakat mutatva be.
Az ecset mérgező fullánkká változik a festő kezében, aki bánatát pasztellzöld életfestékbe mártja. Vibráló feszültség tölti meg a kocsit, de a vizsgájára siető lány a megfelelő autóba szállt be? Érzelmeik pokolian perzselik a harcost és királyát: vajon Lucifer meddig képes leplezni emésztő vágyát?
Szenvedély.
Elfojtott vágyak.
Elsuttogott ígéretek.
Mindenkinek van titka. Mi a tiéd?

Véleményem:
5/4

Nagy megtiszteltetés ért Alex L. Hooper felkérésével, hogy olvassam el a SSSH! című antológiát, és írjam meg róla a véleményem, amit szívesen meg is teszek. Lentebb lesz szó külön-külön az összes novelláról, amelyet e könyv rejt. Volt olyan, amelyik nagyon tetszett, de akadt olyan is, amelyik nem, vagy kevésbé. De ez már csak így szokott lenni. Senki nem egyforma, és minden novella nem tetszhet egyformán. Ami érdekes volt számomra az az, hogy a romantika és a erotika mellett a fantasy zsáner is dominált. Annak külön örülök, hogy két darab LMBTQ zsánerben íródott novellát is olvashattam benne. Sok olyan történet volt itt, ami szerintem jó alapja lehetne egy-egy izgalmas könyvnek. Ilyet írt pl.: M. Z. Chepelle, Alex L. Hooper, Estelle Ivy, Pataki Eszter-Pataki Krisztina. Persze van más is benne, de nem szeretnék túl sok mindent előre elárulni. Ezért, aki szereti a romantikus, fantasy vagy erotikus írásokat, azoknak bátran merem ajánlani a könyvet. Igaz, hogy volt olyan novella is ebben a kötetben, ami engem kiborított, mert nem igazán tetszett, és ez kicsit elkedvetlenített. De volt olyan is, amiből viszont tanultam. Sőt találtam benne olyat is, amin sírtam. A lenti értékelések az érzelmeim alapján születtek meg, közvetlenül a történet olvasása után. Úgy érzem, így az igazi az értékelés.
Köszönöm a bizalmat és a lehetőséget.

Pataki Eszter-Pataki Krisztina: Hóvarázs

Érdekes történet volt. Mondhatnám, szinte romantikus, de valahol tanulságos is. Itt egy kicsit magamra ismertem. Igaz, én nem vizsgázni mentem akkor. De aranyos egy történet volt. A lány megijedt egy kicsit, szerintem én is így lettem volna a helyében, ha fogalmam nincs, kivel találkozom, ki mellé ülök be az autóba. Pörgősen ment a történet, olvastam volna még tovább. Igaz pár órát írtak le az írónők, de olyan volt, mintha két-három napot sűrítettek volna bele. De az nagyon megragadta a figyelmemet, hogy mind a két fél gondolataiba beleláttunk. De az is nagyon tetszett, hogy kevés volt a szöveg és sok a párbeszéd. Így nem éreztem az üresjáratokat a novella olvasása alatt.Kíváncsi lennék rá, hogy mi történt velük ez után. Ezt a történetet olvastam volna tovább. Bárcsak könyv születhetne belőle!

Lekli Medárd: A szakember

Hát most kicsit sokkolva érzem magam. Mert megmondom őszintén, nem nagyon lettem okosabb a Titokkal kapcsolatban. Bár van egy sejtésem. Az író írásmódja érdekes. Hol jelen időben beszél, hol múltban, hol a jövőben. Annyi tetszett az egészben, hogy van alaptörténet, és még jó is volna, ha az író le nem tért volna az útról. Őszintén, nekem zavaros volt. Sok mindent nem tudtam meg belőle. Kicsit, ha dolgozott volna vele még az író, egy remek történet születhetett volna, ami a gyermekkori szerelmekről szól.

Szilágyi Heléna: A Határvidék Úrnője

Eddig ez a történet tetszett a legjobban. Volt benne egy kis fantasy, egy kis romantika, egy kis harc. De az egész történet úgy jött nekem le, hogy a múltban játszódik. Kicsit Xena, a harcos hercegnő c. sorozat ugrott be róla. Izgalmas volt, és olvastam volna tovább. Sokat lehetne mondani róla, de mégsem tudok, mert a történet hatása alatt állok. Bárcsak lenne egy könyv belőle! Szívesen olvasnám. Az írónő ezzel a történettel felcsigázza az olvasó kíváncsiságát, aki csak várja a folytatást.

M. Z. Chapelle: Tükörlélek

Nagyon tetszett ez a történet is. Mondhatnám, hogy különleges volt. Egy történet, ami egy csodáról és segítségről szól. Olvasás közben még a hideg is kirázott. Egy balesettel és egy jóslattal kezdődött minden. A történetben a művészet is fontos szerepet kap. Izgalmas volt az egész. Kíváncsi voltam, hogy hová is akar kilyukadni az írónő. Nekem tetszett, és olvastam volna tovább. Nem is érem, hogyan lehet így befejezni a történetet. Számomra ezért túl rövid volt. Kíváncsi lennék, hogy mi történt a találkozás után….

Alex L. Hooper: A béklyók mögöttem

Ezzel egy újabb fantasy zsánerben írt történetet olvashat az olvasó, ami tele van izgalommal, harccal, titokkal és érzelmekkel. Nem is tudom, mit is mondhatnék. Olvastam volna még. Sok dologra nem kaptam választ. Remélem, lesz belőle könyv. Mert ez a történet nem érhet így véget. Ezer meg egy kérdésem van. Nekem tetszett. Ahogy az írónő jellemezte a poklot és a szerelem erejét! De mégsem volt tolakodó vagy túl erotikus. Tökéletes volt így, ahogy volt.A szereplők kapcsolata és titka az olvasók szeme előtt derül ki, de mégis a homályba vész.

HoRa: Fecske

Aranyos egy történet volt. Mosolyogtam, főleg a végén. Az egész történetet végigizgultam a szereplőkkel. Mégis azt mondom, ennek a történetnek volt lezárása. Bár hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem olvasnám tovább. Ez az első olyan történet ebben a kötetben, amire ki merem jelenteni, hogy végre egy olyan, ami le is van zárva, bár az olvasó fantáziájára is van bízva, hogy tovább szeretné-e szőni. A romantika itt is érezhető, de nem tolakodó.

Shadow: A zenében szikkadó, szétfolyt élet-festék

Ebből a történetből nagyon sokat tanulhatunk. Először nem nagyon értettem dolgokat, de amikor minden világos lett számomra, szégyen ide vagy oda, elkezdtem sírni. Sírtam a szereplők múltja, a nem létező jelene és jövője miatt is. De megtanultam, hogy egy színnek több jelentősége van. Vannak olyan színek, amelyekről nem is gondolnánk, valójában mit jelent. Érdekes volt. A lezárás pedig szívbe markoló, de gyönyörű. Itt nem maradtak kérdések. Itt nincs szükség előzményre vagy folytatásra. Ebben benne volt minden. De főleg a mindent elsöprő szerelem és ragaszkodás.

Sárközi Erika Nilla: Tavaszi zápor fűszere a földnek

Ez a történet is nagyon aranyos és tanulságos volt. Megmutatja azt, hogy ha egy időre el is válunk egymástól, újra lehet remény. Csak be kell ismernünk a hibáinkat. Komolyan mondom, tanulhatnánk sokat Gréta, Hanna és Iván példájából. Mindegy, milyen szeretetről van szó, a család az család marad, a testvér pedig testvér, még akkor is, ha azok emelnek falat közéjük, akinek szeretnie kellene őket. Megmutatta ez a történet, hogy egy apa ugyan elválaszthatja egy időre a testvéreket, de örökre sosem.Ez a történet hiába rövid, ha így kerek.

Czipó Petra: Szerelmünk örök lángja

Nem tudom, mit mondjak erre. Bár mondhatnám, hogy egy romantikus újra egymásra találásról van benne szó. De akkor hazudnék, bár volt az is benne. Először azt hittem, hogy egy szerelmi háromszögről fog szólni. De annál többről szólt. A szeretet és a család erejéről.

Monos Anett: Játsszuk el!

Engem ez a történet egy filmre emlékeztetett, de mégis más volt. Lehet, azért, mert láttam egy ilyen filmet, de ott a tesó nem színész, hanem focizta volt. Ettől függetlenül tetszett a történet. Olvastam volna még tovább is, mert nem érzem úgy, hogy megfelelően lezárták volna. A titok csak félig derült ki.

Estell Ivy: A Két kehely próbája

Érdekes fantasy történet volt. Ami a szeretet és a kitartás erejéről szólt. Nekem nagyon tetszett. Főleg azért, mert volt benne valami plusz. Bár sajnálom azt, hogy nem igazán tudtuk meg, milyen lény Avian és Hadessa. Szerintem valami angyalfélék lehetnek. A feladatuk sem volt egészen letisztázva. Csak annyi, hogy Avian tanítványa Hadessa. És sok kérdése volt. Hiányos a történet, de mégis lezárt.

Alex L. Hooper: OdOn

Először azt hittem, hogy egy fülledt erotikus novella lesz, aztán kiderült, hogy egy aranyos romantikus történet. A lány, aki a halott barátnője kislányát neveli, és egy férfi, azt hiszi, hogy egy éjszaka alatt megtalálta élete párját. Szerintem a történetet ennyivel nem lehet befejezni. Sok kérdés megválaszolatlanul maradt. Kíváncsi lennék a folytatásra. Mi is történik velük valójában.

M. Z. Chapelle: A lány, aki kívánni sem mert

Fogalmam nincs, mit mondhatnék erre a történetre. Szól egyszerre a szerelemről, a barátságról és a vágyakozásról. Szól jelenről és múltról. Az írónő a történeteibe mindig tesz egy olyan csavart vagy misztikumot, amire a olvasó nem számít. De az írásban megjelenik a tükör, mint központi dolog. Érdekes ez. Nagyon tetszett ez a történet is.