2022. április 28., csütörtök

Cornelie C. G.: Bármi megtörténhet " Érezted már úgy, hogy jó lenne, ha máshol ébrednél fel? Mi tennél, ha ez nem csak egy vágy lenne hanem meg is történne veled? "

Köszönöm szépen az írónőnek Cornelie C. G.-nek, hogy meglepett ezzel a könyvvel, és ezzel lehetőséget biztosított nekem arra, hogy olvashassam.

Cornelie C. G.: Bármi megtörténhet

Tartalom:

Egy ​talpraesett, fiatal nő, egy fájdalmas csalódás és a megcsillanó remény egy új kezdetre.
Emily Joyce Montel San Francisco egy kellemes negyedében él szabadelvű festő barátjával. Az irigylésre méltó, fényűző élete csupán a látszat, jó ideje szabadulni akar a kilátástalan, érzelmileg kiüresedett kapcsolatból. Utolsónak szánt közös programjuk azonban balul sül el, a Golden Gate hídon átkelve autójuk balesetet szenved, és a vízbe zuhan.
Millie egy különös faluban ébred, egyedül. Az ott élők kedvesen fogadják, de a történtekre
ők sem tudnak magyarázattal szolgálni. Ahogy a maradni kényszerülő lány megismeri a
közösség múltját, mindennapjait, egy sor kérdés merül fel benne.
Hová tart a világ? Melyek az igazán fontos, mindenáron megőrizendő értékek? És főként
mit tegyen, ha soha nem térhet vissza a korábbi életébe?
Vajon teljesül a vágya? Megtalálja a szerelmet egy olyan társ oldalán, aki igazán figyel rá, és nem bonyolódik lépten-nyomon más kapcsolatokba?
Cornelie C. G. ezúttal egy olyan világba vezeti az olvasóit, ahol minden megtörténhet, és
meg is történik. Még az akadályokkal dacoló szerelem is.

Véleményem:
5/4

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Ez volt az első könyvem az írónőtől, bár bevallom, egyik könyve már régóta ott lapul a polcomon, de valami miatt féltem eddig a kezembe venni. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a regényét, mert nagyon is élveztem. Számomra a misztikus romantikus történetek egészen új oldalát mutatta meg ez a könyv. Érdekes volt arról olvasni, hogy az írónő, milyen furfangos módon állította párhuzamos síkra időket: a múltat, jelent és jövőt. A történetben minden szükséges elem benne van egy ígéretes regényhez.

Történet az én szememmel:

Adott egy nő, aki szeretné elhagyni a párját, mert már nagyon sok fájdalmat okozott neki az évek során. Ezért úgy határoz, hogy egyszer még elmegy a férfival a szüleihez egy partira, de ekkor történik valami, és jön egy földrengés, ami megváltoztatja a nő életét.

Millie egy csónakban tér magához, miközben érezi magán a nap melegét, de a szemét nem tudja kinyitni, egyszer csak érzékeli azt, hogy valaki kiemeli onnan. Egy idősebb férfit lát meg. Nem érti, hogyan lehetséges ez, hiszen az előbb még egy autóban ült, most pedig azt sem tudja, hol van, és hogyan került a csónakba. De vajon hol van a barátja? És hová került ő? Egyszer a távolból meglát még egy férfit futva közeledni az ő és az idős férfi irányába. Hallja, hogy a fiatalabb Liamnak nevezi a férfit, aki a karjában tartja, és azt is hallja, hogy Liam a másik férfit Michaelnek szólítja, és megkéri, hogy vegye át tőle a nőt. Itt Millie-t újra beszippantja a sötétség. Amikor ismét magához tér, egy ágyon fekszik, és körülötte ott áll a két ismeretlen, akik bemutatkoznak neki. Millie az idősebb férfit kedvesnek és közvetlennek, míg a fiatalabbat beképzeltnek találja elsőre. De vajon az első benyomása az igaz? Ez a későbbiek során kiderül. Liamnak vannak érdekes elméletei, hogyan is kerülhetett hozzájuk a lány. Elmeséltették vele, hogy mire emlékszik, és hogy mi történt vele.

A történet számomra azért is volt érdekes, mert semmiben nem lehettem biztos. Nem tudhattam egészen az utolsó lapig, hogy mi a valóság, és mi az álom, sőt még az utolsó lapon sem derült fény az igazságra. Arra, hogy Millie valóban ott volt-e, vagy csak álmodta az egészet. Hogyan és mikor került kórházba? Ki segített neki? Hogy kerül oda Michael, és miért nem ismeri meg őt? Sok olyan kérdés merült fel bennem, amikre nem kaptam választ. A könyv folytatásért kiállt.

Attól függetlenül, hogy tetszett a könyv, találtam benne hiányosságokat is. Ilyen volt egy-két helyzet összecsapása. Nem minden karakter került egyformán kidolgozásra, mintha az írónő úgy írta volna bele, ahogy az eszébe jutott. Voltak olyan dolgok, amikről szívesen olvastam volna még, ilyen volt Village, a Birodalom és a többi falu. Szívesen megismertem volna még azt a rengeteg miértet. Kíváncsi lettem volna, hogy milyen rendesen a Birodalomban élni, nem csak úgy, ahogy Michael mesélt róla.

De ami tetszett, hogy a régi és az új idők, sőt még a jövő is egybe volt vonva. Mintha az írónő kiemelte volna azt, ami régen jó volt, összegyúrta volna azzal, ami volt, és jelenleg is van.

Bevallom, volt két kedvenc részem a könyvben. Az első ezek közül az esküvő volt. Érdekesnek találtam egy olyan esküvőről olvasni, aminek mintha saját különleges szövegezése lenne. Olyan érzésem volt kicsit, mintha egy hippi esküvő részese lettem volna. A másik kedvenc részem az volt, amikor Millie felébredt, és meglátta az orvosát Michaelt. Ott abban a pillanatban olyan érzésem támadt, mintha a lány mindent csak álmodott volna. De vajon tényleg csak álmodta?

Mint a legtöbb történetnél, ennél is akadtak kérdéseim. Íme néhány:

Hogyan került Millie egy párhuzamos világba? Az írónő melyik korról mintázta Village-t? Vajon tényleg létezik párhuzamos világ? A Birodalom hogyan alakult meg? Ott hogyan számolják az idő múlását? Hogy került Millie kórházba, és mennyi idő után ébredt fel? Mi az álom, és mi a valóság? Vajon az álom valóban csak egy álom? Hogy került Michael rajza Millie-hez egy másik világban?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése