Gáspár Virginia Olimpia: A dühös tűz fellángolása (Lélekboszorka krónikák 1.)

 Egy kalandos, fordulatos fantasy regényt olvastam Gáspár Virginia Olimpiától A dühös tűz fellángolása (Lélekboszorka krónikák 1.) címen. Köszönöm az írónőnek, hogy előolvashattam a regényét és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy közölhetem róla a véleményemet.

 

Fülszöveg

Boszorkányok? Látók? Őrzők?

Veres Holda megrémül, amikor Laura elájul az iskolaudvaron. Kiderül barátnőjéről, hogy látó, de mielőtt felfognák ennek jelentését, a lány váratlanul eltűnik.
Holda barátságot köt egy alakváltó fiúval, annak félvámpír ikertestvérével és a zavarba ejtően jóképű Áronnal. Ők hárman segítenek neki barátnője keresésében, és hamarosan az is világossá válik, hogy Holda sem átlagos végzős gimnazista.
Miközben Laurát egy boszorkány tartja fogva, Holda egyre jobban kiismeri újonnan szerzett képeségét és azt a mágikus világot, amely fátyolként öleli körbe Magyarországot.
Megállja a helyét ebben az ismeretlen világban?
Milyen gyorsan készül fel a rá váró küzdelmekre?
Képes lesz kezelni a benne fellángoló dühös tüzet?

Fordulatos történet a mágiával átszőtt újpalotai panelek között.

Véleményem:
5/5

Nagy örömömre szolgált egy Magyarországon játszódó fantasy regényt olvasni, ami akár a külföldi könyvpiacon is megállná a helyét. Fordulatokban gazdag, kalandos történetet kaptam, ami az elejétől a végéig fenntartotta az érdeklődésemet.

Adott Holda és Laura, a két barátnő, akiről kiderül, az egyik látó, a másik pedig boszorkány génekkel rendelkezik. Tetszett, ahogy az írónő bevonta a föld elemeit a történetbe, ahogyan az is, hogy minden látó egy-egy boszorka mellett segédkezik. Mindkettejüket leülteti az édesanyja, és megejtik a „nagy beszélgetést”, ezúttal nem madarakról és méhekről, hanem a mágikus világról, amibe mindkét lány belecsöppent. Itt vártam volna, hogy legalább az egyikük másként tudja meg, ki ő, de kicsit természetesnek is vették a dolgot. Ezt leszámítva érdekes volt a regény nyitánya.

Aztán megismerjük a jóképű Áront, a vámpír-vérfarkas testvéreket, a démonokat, és magát a főgonoszt, Marinát is. Nagyon izgalmas Nyílttörés karaktere, remélem, a továbbiakban is olvashatunk róla, és szerintem eredeti ötlet volt a gonosz boszorka és katonái közti kapcsolat.

Maguk a főszereplő fiatalok nagyon szimpatikus karakterek, viszont valahogy még nem érzem kiforrottnak a jellemüket. Remélem, ez a következőkben változni fog, mivel sok lehetőség rejlik bennük. Számomra a legérdekesebb karakter Vanda volt az ikrek közül, ő nagyon egyedi, igazi, mély történettel. Őt követi a vámpír-vérfarkas ikerpár. Marináról is remélem, hogy a későbbiekben kiderül még némi információ. Bár egy elejtett félmondat azért uralt arra a veszteségre, ami érte, és ami ilyenné tette őt.

Arról is szoktam írni, mi az, ami kevésbé tetszett egy-egy történetben. Itt csak annyit mondanék, a kevesebb néha több. A sztoriban vannak boszorkányok, látók, őrzők, démonok, vámpírok, vérfarkasok stb. Kicsit úgy éreztem, hogy túl sok minden és mindenki szerepel benne, ennek következtében kevesebb figyelem jut egy-egy mágikus lényre, holott külön-külön is nagyon izgalmasak lennének. Remélem, a továbbiakban mélyülnek a karakterek, akárcsak a mágikus lények az eredettörténetekkel és a funkcióval, amit ebben a világban betöltenek.

Összességében A dühös tűz fellángolása egy izgalmas, Magyarországon játszódó regény, nem csak magyaroknak. Engem magával ragadott a világ és a felépítése, akárcsak a főcselekmény. Az írónő előszeretettel alkalmazott már jól ismert, fantasy regényekben gyakorta megjelenő elemeket. Történetével fenntartotta az érdeklődésem egészen az utolsó oldal legutolsó soráig. Ezért ajánlom minden ifjúsági regény és fantasy zsáner kedvelőnek. Én pedig alig győzőm majd kivárni a folytatást.

A szerző elérhetősége

Moly