2020. szeptember 16., szerda

Osvald Ajna: Sohaország (Aura II.) "Egy kalandokkal és izgalmakkal teli könyv, amely ha magába szippant letehetetlen"

Elsősorban szeretném megköszönni a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak és Osvald Ajnának a lehetőséget, hogy elolvashattam a könyvet. Élveztem.

Az írónő ebben a részben sokszor tudott meglepetést okozni. Volt, hogy izgultam egy-egy részen, de volt olyan is, amikor a falba tudtam volna verni a fejemet. Az írónőnek ez a könyve érdekesebb, izgalmasabb és pörgősebb volt, mint az első rész. Van amire választ kaptam, van amire nem. Sőt, sok új kérdés merült fel bennem. Köszönöm, hogy olvashattam.


Osvald Ajna:
Sohaoroszág
(Aura II.)





Tartalom:

Hannának ​mindene megvan, amiről egy fiatal nő csak álmodhat… Legalábbis látszólag. 

Losonczy Hanna az érdi kertvárosból New Yorkba költözik a barátjához. Mindent hátrahagy, kivéve hű társát, Aurát, talpraesett yorkshire terrierjét. A kezdeti nehézségek után remekül veszik az akadályokat, beilleszkednek a nyüzsgő nagyvárosi életbe, barátokat szereznek. A színekben, hangokban és illatokban új világ nem csupán Hanna, hanem különleges kutyája, Aura észlelésén keresztül is megelevenedik. Úgy tűnik, a New Yorki álom beteljesül, hiszen Hanna kezét megkéri jóképű bankár barátja, és munkahelyén is előléptetésre számíthat. Amikor végre minden a helyére kerül, tökéletes világa hirtelen darabokra hullik. Szerettei veszélybe kerülnek, és nehéz eldöntenie, hogy az álarcok mögött milyen valódi szándékok munkálkodnak. 

Vajon kiben bízhat meg? A rút világ mögött létezik-e a titokzatos Sohaország? Sikerül-e Hannának odajutnia? A fordulatos cselekményű történetben sok titokra derül fény, míg az igaz szerelem csodája rátalál. Eközben a sötét angyal a háttérből figyel, s kivár… 


Véleményem:
5/4

Bármennyire is élveztem a könyvet, és szerettem a történetet, 4 csillagnál többet nem tudok rá adni, lejjebb ki is fogom fejteni, hogy miért. De kezdem is az értékelést. Összességében nagyon tetszett a történet. Sok kérdésemre választ kaptam, ami az első rész után felmerült bennem, de mégsem az összesre. Örülök, hogy kicsit jobban bepillanthattam Hanna, Aura, Daniel és Hubertusz életébe. Megmondom őszintén, sejtettem, hogy valami elől menekül Hanna, de hogy mi vagy ki elől, arról fogalmam sem volt addig, amíg a második részt nem kezdtem el olvasni. Megmondom őszintén, nem gondoltam volna, hogy a múltjában ez történt. Bár az is igaz, hogy voltak jelek, sőt rávezetés is. Az meglepett ugyan, hogy Daniel, hogyan jelent meg újra Hanna életében, az elválás után. Volt hogy mosolyogtam a történeten, volt hogy homlok ráncolva olvastam, hogy most mi van, de volt olyan is, hogy azt mondtam, ez érdekes. De bármennyire is tetszett a történet, voltak olyan érzéseim, hogy itt ez túl zsúfolt, vagy olyan is, hogy ezt ki kellene egy kicsit jobban fejteni. De sajnos volt olyan érzésem, hogy itt egy kicsit összecsapta az írónő. És nem értettem Hannát, hogy miért kért Valerytől segítséget, ha menekült volna tőle azért, amit tett Abigellel és a többiekkel együtt. Nem tudom, én nem tudtam volna olyan emberre bízni a legféltettebb kincsemet. De ugye, ez is olyan dolog, amit embere válogat. Abigel viselkedésén meg sem lepődtem, megmondom őszintén, azt gondoltam, hogy nincs vele minden rendben. És itt igazam is lett, mert spoiler „Abigel nem csak gyilkos, hanem pszichopata is” volt, aki nem tudja külön választani a múltat a jelentől Mert ha valaki ennyire hasonlít is egy múlt béli ismerőshöz, még nem kell gyűlölni. Valery múltjába is beleláttam kicsit, ami érdekes volt. Az tetszett, de én mondjuk nem a történtek után szerettem volna megtudni. Aztán valljuk be Richardot sem lehet hová rakni, rengeteg titok lengi őt körül. Az sem tudni, mi a valódi neve és foglalkozása. Ezt kicsit kifejthette volna az írónő, sőt, a nyomozásról is többet olvastam volna még. Na és Danielt jó volt megismerni, és megérteni a múltját. Hát neki nem volt könnyű gyerekkora. Erről jó volt olvasni. Sőt ami nagyon tetszett még, a könyv vége felé az Hubi és Aura. Mert megtudtuk, hogy Hubertusz sem néma ám. Élveztem a két kutya közti párbeszédet, de nekem kevés volt, élvezetesebb lett volna, ha kicsit több, hiszen „testvérek” lettek. De remélem, a harmadik részben Hubi is többet fog beszélgetni Aurával. 

Na akkor jöjjenek a kérdések amikre kíváncsi vagyok, illetve amik felmerültek olvasás közben, amire vagy kaptam választ, vagy nem. 

Pl.: Valery miért nem szegült szembe Abigellel, ha tudta, hogy rossz az amit tett? Vajon a levelek elkerültek a címzettekhez? Miért célozta meg a sötét angyal Danielt is? Mi volt az álom, és mi volt a valóság, vagy esetleg jelenség? Robinak sikerült elmenekülnie, vagy ő is csapdába került? Daniel mindvégig biztonságban tudhatta Aura-t és Hannát, a GPS segítségével? Sylvia a jó vagy a rossz oldalon áll? Mi lett azzal a tervel, amit Sylvia és Hanna dolgozott ki, az állatmenhely megmentéséért? Vajon találnak majd befektetőket, támogatókat, vagy segítség nélkül kell boldogulniuk? 

Hogy alakul Hanna és Daniel sorsa? Vajon bekövetkezik az, amitől Daniel fél, vagy Hanna rácáfol majd, és megmutatja egy másik oldalát? Ki az a hírhedt szürke cica, aki Aurának nem tetszik? Milyen kaland vár még a négy jómadárra Hannára, Danielre, Hubertuszra és Aurára?


Kedvenc idézeteim:









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése