Szeretném megköszönni az írónőnek, Szabó-V. Dórának, hogy még megjelenés előtt olvashattam Út-Vesztők című regényét. A szerző érezhetően beletette a szívét a történet minden sorába. A Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak hálás vagyok a lehetőségért, hogy elmondhatom a véleményemet az olvasottakról.
Szabó-V. Dóra
Út-Vesztők
Fülszöveg
Mindig van remény… egy jobb életre, egy teljesebb életre. Csak rajtunk múlik, valóra válik-e vagy sem.
Szabó-V. Dóra: Út-vesztők, romantikával átszőtt regényében a két főszereplő nem átlagos életén keresztül keresi a választ arra, hogy kaphatunk-e, megérdemlünk-e egy új esélyt, vagy mindent elveszítünk elhibázott döntéseink miatt.
A hajléktalan fotós és a modellek csillogó világával ismerkedő sminkes egymásra találása, tragédiaközeli elválása szívfájdítóan érzelmesen mutatja be, hogyan találhatunk kiutat érzelmeink labirintusából, hogyan kezdhetjük újra, és találhatjuk meg a boldogságot.
Véleményem
5/5
Ezt a regényt nem volt egyszerű olvasni, mert felültetett egy érzelmi hullámvasútra. Egyszer fent voltam, aztán nagyon lent, néha zökkentem párat, majd a biztonsági kar jó nagy gyomrost adott a következő kanyar előtt. Alig volt időm szusszanni egyet olvasás közben.
Lou nem a legtökéletesebb, és ezt tudja is magáról. Nehéz múlt keresztjét cipeli a hátán, és édesapjával is vannak rosszabb pillanataik. Lou azonban nem hagyja magát, és eltökélten halad a célja felé, hogy profi sminkes legyen. Küzdelmeiben, csalódásaiban és boldogságában akár magunkra is ismerhetünk.
Sam nem vár sokat az élettől, bár még csak a húszas évei közepén jár. Hajléktalanként hajtja maga előtt a napokat, majd egyszer csak elétoppan Lou, és kihúzza a gödörből. A hitetlenkedés, a kétely, az önbizalomhiány és az önmarcangolás az, amit az írónő jól elkapott ennél a karakternél.
A történetben mélyre merülünk a lelki problémák terén, a szereplőkkel együtt próbálunk partot fogni, miközben egy-egy újabb hullám ismét beránt minket a sodrásba. A drogok, az alkoholizmus, a pszichés betegségek témáját is körüljárjuk.
A történet tűnődésre késztet minket, és sok kérdés kavaroghat bennünk.
Vajon megéri magunkat bántani azokért a tetteinkért, amiket a múltban követtünk el? Tényleg meg lehet változni csupán valaki miatt? A szerelem és a megértés gyógyír lehet a sebeinkre? A jövőnket valóban mi irányítjuk, vagy elég sodródnunk az árral, mert úgysem vagyunk elég erősek a kitöréshez?
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus könyveket, azonban mégsem riad vissza attól, hogy a jó után a rosszabb, majd a legrosszabb következik. Egy másodperccel később viszont a felhők mögül előbukkan a nap, hogy felvidítson minket. Ahogy az életben is néha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése