2020. február 27., csütörtök

"Amikor történik velünk valami érdekes, vagy különleges abból rögtön mese lesz. " - Interjú Kőszegi-Arbeiter Anita meseíróval

Kőszegi-Arbeiter Anita írónő olyan meséket alkot, melyek a mai modern gyerekekhez szólnak. Volt Lehetőségem olvasni az egyik könyvét és azt kell mondjam, hogy egy újabb kedvenccel gyarapodott a könyvespolcom. Most pedig van szerencsém interjút készíteni vele, hogy közelebbről megismerhessem őt és a munkásságát!



Bella: Kérlek, mesélj nekünk a kezdetekről! Hogyan fogalmazódott  az első meséd gondolata?

K.A.A.: Igazából, nem mesékkel kezdtem az írást. Főiskolás koromban rengeteg ponyvát olvastam, és sok amatőr írói oldalon voltam fent olvasóként. Gondoltam, ez menne nekem is, ezért főleg fantasy témában írtam történeteket, novellákat. Később több zsánert is kipróbáltam, aztán amikor megszülettek a lányaim, nekik kezdtem mesélne, először fejből. A nagyobbik lányom, Csenge annyit kérte ezeket a meséket, hogy végül leírtam őket. 

Bella: Volt valami különleges oka, hogy gyermekeknek szóló mesék mellett döntöttél? 

K.A.A.: Szerintem nem én döntöttem, hanem maguk a mesék, és persze a lányom. Amikor történik velünk valami érdekes, vagy különleges abból rögtön mese lesz. 

Bella: Mit gondolsz, mennyivel  kockázatosabb ez a műfaj, mint mondjuk egy regény, vagy egy verseskötet?

K.A.A.: A mese egyfelől könnyebb, mint egy regény vagy egy verses kötet, mert ez a műfaj sosem megy ki a divatból, mindig lesz egy csillogó szemű kisgyerek, aki vágyik a csodára és arra, hogy esténként anya ölébe bújva hallgathassa a kedvenc szereplője kalandjait. Másrészt nehezebb is, mert nem csak a gyerkőcöt kell megragadnia a mesének, hanem a szülőt is, hiszen ő veszi meg és ő olvassa a könyvet. Saját tapasztalatból mondom, amit anya vagy apa nem szeret, azt nem is fogja nagyon olvasni. És persze a gyerkőcök fantáziáját és kíváncsiságát is ki kell elégíteni, ami a mobilok és tabletek világában már szintén nem könnyű feladat.



Bella: A jóvoltadból kaptam egy példányt az Abigél és Andris születésnapi nyomozásából, mely egy 2019-ben megjelent, interaktív mesekönyv. Mit jelent pontosan az, hogy interaktív?

K.A.A.: Abigél és Andris meséje ne egy egyszerű lineálisan olvasható történet. Minden fejezet végén dönteni kell, hogy a szereplők és a kis olvasók merre nyomozzanak tovább, mit csináljanak? A hálószobába kutakodjanak, vagy a kertben? Kipakolják a szekrényt vagy ne? Megmondják az igazat apának arról hogy épp kutatnak, vagy füllentsenek? Minden válasz más és más irányba tereli az olvasót, hiszen a történetnek több vége is van, több irányból is el lehet jutni oda, így a történetet sokféleképpen el lehet mesélni. 

Bella: Honnan jött az ötlet, hogy így tervezd meg a történetedet?

K.A.A.: Kamasz koromban imádtam a kaland-játék-kockázat könyveket és sokat szerepjátékoztam is. Szerettem, hogy nem csak olvasnivalót de kalandot is kapok eg könyvön belül. Döntéseket, mintha én alakítanám a történetet. Csengének is szerettem volna ilyen meséket olvasni, de az ő korosztályának nem nagyon találtam, úgyhogy írtam neki egyet.



Bella: A másik megjelent könyved egy sorozat nyitókötete, mely a Csenge tündérkertje címet kapta. Elmesélted nekem a keletkezésének történetét, de szerintem ez annyira aranyos, hogy megkérnélek, oszd meg a magazin olvasóival is!

K.A.A.: Természetesen! Csenge lányom nagyon szereti a tündéreket. Tavasszal együtt készítettünk egy tündérkertet. Drágám azt hitte, hogy attól tündérkert, hogy igazi tündér lesz benne. Annyira elszomorodott, hogy mégsem lesz benne tündér, hogy kitaláltuk a mesét, a három beköltözött tündérről.  

Bella: Bár én csak az Abigél és Andris szülinapi nyomozásának a grafikáját láttam, de véleményem szerint nagyon igényes munkáról van szó. Mindkét műved grafikai részét ugyanarra a személyre bíztad? Mennyi beleszólásod volt az alkotás ezen folyamatába?

K.A.A.: Igen, mindkét mesekönyv rajzait gyerekkori barátnőm, Tarr Andi készítette. Nagyon szeretem a rajzait, ezért megkértem, hogy nem illusztrálná-e nekem a mesekönyvet. Szerencsére igent mondott, és azóta is ő készíti a mesékhez a rajzokat. 
Az első mesekönyvnél személyesen találkoztunk Andival, és egyeztettünk. Egy kutyakiállításon bóklásztunk a kutyáimmal és Csengével , és megbeszéltük a részleteket. Sőt, elárulom, hogy a könyvben szereplő kislány egyik ruhája, és a frizurája teljes mértékben megegyezik Csenge aznapi megjelenésével. De lényegében szabad kezet adtam Andinak, és a végeredményben nem kellett csalódnom. 
Abigél és Andris születésnapi nyomozásánál már több vázlat készült. Andi megkapta a kéziratot, és elkészítette a szereplőket. Én kiválasztottam azt, amelyik a legjobban tetszett, és abból építkeztünk tovább. Az első verzióban idősebbnek látszottak a karakterek mint szerettem volna, így Andi fiatalított rajtuk, így lett tökéletes. 

Bella: Hogyan fogadták a gyerekek a könyveket? Esetleg tudsz konkrét példát mondani a reakciókra?

K.A.A.: Rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. Az ovinkba lehet kedvenc könyvet vinni, és Csenge ovis barátnője bevitte Csenge tündérkertjét, mondván ez a kedvence. De az egyik legfantasztikusabb véleményt, egy 9 éves kislánytól kaptam, aki elolvasta Csenge tündérkertjét, és közölte, hogy ő is író lesz, és ilyen szeretet meséket fog készíteni, mint a Csenge tündérkertje. 
De szülői véleményekből is nagyon sok szívmelengető jön. Egy óvó néni küldött véleményt a napokban:
Anyaként és kis gyerekekkel foglalkozó pedagógusként pedig jól látom, hogy el lehet, sőt el is kell varázsolni a gyerekeket. Ehhez a varázslathoz a mese, a dramatizálás az egyik legjobb, ha nem a legjobb út. A meséid ehhez olyan segítséget és közeget nyújthatnak, ahol a gyerek gyereknek érezheti magát, nem "kis felnőttnek", vagy "kisbabának". S úgy beszélhet, úgy is viselkedhet, mint egy óvodás vagy kisiskolás. Ezért az ő fantáziájából szőtt aromás gyermek történetek, melyekből nem egyet olvastam már, képesek megszólítani azokat, akikről szólnak, amellett, hogy mi magunk is tanulhatunk belőlük, mert bizony utánunk is nyúlnak és elérnek. Együtt szomorkodtam és együtt kaptam új erőre a kis címszereplővel. Köszönöm az élményt! „

Nagyon sok ilyen, és ehhez hasonló jön, aminek nagyon örülök. 

Bella: A környezeted mennyire támogat az írásban? 

K.A.A.: A férjem és a kislányom a legnagyobb rajongóm és a legjobb kritikusom. Minden mesét ők olvasnak el először. A párom a kezdetektől fogva támogat, már akkor is bíztatott, amikor az asztalfióknak írtam. Amikor közöltem, hogy szeretném, ha nyomtatott formában is megjelenhetne a mesekönyvem, rögtön azt kérdezte, hogy oké, és azt hogyan fogjuk csinálni? 



Bella: Mi az, ami segít neked  inspirációt gyűjteni?

K.A.A.: Egyértelműen azt tudom mondani, hogy Csenge. Miatta és neki írom a meséket. Bármi amit együtt csinálunk valahogy mindig mesévé alakul.  

Bella: Mik a terveid a jövőre nézve? Van már újabb kaland a tarsolyodban?

K.A.A.: Ó igen, rengeteg tervem van idénre. Csenge tündérkertje már két új folytatással is bővült, amik már Tarr Andi gondos kezei között vannak, és az egyik húsvétra, a másik június végére meg is jelenik. Abigél és Andris is folytatják a nyomozást, ezúttal egy múzeumban. És természetesen új mese is van a tarsolyomban: a lakhelyem, Szombathely májusban gazdagodik egy saját mesével. Mivel Vas megye címerében egy strucc van, azért ő fog itt kalandozni, és felfedezni a várost. Emellett társszerzője vagyok egy kisiskolásoknak szóló kalandkönyvnek, ahol egy elfkislány, Lillen fog különböző kalandokba keveredni. Szóval sok-sok új mese van születőben, és alig várom, hogy mindet megírhassam.

A szerkesztőség nevében további sok sikert kívánok Anitának!

Az írónő hivatalos írói oldala 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése