S. A. Locryn: Edinburgh kék fényei (18 éven felülieknek ajánlott) . ("Locrynnak, istenadta tehetsége van, amit kár lenne elpazarolnia. Dennis és Davis a kedvenceimmé váltak olvasás során, hiszen előbb munkatársak, majd barátok, és később még többek is lettek egymásnak.")

Szeretném megköszönni S. A. Locryn írónőnek, a lehetőséget, hogy elolvashassam az Edinburgh kék fényei című könyvét. Számomra nagy kedvenc lett, imádtam Dennis és Davis évődéseit, azt, ahogy ismerkedtek egymással és a életkörülményekkel. A könyv Smaragd Kiadó gondozásában jelent meg, és bízom benne, hogy további kötetek is megjelennek majd még az írónőtől, mert iszonyat nagy tehetség van benne, érdemes elolvasni a könyvét, az Edinburgh kék fényei-t. Hidd el, hamar kedvenceddé válik.

S. A. Locryn:
Edinburgh kék fényei
(18 éven felülieknek ajánlott) 

 

 

Tartalom:

Pokolian ​indul a nap, Davist ultimátum elé állítják. Már az ötödik mentőtisztet akarják a nyakába sózni. Neki, a veterán, Afganisztánt megjárt orvosnak! Még hogy ő kiállhatatlan?! Csak annyit akar, hogy mindenki hagyja békén. Dennis sem vágyik ennél többre, mégis társak lesznek. Amikor beosztják Davis mellé, megfogadja, hogy nem hagyja magát még egyszer megfutamítani, hiszen eleget tűrt egész eddigi életében. Rázósan indulnak a közös napok. Dennisnek nem csak a melóba kell visszaszoknia, de társa értelmezhetetlen viselkedését is kezelnie kell. Sokáig azt hiszik, hogy ennél rosszabb nem is történhetett volna velük, de a végeláthatatlan műszakok és riasztások alatt egyre jobban megismerik egymást, rájönnek mi volt az, ami eddig hiányzott az életükből. Hogy ezt megtalálják, nem pusztán a környezetükkel, hanem saját érzéseikkel is meg kell küzdeniük. Sejtelmük sincs, hogy eddigi megpróbáltatásaik pusztán bemelegítésül szolgáltak ahhoz, ami rájuk vár. Vajon képesek lesznek közös nevezőre jutni, vagy elkerülhetetlen, hogy Davis elveszítse a munkáját? 

Véleményem
5/5

Amikor először olvastam kisebb nagyobb részleteket az írónő oldalán,  már  tudtam, hogy nekem ezt el kell olvasnom. Locrynnak, istenadta tehetsége van, amit kár lenne elpazarolnia. Dennis és Davis a kedvenceimmé váltak olvasás során, hiszen előbb munkatársak, majd barátok, és később még többek is lettek egymásnak.Dennis és Davis mindketten hordoznak lelki sebeket a múltjukból, és mégsem félnek belevágni egy új kapcsolatba. Sőt! Mindketten túl akarnak lépni a múlton, és elfelejteni a korábbi fájdalmat.

Őszintén megmondom, ez a fajta történet az, ami a legjobban tetszik. Lassan indult a kapcsolatuk, néha viccesen, néha morcosan, néha távol egymástól, de mindig megoldották a gondjaikat. Olvasás közben megismerhettem Dennis és Davis családját, barátait, munkatársaikat és legfőképpen a gondolataikat, érzéseiket. Davis elég mogorva volt, de ez csak a látszat, hiszen valójában egy érző lélek, aki igenis igényli, hogy szeressék. Csak sajnos túl sok lelki terhet cipel, amik nyomják a vállát. Dennisnek pedig a családjától távol kellett élete legnagyobb döntését meghoznia, és ennek megvalósítása után tért vissza mentősökhöz dolgozni. S itt ismerkedik meg Davissz-el.

Nagyon szeretem filmekben, sorozatokban a mentősöket, rendőröket és tűzoltókat nézni. Így ez a könyv számomra nagy kincs. Betekinthetünk a mentősök hősies munkájukba, ahol nem kis dolog életet menteni. Könyv szereplői közül még Tobyt kedveltem meg, bár eleinte nem tudtam igazán hova tenni, de később egészen megbarátkoztam vele. Adrian érdekes egy fickó, róla szívesen olvasnék még. Nat-ot nem tudom nem kedvelni, de számomra, hogy is mondjam, harsány a viselkedése. S ez valahogy nem tetszik.Van egy negatív szereplő, de szóra sem érdemes, annyira nem jut nagy szerephez. Nem bírom az előítéletes embereket.

Locryn élethűen írta le Dennis és Davis kapcsolatát, mintha ismertet, vagy valakiről mintázta volna őket, ki tudja. Mindenesetre nekem tetszett, kedvencem lett, és nagyon várom a következő történetet, mert nagyon nincs még vége szerintem.

 

Linkek

S. A. Locryn írói oldala

Smaragd Kiadó