Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar Mesék Lázadó Lányoknak

A Magyar mesék lázadó lányoknak könyvtári példányként került hozzám a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeumból. Színes borítója már elsőre magához vonzotta a tekintetemet. Kíváncsian vettem kézbe – vajon a benne rejlő emberek is ilyen érdekesek, mint a könyv külseje? A válaszom: igen, nem csalódtam benne.

A könyvben huszonöt izgalmas életű és lenyűgöző teljesítményű magyar nővel ismerkedhetünk meg, Árpád-házi Szent Erzsébettől Hugonnai Vilmán át egészen a kortársakig. Nagyon megörültem ennek a kötetnek, mivel ebben végre megmutatkozik, hogy igenis büszkék lehetünk a magyar nőkre.

Kiss Judit, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina:

Magyar Mesék Lázadó Lányoknak

Tartalom:

Az inspiráló mesegyűjtemény a külföldről származó Esti mesék lázadó lányoknak hazai változata, mely a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2018-ban. A példaképekkel teli könyvön több írónő is dolgozott: Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna és Tóth Krisztina. Ismert, kevésbé ismert már elhunyt vagy éppen még élő kiemelkedő személyiségeket mutatnak be a szerzők. A könyv lapjain felbukkan – többek között – Gobbi Hilda, Karády Katalin, Polcz Alaine, Ata Kandó, Jászai Mari, Brunszvik Teréz és kortársaink: Péterfy Bori és Hozleiter Fanny, azaz Mosolyka is.

Értékelés: 
5/5

Sokuk élete nem volt díszmenet, megharcoltak az élettel, életért, dacoltak az adott kor szokásaival, törvényeivel, felléptek a női elnyomás ellen vagy éppen küzdöttek, kitartottak az álmuk mellett, majd nagy erőfeszítések, kemény munka árán elérték céljukat, kitűntek társaik közül. Nem keveset tettek le az asztalra, már amiatt sem, hogy tettükkel, kitartásukkal, foglalkozásukkal példaként állnak előttünk, hogy mi is elérhetjük az álmainkat, csak tenni kell érte és kitartónak lenni, nem feladni az első kudarcok után.

Nagyon örülök, hogy a külföldi minta alapján, mi magyarok is magunkénak tudhatunk egy könyvet, amiben megmutatkozik, hogy igenis büszkék lehetünk a magyar nőkre. Érdemes elolvasni, kézbe venni, forgatni a könyvet, hiszen igazi erőt adó, példaértékű magyar nőkkel van tele, akik nem egyről a kettőre jutottak a siker oltárához, hanem lépésről lépésre érték el a céljukat. Különleges meséiket olvasva remélhetőleg mindenki kedvet és erőt kap saját álmai megvalósításához.

Rendeld meg közvetlen a kiadótól: 

Móra Kiadó

Az "igazi" és -műfordításról

Ha egy bemutatkozás, kézfogás és némi udvarias kérdezősködés után megemlíted, hogy műfordító vagy, a reakciók általában meglehetősen vegyesek. A skála a felvillanyozottságtól az illedelmes, kétkedő hümmögésen keresztül egészen addig terjed, ahol a másik hangot ad annak, hogy és ezt egész pontosan hol is tanítják és legfőképpen miért.A „miértekbe” nem mennék bele; biztos vagyok benne, hogy azoknak ezt olvassák és alapvetően érdeklődnek az irdalom és az alkotás iránt, vagy egyenesen hozzá is tesznek, már untig ismerős a dal a „bölcsészkedés” és „művészkedés” hátrányairól. Az anyagi lehetőségekről pedig a későbbiekben szeretnék egy külön cikket vagy bejegyzést, mivel gyakori – teljesen jogosan – kérdés, hogy „na és ebből meg lehet élni?”, így ezt a kérdéskört nem ide keverném most szívem szerint.

Beszéljünk inkább arról, hogyan lehet műfordítónak tanulni, lehet-e egyáltalán és mi elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki azzá váljon!

• Szakmai alázat

Direkt kezdem ezzel a nyelvtudás és hasonlóan magától értetődő dolgok helyett. Habár az egész cikk témája az, hogy a műfordítás, mint a legtöbb művészeti ág, nem csak iskolapadban sajátítható el, valahol ugyanúgy egy szakma, mint a cipészet. Különösen akkor, ha megélhetést szeretnél belőle kovácsolni. Nem hagyhatod, hogy elragadjon a saját egód, akkor sem, ha neked őszintén tetszenek a fordításaid. A nyelvi lektort, az eredeti, anyanyelven való másodolvasót, a fordított nyelvre való másodolvasót elhagyni csak a Nádasdy- és Devecseri-féle titánok engedhetik meg maguknak, és ők sem így születtek a világra.

Hasznos tipp: Fordíts legalább két monitorral, kezdőként is! Sokkal könnyebben és jobban haladsz, egyiken a forrásnyelvet olvasod, másikon pedig a fordított szöveget

• Több, mint nyelvtudás

A fordításhoz önmagában is elengedhetetlen, hogy a választott két nyelvet jól beszéld. Ám nem hiába különböztetjük meg a nyelvtudások szintjét meglehetősen változatos kifejezésekkel (belépőszint, küszöbszint stb.). Van azonban a nyelv ismeretének egy olyan oldala, amelybe beletartozik a szociokulturális háttér is. Nem elég érteni szóról szóra, hogy mit jelent az a mondat, fel kell tudni ismerni, ha az egy közmondás. Tudni kell, milyen kontextusban szokás használni azt a közmondást. Még olyan is előfordulhat, hogy egy bizonyos szóhasználat/szleng/nyelvjárás nagyon jellemző egy bizonyos területre vagy etnikai csoportra, így ha ezt kiszúrod a szövegben, egyből érzékletesebben tudod átültetni a fordítandó nyelvre.

Egy szerző, különösen, ha jó szerzőről beszélünk, nem fog mindent az olvasó szájába rágni az éppen felszólaló karakterről. Fontos, hogy fordítóként felismerd ezeket a jelzéseket és rezonálj rájuk.

A fordító nem két lábon járó szótár. Ne bizonytalanodj el, ha valami nem jut eszedbe, inkább üsd fel papíron vagy online a szótárat. Jobb biztosra menni és jó munkát kiadni a kezedből, mint szakmai hiúságból elrontani.

• Stílusban mindent vagy semmit

Kétféle műfordítási stratégiát ismerek, ám ezeket nem feltétlenül magunk választjuk.

Az egyik, mikor neked, saját magadnak is van egy aránylag felismerhető, vagy legalábbis fel-felvillanó stílusod, amit bizony nehéz levetkőzni. De mivel te fordító vagy, médium a szerző és az olvasó közt, nem tolhatod magadat előtérbe. Erre az a megoldás, hogy ha szerencséd van, a megrendelőid egy idő után tudni fogják, „mi áll jól” neked szövegileg és azokat a megbízásokat fogod kapni, amelyek passzolnak az egyéni hangvételedhez és jól működnek vele együtt.

A másik a teljes „kaméleonkodás”, ahogyan én szoktam rendkívül szakmaian nevezni, mikor olyan jól idomulsz az adott szöveghez, hogy teljesen át tudod venni a szerző stílusát. Ezzel vagy születni kell, vagy éppen tudatosan, koncentrálva dolgozni rajta, hiszen eredményesség szempontjából mindenképpen ez a jobbik eset. Ékes példa erre Szőllősy Klára munkássága. Ha valaki van olyan szerencsés, hogy ért oroszul olyan szinten, hogy az egyéni stílust is érzékelje, tapasztalhatja, hogy Szőllősy Klára mennyire találóan és pontosan ültette át magyarra ezeket a sajátosságokat.

• Irodalmi érzék, művészi véna helyett írott szöveg szeretete

Szívem szerint teljesen kihagynám ezt a pontot, de úgy érzem, muszáj róla röviden szólnom. Ez a kifejezés rendkívül ködös volt számomra mindig is. Mit értünk irodalmi érzéken? Azt, hogy valaki szeret olvasni? Hogy jól tud írni? Esetleg mindkettő? Vagy remekül tud mások által írott műveket elemezni? Véleményem szerint ez egy annyira rosszul definiált, elavult kifejezés, mint a „nyelvérzék”, amely igazából csak elbátortalanítja azt, aki esetleg általános iskolában már korán megszenvedett az olvasni tanulással vagy a nyelvtanulással, így egyszerűbb volt úgy gondolni otthon, hogy a gyereknek nincs nyelvérzéke vagy művészi vénája.

Ha elsősorban nyugalmat és örömet találsz az olvasásban, már remek kezdet lehet!

 Nem szabad hagyni, hogy ez valaki önképébe beivódjon. Ha így gondolsz magadra, de közben már rég őszinte örömet okoznak a könyvek, nem tartod az olvasást „időpazarlásnak” vagy „fárasztónak”, híreim vannak számodra: fordító simán lehetsz! Nem kell, hogy svájcisapkában és sállal a nyakadban feszíts kávéházakban ahhoz, hogy szöveget alkoss.

• Na de mi van az iskolával?

A Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetében szereztem a diplomámat. BA-s képesítéssel rendelkezem, fordító-tolmács specializációval. Le kell szögeznem, hogy az alapszintű képzés csak a felszínt kapargatja, amennyiben valaki európai uniós tolmácsnak, vagy jogi szakfordítónak szeretne szegődni, így nekik semmiképpen sem javasolnám, hogy autodidakta módon képezzék magukat.

A műfordítás azonban még véletlenül sem keverendő össze a szakfordítással.

Műfordító nem feltétlenül tud mosógépalkatrészekről leírást átadni neked németről magyarra, mint ahogy szakfordító sem fog tudni feltétlenül jól átadni egy Csehov-drámát.

Ennek triviálisnak kéne lennie, azonban meg sem tudom számolni, hányszor találkoztam azzal a burkolt vagy éppen kevéssé burkolt kritikával, miszerint ha a műfordítás egy létjogosult, önálló szakma lenne, létezne hozzá képzés, vagy hogy ez egy könnyebb út, ha valakinek nem volt kedve mesterszakhoz. Ezek olyan visszatérő motívumok, amelyeket el kell tudni engedni – ha van rá igény, igazán szívesen összegyűjtöm majd egy cikkben, hogy mikre „vértezd fel magad”, ha erre a pályára készülsz –, ha valaki kellően boldog a saját szakterületén, nem érez kényszert leszólni a másét.

Az anglisztika BA nekem tökéletes volt arra, hogy aktívan használjam és C2-es nyelvvizsgáig fejlesszem a nyelvtudásomat, illetve rápakoljam vastagon azt a szociokulturális réteget, amelyről az előbb már szó esett. Szerencsémre, arra is adódott lehetőség a kurzusok keretei közt, hogy Fiction Writing-ot gyakoroljak, ahol először léphettem túl azon a gátlásomon, hogy általam írott szöveget mutassak meg másoknak. Egy nyelvi alapszakon a rengeteg területet érintő kurzusnak hála, sokszínű szókincset fogsz elsajátítani, és mivel ezeknek a szakoknak a fő fókusza a nyelvészet, lesz egy alapvető érzéked és rálátásod arra, hogy hogyan is működik az adott nyelv, miként hozható ki belőle a legtöbb.

Ugyanúgy, mint az álláskeresésnél általában, a végzettség mellett rengeteg szerencsére, kitartásra, jó időzítésre, lehetőség szerint kapcsolatokra lesz szükséged. Ezeken kívül pedig alázatra, lelkesedésre és konstruktív hozzáállásra. Mindezt önmagában a papír – különösen, mivel hangsúlyozom, műfordítói végzettséget nem lehet hivatalosan szerezni – nem pótolja. A referenciáid fognak beszélni helyetted; nem te, nem a tanáraid, nem más fordítók. Gyűjtsd a lehetőségeidet és szeresd őket, mert ez az első lépése annak, hogy élvezettel lehessen olvasni a kész művet!

"Sötét örvénybe süllyedek" - Csáth Géza, a magyar horror atyja

Péntek 13-a alkalmából egy olyan témát hoztam nektek, amiről ha hall az ember, rögtön a filmek jutnak eszébe. Ha valaki a horror műfajról asszociál is az irodalomra, biztosan külföldi szerzőóriások ugranak be neki, mint Edgar Allan Poe, Howard Phillips Lovecraft, Ray Bradbury, Stephen King és társaik. Magyar írók közül kevesebben alkotnak ezen a téren, néhány kivétellel; ám a méltán sokat emlegetett Veres Attila mellett hiba volna megfeledkezni Csáth Gézáról, aki alkotásaival új színt vitt a magyar irodalomba.

Csáth Géza, születési nevén Brenner József, sokaknak eltemetett emlék lehet még gimnáziumi irodalomórákról, és a legtöbben nem éppen kellemes nosztalgiával idézik fel az olyan tanterv szerinti novelláit, mint az Anyagyilkosság, A varázsló kertje vagy A kis Emma. A megnevezett epikus művek tökéletesek, hogy betekintést nyerjünk Csáth munkásságába, de nem elég változatosak, hogy az iskola tanulói kedvencükre leljenek benne.

A szerző stílusának az egyedülálló szépsége, hogy ugyanolyan érzékletesen, idegborzolóan tud ábrázolni egy borzalmakkal, babonákkal teli horrormesét, egy kispolgári család szombat esti vacsoráját, vagy éppen egy gimnazista első szerelmének történetét. Témái hihetetlenül széles skálán mozognak, ám mindet ugyanannyira átélhetővé, kézzelfoghatóvá teszi. Többek között ezért szoktam előbb-utóbb mindenkinek ajánlani a szerzőt, mert hiszem, hogy egy nagyobb novelláskötetét átlapozgatva mindenki talál olyat, ami megpendít benne valamit.

Nem vagyok annak híve, hogy tényleg minden író életrajzát ismernie kellene az embernek, akit érdekel, úgyis utána tud nézni az interneten, de ahhoz, hogy teljesen megértsük Csáth Géza munkásságát, néhány szót ejtenünk kell az életviteléről is.

A szabadkai származású Brenner József írói vénája rendkívül hamar megmutatkozott, 14 évesen a Bácskai Hírlap közölte egy zenekritikáját, továbbá 1908-tól részt vett a Nyugat folyóirat szerkesztésében és gazdagításában is. Egy korai korszakából származó novellája, a Kályha indította el a szerzői karrierjét. Termékeny írói munkásságát mi sem bizonyítja annál jobban, hogy alig volt olyan év, mikor nem jelent meg új kötete.

Csáth Géza saját rajza

1910-ben Csáth Géza mindezek mellett orvosi diplomát szerzett és ideggyógyászként helyezkedett el Moravcsik-féle klinikán. Ópiumfüggősége itt kezdett szárba szökkenni egy téves orvosi diagnózis következtében, a világháborúból hazatérve pedig teljesen eluralkodott rajta. 

Az érzékeit felkorbácsoló szer segített az ő megkérdőjelezhetetlen tehetségének csúcspontját elérni, ám ezzel egy időben tönkre is tette szervezetét. 

Olvasói szemmel nézve fontos megemlíteni, hogy ez lehet a magyarázata Csáth kiemelkedően „élményszerű” és „impulzív” költői képeire, történetvezetésére. 

A drogok okozta impresszív képzeteken kívül műveit egyedivé teszi orvosi végzettsége is, témaként sokszor állítja középpontba az ideggyógyászat és az idegi/érzékelésbeli problémák hatásait, ezenfelül szakmai jártassága többször is létrehoz egy kifejezetten hideg (érzelemmentes), objektív narrátort. 

Ha arról van szó, hogyan tegyünk hátborzongatóvá bármit is, a felfokozott cselekmény és annak rideg elmesélése egy olyan eszköz, amivel ritkán lehet félrefogni. Csáth tehetségéből adódóan ösztönösen ráérzett erre, a kábítószer és a pszichiáter énje nem feltétlenül egyensúlyozták ki egymást, de a 

művek hatását mindenképpen emelték.

Ha valaki nem száműzte teljesen irodalomórai emlékeit, talán fel tudja idézni, hogy Csáth Géza Kosztolányi Dezső unokatestvére volt. Amennyiben pedig valaki még figyelt is, egész biztosan emlékszik az Esti Kornél címadó hősére és annak kalandjaira. A főhőst igen sokféleképpen ábrázolta a szerző, ám a legelső novellája, amelyben a narrátor sok-sok év után újra találkozik Estivel, a hőst leginkább egy kezelhetetlen, vásott és néhol igen mély kegyetlenségről tanúbizonyságot tévő gyermekként festi le. Olyannak, akivel az elbeszélőt a szülei nem engedik játszani, biztosak benne, hogy rossz hatással van rá, és ezt még maga a gyermek-narrátor sem tagadja.

“Annyi bizonyos, hogy minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, hogy reggel minél tovább lustálkodjam az ágyban, még ha elkésnék is az iskolából, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő hozott nekem vad könyveket s levelezőlapokat, melyeket a gyertyaláng elé kellett tartani, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, valamennyit egymás után, hogy nyáron a fürdőfülkék repedésén lessem meg a vetkőző leányokat, s a tánciskolában illetlen kívánságaimmal zaklassam őket, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, a torkosságra és a bujálkodásra, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt.”

Habár az értelmezések eltérőek, soha nem fogjuk megtudni, melyik elméletnek van igaza, mégis nagyon közel áll a szívemhez az elképzelés, hogy a kis Brenner József alakja ihlette Esti Kornélt, akivel a szintén gyermek Kosztolányi sokat játszott, és akivel kamaszkorukat is együtt töltötték. Csak az erős idegzetűeknek ajánlanám Csáth Géza naplóját, melyből pontosan ez a kép bontakozik ki a tivornyázásaikról, melyek őt számos függőségbe sodorták, de az idegileg stabilabb Kosztolányit megkímélték.

Soraimat szintén Kosztolányi sokat idézett versével szeretném zárni; 

Csodálkozol a kokainistán,

s nem érted?

Gondolkozzál az okain is tán -

s megérted!

Hatalmas kár lenne elbúcsúzni Csáth Gézától csak azért, mert becsuktuk az irodalom szöveggyűjteményt, ezért remélem, a jövőben nagyobb rajongótáborra fog szert tenni, akár a pszichoanalízis iránt érdeklődők, akár a horror irodalmat kedvelők, vagy a botrányhősöket éltető olvasók köreiben.

Robin O’Wrightly mesél

„Ha egy író épp nem csinál semmit, akkor is dolgozik: gyűjtöget”

Robin O'Wrightlynak 6 kötete jelent meg az elmúlt időszakban, a Mogul Könyvkiadó gondozásában. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy szinte megvan az összes és dedikáltak is, ami számomra felbecsülhetetlen. Megkértem a szerzőt, mesélje el, hogyan készülnek a történetei, és miként alakulnak át könyvvé.

Köszönöm a szerzőnek, hogy időt szánt az interjúra.

Ági: Hogyan születik meg egy történet? Van esetleg ihlet, ötlet vagy inspiráció?

ROW: Azt hiszem, eddig ahányféle könyvet írtam, mind máshogy fogant: egy ötletből, egy álomból, egy rövid beszélgetésből vagy akár egy aktuális problémából… De amiben megegyeznek, hogy mind egy szikrával kezdődik, aztán megállíthatatlanul elindul bennem a történetfolyam, mint egy film a moziban. Sokszor intenem is kell a belső színészeimnek: állj és maradj mozdulatlan! (Stop and freeze! – Angolul kommunikálok velük, mivel legtöbbjük nem magyar. :) ) Odabent külön mappákban, kartotékokban pihennek az egyes univerzumok, de bizony most már több mint húsz ilyen sztori akar előbújni, kényelmetlen nekik a bent lét. Igazából választanom kéne már, melyikkel folytatom tovább…

Ági: Az írást megelőzi-e a kutatómunka, ha igen, mennyiben folyik bele a munkába? Mennyire lesz hiteles az adott sztori? Illetve kell-e annak lennie?

ROW: Egy sztorinak mindig hitelesnek kell lennie, mert a kortörténeti vagy logikai bakikat hamar ki lehet szúrni, és jelentősen rontják az olvasásélményt. Nálam általában a kutatás az írás során, azzal párhuzamosan történik, ilyenkor a sors is a segítségemre van, mert egyre-másra jönnek a pont akkor szükséges információk, képek, háttéranyagok. Viszont az Erelem esetében kerek húsz évig gyűjtögettem magamban a szükséges adatokat, hogy aztán előbukkanjon, és ne tudjam megállítani. Szóval alamuszi macska nagyot ugrik… Ha egy író épp nem csinál semmit, akkor is dolgozik: kumulál, azaz gyűjtöget, és egy napon előtör belőle az éca, mint annak idején a Vezúv. Rossz hasonlat? Nem. Tudni illik, az isten irgalmazzon mindenkinek, ha forró hamut potyogtat és nem égi mannát!

Ági: Műfajonként mennyire nehéz egy regényt megírni? (Pl. romantika, thriller vagy ifjúsági irodalom)

ROW: Nekem eddig szerencsém volt, mert a történet hozta magával azt is, hogy milyen zsánerben íródott. Talán a #Wetoo második részénél, a Testcserés számadás esetében volt nagyobb kihívás a feladat, de ott sem a zsáner miatt. Hanem mert át kellett élnem a benne rejlő bizarr brutalitást. Emiatt lassabban, fejezetenként haladtam, mert elfáradt a lelkem, pihennie kellett egy-egy napot két jelenet között. De ez az író feladata: azt is megírni, ami nem olyan kellemes, ám megkapta feladatként az égiektől. Azért nem szenvedtem olyan nagyon, hiszen akkor nem kaptam volna meg.

Ági: Általában egy történet mennyi ideig íródik? Mi kell ahhoz, hogy jó legyen?

ROW: Hihetetlen nagy a szórás az én esetemben, hogy meddig íródik egy könyv. Van, ami két hétig készült a szikrától a nyers kéziratig, de olyan is előfordul, amit már nyolc éve elkezdtem, viszont még mindig csak a negyedénél tartok. Semmiképpen nem az írás ideje teszi jóvá a történetet, inkább a mögötte húzódó háttérmunka és a sztori találkozása az olvasók lelkével. A kutatás lelkiismeretessége, a történet esetenként magunkban való érlelése, aztán – kihagyom most szándékosan az írás folyamatát – a kézirat szerkesztése, lektorálása, előolvastatása és tisztázása (a szerkesztés elvégzése, korrektúra jóváhagyása, az előolvasók véleményének megfontolása és eszközölése, ha szükséges). Aztán az, hogy mennyire sikerül találkoznia az író mondanivalójának az olvasó lelkével – minél inkább, annál jobb egy történet, szerintem.

A könyv olyan, mint egy kisgyerek. Megvan a saját személyisége, amit a szülei adtak neki, jelen esetben az író, de a viselkedését, a megjelenését a környezete alakítja és segíti: a dadusok, a védőnő, a nevelők, a tanárok… A kiadó szerkesztősége, a szakmabeliek, az első szűk körű olvasóközösség.

Ági: Kik láthatják először a kéziratot? Kik olvassák elsőként, illetve kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg alakulásába?

ROW: A teljes kéziratot mindig az épp aktuális szerkesztőm látja, és ő is szólhat bele először. Előfordul, hogy a folyamatba belelátnak és bele is szólhatnak például a gyerekeim: a Tripiconi sztori-sorozat esetében az egész családom betekintést nyerhetett és az alakulásba is szervesen belejátszhatott, cenzúrázhatott is. De aki az egész történet fölött bábáskodik, az a szerkesztőm, esetenként nyelvi és szakmai lektorok, ha úgy kívánja a könyv. Az előolvasók úgyszintén fontos gerincét adják a tökéletesítési folyamatnak, sokszor az ő meglátásaik segítenek jobbá tenni a regényt. Az Andrea & Andrea így kaphatott például egy epikus lezárást, amit eddig még mindenki kedvelt és sok olvasó meg is említette ezt.

Abby Winter mesél

Végig fenn kell tartani az olvasó kíváncsiságát, ami azért nem mindig egyszerű”

Abby Winternek már számos könyve jelent meg az elmúlt másfél évben. Abby Winter a  Leomló falakkal kezdte el az írását, majd ezután következett egy másik szerzőtársával, Emy Dusttal közösen írt könyve, melynek címe Csapdába csalt szerelem, ezután már maga szerző írt egy újabb történetet A múlt fogságában címmel. Ezután már nem volt megállás Abbynek, hiszen sorra jöttek ki a  többiek: Tiltott szenvedély és Treasure – Érezni akarlak. És még nincs vége a  szerző számára… Gondoltam, felkérem, hogy mesélje el nekünk: hogyan készülnek a  történetei? Miként alakulnak át izgalmassá, letehetetlenné a könyvei?

Ági:  Hogyan születik meg egy történet? Van esetleg ihlet, ötlet vagy inspiráció?

AW: Mindig egy ötlet, vagy egy mondat indítja el a  történeteimet. Van, hogy egy komplett jelenet játszódik le bennem, és abból kerekedik egy történet.

Ági: Az írást megelőzi-e a kutatómunka, ha igen, mennyiben folyik bele a munkába? Mennyire lesz hiteles az adott sztori? Illetve kell-e annak lennie?

AW: Az én eddigi történeteim nem igazán igényeltek túl nagy kutató- munkát. Olyan fordult elő, hogy egy helyszínnek, ahol még nem jártam, utánaolvastam. Azt gondolom, hogy mindenképpen hitelesnek kell lennie, hiszen az adja az alapokat.

Ági:  Műfajonként mennyire nehéz egy regényt megírni?

AW: Én csak a saját zsáneremről tudok véleményt nyilvánítani. Nem tudom, hogy igazán nehézségnek kell-e nevezni, de tény: fontos, hogy végig fenn kell tartani az olvasó kíváncsiságát, ami azért nem mindig egyszerű. Nem mondom, hogy nem fogok soha más zsánerben írni, de egyelőre épp azért nem tettem, mert engem megviselne.

Ági:  Általában egy történet mennyi ideig íródik? Mi kell ahhoz, hogy jó legyen?

AW:  Az idő változó. Nekem volt már olyan, amit két hónap alatt írtam meg, de volt fél év is. Ahhoz, hogy jó legyen, nagyon sok minden kell. Nem elég a jó alap, egy jó történet, nagyon fontosak az utó- munkák is, amik sokszor sokkal több időt elvesznek, mint maga az írás.

Ági:  Kik láthatják először a  kéziratot? Kik olvassák elsőként, illetve kinek a  szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg alakulásába?

AW:  Nekem mindig vannak előolvasóim, akik észrevételeikkel javítják a  munkámat. Olyan még nem volt, hogy a szövegbe szóltak volna bele.

A könyveket NewLine Kiadó odalán szerezhetőek be.

2019. Magyar Szerzők írói (ál)nevei

Miért csak a magyar szerzőket gyűjtjük? 

Semmi bajunk a külföldiekkel. De te olvasol magyar szerzőtől? Ha igen, üdítő kivétel vagy! Mert itthon alig ismerik a hazai kortárs irodalmat, és még mindig túl kevesen olvasnak „magyart”. És nem csak azért, mert kicsi a piac. A „régiekről” azt hiszik, már lefutottak; az „újakról” meg azt, hogy mind silányul írnak. A „kicsikre” nem kíváncsi senki, de nem is tudná, hol keresse. A „nagyok” pedig mennyiségre keveset írnak ahhoz, hogy mindig tőlük olvassanak. Pedig bőven van magyar olvasnivaló, csak nem tudunk róla. S ami a legfontosabb: a legtöbb idegen név mögött rejlő magyar szerzőről szinte senki nem is tudja, hogy magyar. Azt hiszik, a magyart olvasni kötelező, pedig épp ellenkezőleg: kiváltság. Mi büszkék szeretnénk lenni a hazai irodalmi életre, ami igenis létezik és pezseg, ezért úgy gondoljuk, hogy megérdemli a hírverést. Olvass te is bátran „magyart”! A listabővítés folyamatos, a szerzőszám növekszik. Ha nem találod a kedvencedet, írj nekünk! A magyar szerzőség listabeli feltételei: - a szerző (költő, író, publicista, riporter) ma is élő személy; - az eredeti publikációs nyelv a magyar; - min. egy megjelent, saját kötete vagy min. egy megjelent antológiában való részvétele van (ez utóbbit külön jelezd!); - a kötete regisztrált valamelyik internetes könyves portálon (pl. Moly.hu, Goodreads.com, Antikvárium.hu, Rukkola.hu stb.

2019. Magyar Szerzők Írói (ál) nevei

- A -

A. Túri Zsuzsa

A. J. Christian

A. M. Aranth

A. O. Esther

A. I. Willis

Abby Winter

Absynthe Black

Acsai Roland

Adrian P. Swanson

Adriana Motta

Anabelle de Sade

Adrienne Stephan

Agatha Ravenna Moon

Agnes St. Clair

Agócs Írisz

Alan O'Connor

Albert Tímea

Alexander Yang

Alexandra W. Müller

Alice C. Tarian

Andrew Lucas McIlroy

Alie Neetah / Neyla Grey

Alissa Altamira / Mack Maloney

Allen Newman

Almási Kitti

Alysia

Ambrus Attila

Amergio Silvestra / Cselenyák Imre

Amy Moonlight

Annabelle De Sade

Andrew Lucas Mcllroy

Andrew Pierce / Novák Andor

Andrew Sinclair

Andy Baron

Angel Barta

Angela Preston / Nemere István

Angeli Marina

Angelo Totti / Nemere István

Angster Mária

Anita Gayn

Anita Weaver

Anita Wekker

Ann Grey

Anne L. Green

Anne Priest

Annie Blue

Anthony Gray

Anthony Sheenard / Szélesi Sándor

Anton de Saint Etienne / Nemere István

Antonio P. Marino

Arany Mária

Aria Brighton

Ariana T. Dianis

Armida Galina

Arnold von Cornova

Ars Moriendi

Arthur Koestler

Arthur Koestler

Arthur Madsen

Ashley Carrigan

Asperján György

Attrib Ikka Aatri / Cselenyák Imre

Aurora Serenity White

- Á -

Árpa Attila

Árszintye Erika

Árvay Gréta

- B -

B. Czakó Andrea

B. D. Mitterpach

B. E. Belle

B. Lindsay Belan

B. Lotterfeld

B. M. Grapes

Bágyóni Szabó István

Baka György

Bakóczy Sára

Bakti Viktor

Balatoni József

Bali Edina Zsanna

Bálint Erika
Balogh Boglárka

Balogh W. Orsolya

Bán Mór

Bányai D. Ilona

Baranyai Csaba

Baráth Katalin

Baráth Viktória

Barbara Whest

Bariczkay Lilla

Bárdos András

Barlog Károly

Barna Berni

Bartus Petra

Bartusz – Dobosi László

Bauer Barbara

Bayer Zsolt

Becca Prior

Békésy Erika

Bene Zoltán

Benedek Ernő / Ernest Beck

Benedek Szabolcs

Benet Dart

Benett Dvina

Benina

Benkő László

Benyák Zoltán

Berg Judit

Berkes Blanka

Berta Ádám

Bessenyei Gábor

Beszédes István

Bettina Gunner

Betty Baker

Betty Forester

Bíró Dániel / Stephanie Nordking

Bíró Szabolcs

Black Ice / Vezendi László

Black Sheep

Bleedig Bride / Valeria Screwy

Bodor Ádám

Boldizsár Ildikó

Bombicz Judit

Bettina Benton

Betty Callen

Bíró Dániel / Nemere István

Bodor Ádám

Bob Taylor

Bogár Erika

Bombicz Judit

Bónizs Róbert

Borbás Edina

Borisz Berg

Borsa Brown

Bosnyák Viktória

Boza Anita

Böde János

Bödecs László

Bökös Borbála

Böszörményi Gyula

Brandon Hackett

Braun Róbert

Brigitte Yarn

Budai Lott

Büky Dorottya

Bora Ildikó

Böszörményi Gyula

Bokor Nándor / Antológiaszerző

Braun Dorka

Brunner Tamár / Thomas B. Runner

- C -

C. A. Sirim

C.F. Réka

C. S. Lazzar

Callen Indigo

Carmencita Woolf

Carol McLogan

Carol N. Fire/ Fejős Éva

Carol Souya

Carrie Cooper

Catherine Talor

Cathrin Smith

Cathy Arrow

Cey –Bert Róbert Gyula

Charles K. Denis

Charles T.Nyitrai

Charlotte O'Brien

Chiara

Christian Crow

Christine Anne Colman

Clare Kenneth

Corinna Anne Jay

Cornelie C. G

Cristie Andrews Lane

Cynnthia Parker

Czakó Gábor

Czank Lívia

- Cs -

Cs. Szabó Sándor

Csabai Márk / Mark Wander

Csapody Kinga

Csáti Tamás

Cselenyák Imre / Jean - Pierre Montcassen / Attrib Ikka  Aatri / Amerigo Silvestra / Nyíri Cselenyák Imre

Csendes Nóra

Cserna - Szabó Amdrás

Csernovszki - Nagy Alexandra

Csernus Imre

Cserhalmi Dániel

Csikász Lajos

Cserge Emőke (Antológiaszerzó)

Csorba Dávid

Csóti Lili

Csukás István

- D -

D. Tóth Kriszta

Damien N. King

Daniel Florion / Nemere István

Daniel Tom Settler

David Autere / Demkó Attila/

Dawn Silver

Debreczeny György

Dee Dumas

Dékány Dávid

Demeter Norbert

Demi Kirschner

Devecseri Zoltán

Dezső András

Diana Dorth

Diana Landry

Diana Soto

Divine Spark

Dohoczki Máté

Donatella Skylles

Dora Craiban / Papp Dóra

Dora K. Blue

Dörnyei Kálmán

Dragomán György

drMáriás

Duba Gábor

Dudás Diána

Dudás Sándor

Duncan Shelley

- E -

E. M. Miller

Ecsédi Orsolya

Ed Gardner

Égeni Nikolett / Nicolett Égeni

Egri Zsanna

Elias Petterssen

Elisa Irons

Elisa J. Smith

Elisa Rot Mikle

Elizabeth Arwen

Elizabeth Forest / Rose Woods

Elizabeth Roll

Elizabeth Stone

Elizabetta Paruolo

Ella Steel

Elvira Flores

Emilly Palton

Elizabeth Stone

Emilly Palton

Emy Dust

Eneri A. T.

Erika Bizter

Ernest Beck / Benedek Ernő

Erotitka / Ilama Árgilus

Estelle Brightmore

Evelyn Marsh

Esther G. Wood / Peter Shark / Tom Higgins / Peter East / Peter Eastborough

Ethien Quil

Etta P.

Evelyn Marsh

Evelyn N. / Ely N.

Eszes Rita

Eszterhai Katalin

Evelyn Stork

Evva Lena di Reirossi / E. L. di Reirossi

- F -

Fábian Janka

Fahidi Éva

Falvai Róbert / Nemere István

Farkas Balázs

Farkas Lívia

Fatima Melek

Fehér Boldizsár

Fehérvári Andrea

Fejős Éva / Carol N. Fire

Fekete Anikó

Fekete Judit

Feldmár András

Fényes Niki

Ferenczik Adrienne

Ferger Annamária

Fiala Borcsa

Finny Petra

Filippov Gábor / Antológiaszerző

Fonyódi Tibor / Harrison Fawcett

Földi Gyöngyi

Földvári – Oláh Csaba

Francesca H. Nielk

Frank Cockney / Leslie L. Lawrence / Lőrincz. L László

Frank Márton

Frank Spielmann

Frei Tamás

Frey Éva

Flach Richárd / Antológiaszerző

Frodi Scéal

- G -

G. F. Conrad / Tanila Jensen

G. G. Doe

Gaál Viktor

Gabriel Wolf

Gabriella Eld

Gabryel Flynt

Gallay - Nagy Krisztina

Garaczi László

Garay Zsuzsanna

Gárdos Péter

Gaura Ágnes

Géczi János

Gévai Csilla

Gecse Dóra

George Cooper

Georgie Downy

Gerda Green / Kocsis Nagy Noémi

Gergely Melinda

Gergó Dávid

Gerlóczy Márton

Germán Ágnes

Gimpel Tomi

Gimesi Dóra

Giuditta Fabbro

Goewin Simon

Goldie Simon

Gombos Tünde

Görög Ibolya

Grecsó Krisztián

Geff Magdi

Greta May

Gulyás Péter

Gutási Éva

G. B. Hellebrandt  / Sherion Woods

- Gy -

György Tekla

- H -

H. Hella

H. Rose

H. Vidra Gabriella

Habony Gábor

Hadas Krisztina

Hajdár Erika

Hajdú-Antal Zsuzsanna

Hajnal Géza

Hajnal Ward Judit

Halassy Andrea

Halász Emese

Hallie Nadal

Hannah Kate Andersen

Harrison Fawcett / Fonyódi Tibor

Hartay Csaba

Havas Henrik

Háy János

Hayden Moore

Heather McConnor

Helena Silence

Henry Hamilton / Nemere István

Herczegh Magdi

Hercsel Adél

Hestia Potter

Hidvégi Anita

Hodászi Lili

Holden Rose

Hozleiter Fanny Mosolyka

Hugyecz Roland

Huszti Gergely

- I -

Ilama Árgilus / Erotitka

Illyana Sanara

Imre Gábor Róbert

Imre Viktória Anna

Inferno

Isabel Healian Rose

Istók Anna

István Nemere / Nemere István

Ivan Bols

Izolde Johannsen

- J -

J. Goldenlane

J. K. Smith

J. Soldier

J. A. A. Donath / Jenei András

Jan van den Boomen

Jane Bright

Jankó Olga

Jártó Róza

JAZ

Jáchim Legrup / P. M. Marlon

Jean-Paul Leblanc / Nemere István

Jenei András / J. A. A. Donath

Jenes Gyula

Jesus Raising

John Caldwell

John Cure

John J. Sherwood

John Priest

Jonathan Burns

Josefine Mutzenbacher

Josh Sword / Drahos József / Antológiaszerző

Joyce Hill

Julia Lewis Thomson

Julie V. Scott

Julius Dreamer

Jurányi Zsolt

- K -

K. B. Rottring / Leslie L. Laticel

K. D. Niki

K. László Szilvia

K. M. Smith

K. T. Zelenay

Kae Westa

Kal Pintér Mihály

Kalapos Éva / Kalapos Éva Veronika

Kalas Zsuzsa

Kalász Eszter

Kálmán Eszter

Kapocsy György

Karafiáth Orsolya

Karl von Schmack

Kasza Tamás

Kate Bennett

Kate Pilloy

Kate van Dyke

Kathy Godhy

Kathy Schranko

Katie Dreams

Katie Francoise

Katona Kitti

Kecsmár Szilvia

Keira McKenzie / Nemere István

Kékesi Dóra

Kelemen Ágnes

Kemény Zsófi

Kemese Fanni

Kepes András

Kercsmár Bella Noémi

Kertész Edina

Kertész Erzsi

Keszi Csaba

Kevin Lyon

Király Márk

Kis Péter

Kiss Judit

Kiss Gy. Csaba

Kiss-Béry Miklós / Nemere István

Klaus von Lottinge / Nemere István

Kleinheincz Csilla

Knizner B. Sylvia / Sylvia B. K.

Knizner István

Kocsis Nagy Noémi / Gerda Green

Koltai Róbert

Kolundzsija Vera

Komor Zoltán

Konkoly Zsófia

Kondor Vilmos

Kordos Szabolcs

Kornis Mihály

Korniss Péter

Kovács Ákos

Kovács Bálint

Kovács Gergely István / Nemere István

Kovács-Torija Vera

Kováts Judit

Kozári Dóra Éva

Könyves Karolina

Kovács Bálint

Körmendi Zoltán

Körömi Reni

Kövesi Péter

Köves József

Krasznahorkai László

Krausz Emma

Krencz Nóra

Kristin M. Furrier

Kristoph S. Koschewnikoff

Krusovszky Dénes

Krysto Hans

Kukorelly Endre

Kulcsár Endre

Kunkovics László

Kurucz Attila

- L -

L. Erik Roland

L. J. Wesley

Lackfi János

Lady Lairi

Lakatos Levente

Lariona

Lauer Gábor

Laura Arkanian

Laura Porter

Lawrence J. Andrews

Lea McKinnell

Leda D’Rasi

Leda Schwartz

Legéndy Jácint

Légrádi Gergely

Leiner Laura

Lelovics Zoltán

Lena Belicosa

Lena Sliver

Lesbie L. Lowkupec

Leslie L. Laticel / K. B.Rottring

Leslie L. Lawrence / Lőrincz L. László

Levia Anne

Libor Mária

Lídia Fedina

Lilian H. Agi Vega

Lilly Seymour / Henry Hamilton

Lilly Shade

Liptai Claudia

Louis D. Shepperd

LouiSe

Lovas Dániel

Lovranits Júlia Villő

Lőrinczy Judit

Ludányi Bettina

Lukáts János

Lupák Krisztina

Lápossy Attila / Antológiaszerző

- M -

M. G. Brown

M. Kácsor Zoltán

Mack Maloney / Nemere István

Maggie O’Brian

Mandy Kristóf

Marafkó László

Marcellus Mihály

Marcus Meadwow / Réti László

Margaret Ann Moore

Margaret Moore

Maria Messina / Nemere István

Marie M.

Marilyn Miller

Mark Wander / Csabai Márk

Maros Edit

Marosi Katalin

Marta Rovira / Stella Mae

Martin Kay

Márton Csilla

Marton Mária

Marwin Metzner

Mary Shay

Mason Murray

Mátéffi Éva

Matt Grimford

Matula Gy. Oszkár

Mátyás B. Ferenc

Mautner Zzófi

Méhész Timea

Melissa Mercouri

Melissa Moretti / Nemere István

Merinu Daniella

Mester Györgyi

Methis Arechin

Michael G. Skinner

Michael W. Covel

Michael Walden

Mickey Long

Mickey Miller

Mike Menders / Sukitore

Miklya Luzsányi Mónika

Miller – Ferjentsik Viola

Mimi Taylor

Mira Sabo

Mira Sandoval

Miranda Miller / Nemere István

Moeskó Péter

Moldova  György

Molnár Ágnes

Molnár Kristóf

Molnár Pál

Moskát Anita

Mosonyi Mara

Mörk Leonóra

Mucha Dorka

Murányi Gábor

Murron Skeats / Pilizota Szandra / Pepe Canalejó

Muszula Tímea

Müller Péter

Megyeri Judit / Jud Meyrin

Meiszner Krisztina

Maggie Rhom

Méhész Tímea

- N -

Nádasi Krisz

Nagy Antal

Nagy Ádám / Antológiaszerző

Nagy Eszter

Nagy Lea

Nagy Sándor Ádám

Naomie Hay

Náray Tamás

Naszvadi Judith

Neil Omar Watson / Nemere István

Nemere István / 45+ írói álnév

Németh Krisztina

Németh Kriszta

Németh Szilvia

Nigel Forest / Nemere István

Nicolet Égeni / Égeni Nikolett

Nógrádi Gábor

Nógrádi Gergely

Norbert Dax / Nemere István

Nyáry Krisztián

- O -

Odze György

Okváth Anna

On Sai

Oravecz Nóra

Orosz László / Antológiaszerző

Orosz T. Csaba

Olive Green

Oscar Welden / Nemere István

Őszi Róbert

- P -

P. Adams

P. C. Harris

P.M. Marlon / Jáchim Legrup 

Palma Patton / Nemere István

Palotás Petra

Palotai H. Zsófia

Pacsay Imre / Emmerich Palmer (Antológiaszerző)

Papp Ádám

Papp Csilla

Papp Diána

Papp Dóra

Papp Réka Kinga

Pásztor Pálma

Patik László

Pataki Tamás

Patrick J. Morrison

Paul Patrick / Nemere István

Paulon Viktória

Pepe Canalejo

Pergel Zsolt

Peszleg Márton

Peter East / Peter Eastborough / Esther G. Wood / Peter Shark / Tom Higgins

Peter Eastborough / Esther G. Wood / Peter Shark / Tom Higgins / Peter East

Peter F. Wolf

Peter Shark / Tom Higgins / Peter East / Peter Eastborough / Esther G. Wood

Peter Swordteeth

Péterfy Gergely

Péterfy-Novák Éva

Pirkhoffer Ervin / Antológiaszerző

Pjotr Sztyepanovics Alihanov / Nemere István

Póli Matilda

Póli Róbert

Pongrácz Máté / Antológiaszerző

Pozsgai Zsolt

Pozsonyi Ádám

Polgár Tamás

Pusztai Andrea

- R -

R. C. Smith / Nemere István

R. J. Hendon

R. J. Richardson

R. Kelényi Angelika

Raana Raas

Rácz Katalin

Rácz Zsuzsa

Rácz-Stefán Tibor

Raoul Renier

Radó Péter / Antológiaszerző

Raven Fischer

Raymond Darieni / Nemere István

Rebecca Blackhorse

Rebecca Red

Remy Dalmore

Renáta W. Müller

Réti László / Marcus Meadow

Réz András

Richard Haack / Nemere István

Richard Stone / Nemere István

Riley E. Raines

Ripszám Alexandra

Robbie Black

Róbert Katalin

Robert L. Rush

Robert Rathkyng

Robert Repton / Nemere István

Roberto A. Monroe

Robin O'Wrightly

Rona Fire

Rose Woods / Elizabeth Forest

Rose-Manna Vale

Rubin Eszter

Ruby Saw

Rusvai Mónika

Ryan A. Palmer

- S -

S. Bardet

Sacheverell Black / Marosi Katalin

Salamon Pál

Salome Al-Saffin / Nemere István

Sam Wilberry

Sándor Anikó

Sándor Anikó

Sarah Garden

Saly Noémi

Schein Gábor

Selena B. Lowell

Sebők Balázs

Sidney Lawrence / Mary King / Martha Tailor

Sienna Cole

Sir Steve Morton / Nemere István

Sirok Eszter

Simon Márton

Singer Magdolna

Skolik Ágnes

Smolnicki Szilárd

Sohonyai Attila

Solymár András

Soros Nana Spielmann

Spirit Bliss

Spiró György

Stefan Niemayer / Nemere István

Stella Mae / Marta Rovira

Stephanie Ford / Városi Emese

Stephanie Nordking / Nemere István

Stephen Curtis

Steve Nording / Nemere István

Steve Repton / Nemere István

Stewart Harrington / Nemere István

Stian Skald

Stiglincz Milán

Stuart Harrington / Nemere István

Stuart Herrington / Nemere István

Sue Dylen

Sukitore / Mike Menders

Susannah Angel

Suzanne Wolf

Sütő Enikő

Sylvia B. K. / Knizner B. Sylvia

Sylvia River

Sylvie Barthus

Syndie Maison

- Sz -

Szabó Borbála

Szabó Kata

Szabó T. Anna

Szabó Tünde

Szabó Tünde Kata

Szabóné Jámbor Eszter

Szalai Mónika

Szalai Vivien

Szalay Netala László

Szalay Tamás Lajos

Szalay Dávid / David Szalay

Szántó Dániel

Szaszkó Gabriella

Szeifert Natália

Szekeres Judit

Szemán Zoltán

Szentesi Éva

Szendi Nóra

Szilágyi Heléna

Szőcs Henriette

Szőcs Margit

Szöges Emese

Szöllősi Bernadett

Szurovecz Kitti

Szűcs Vanda

- T -

T. B. Field

T. C. Lang

T. Moward / Nemere István

T. H. Fabling

T.O.Teas

Tabodi Brigitta

Takács Gabriella

Takács Zsuzsa

Takáts Lilla

Ta-mia Sansa

Tanila Jensen / G. F. Conrad

Tanley Milet

Tara Monti

Tarja Kauppinen (Antológiaszerző)

Tarjányi Péter

Tasnádi István

Tavi Kata

Tekla Maerinaian

Teleki Anna

Temesi Ferenc

Theodora Green

Thomas Loose

Tihanyi István / Nemere István

Tijana Radicevic

Tina Markus

Tíria Devil

Tisza Kata

Tiszlavicz Mária

Tobias T. Seabay

Tolnai Ottó

Torbó Annamária / Antológiaszerző

Tornai Helga

Tom Bobb

Tom Higgins / Peter East / Peter Eastborough / Esther G. Wood / Peter Shark

Tom Wathe

Tomcsik Nóra

Tomor Anita

Tóth-Bertók Eszter

Tóth Csaba / Antológiaszerző

Tóth Ákos

Tóth Gábor Ákos

Totth Benedek

Tölgyesi Lívia

Török Viola

Tünde Farrand

Tracey Howard

Trux Béla

- U -

Urmai Gabriella

Urbánszky László

- V -

V. E. Gabriel

V. Eitler

V. Kulcsár Ildikó

Vad Virág

Valeria Screwy / Bleeding Bride

Vámos Miklós

Vásárhelyi Mária

Vanessa Wilmon / Nemere István

Vancsó Éva / Antológiaszerző

Vinkó József / Antológiaszerző

Varró Dániel

Varga Norbert

Varga Írisz Dóra

Varga Bálint

Várszegi Orsolya

Vass Virág

Vavyan Fable

Vecsei H. Miklós

Veda Sylver

Velencei Rita

Velenis

Veréb Emese / Riley Baker

Veres Attila

Vezendi László / Black Ice

Virág Emília

Victoria Green

Villax Richárd

Vincent & Vincent

Viola Judit

Viola Szandra

Violet C. Landers

Violett T. Fly

Vitéz Miklós / Nemere István

Vivien Bodre

Vivien Holloway

Vivien Moss

Vivien Wing

Vida Gábor

Vidó Kinga

Volkovak

- W -

W. W. Hallway Wayne Chapman / Ed Fisher / Damien Forrestal / Lampert Gordon

Wayne Chapman

Wendler Nikoletta

Wendy Somers

wisinger István

Wéber Anikó

- Z -

Zágon Judit

Zakály Viki

Závada Péter

Zelina György

Zemlényi Zoltán

Zima Szabolcs

- Zs -

Zsoldos Vera