Judith Whimsey interjú

Az “Ismerd meg hazánk íróit”, saját magam kihívása volt, ami sok olvasással kezdődött, értékeléssel, majd videókkal folytatódott. Ezeken túl pedig egy újabb mérföldkő talán, hogy a Magyar Szerzők Könyvei Magazinba is elkezdtem írni, támogatva őket ezzel is. Ezúttal Judith Whimsey írónővel beszélgettem. Szeretném neki megköszönni, hogy szánt rám időt. ("A regényem írása közben még nem is sejtettem, hogy mennyire nehéz a helyzete egy kezdő írónak.") 

Judith Whimsey

Mióta írsz? Hogy jött ez a dolog?

Még kezdő író vagyok, tavaly kezdtem el ezzel komolyabban foglalkozni. Egy számomra kedves írónő csoportjában beszélgettünk többekkel az aktuálisan megjelenő könyvéről, ami nem hozta a várakozásunkat, és hogy mi hogyan írtuk volna meg a történetet. Akkor gondoltam arra, hogy miért ne próbálkozhatnék meg én is a saját történeteim papírra vetésével.

Mit csinálsz, amikor nem írsz?

Két kis gyerekem van, és főállásban egy hivatalban dolgozom. Ez már önmagában a szabadidőm nagy részét elveszi. Ha marad időm, akkor szívesen olvasok, illetve horgolni is szoktam, főleg amigurumikat.

Álnév? Miért?

Szeretném az írásaimat angolul is megjelentetni, és úgy gondoltam, ezzel névvel könnyebb lesz.

Megjelent könyv? Antológiában szerepelsz vagy szoktál pályázni?

Ez az első könyvem, ami megjelent (Az ártatlanság ára), és vannak folyamatban történeteim. Idén vettem részt először pályázaton, és sikerült bekerülnöm egy antológiába a Soraya Kiadó jóvoltából. Gyémántok címmel fog megjelenni, és szeptember 5-től lesz előrendelhető.

Mesélnél kicsit a könyvről?

Ez egy romantikus, maffiás történet. A hősnő, Gaby egy fiatal, tizennyolc éves lány, akit egyedül nevel az apja. Egyik este legnagyobb meglepetésére az apja közli vele, hogy egy hónap múlva férjhez kell mennie az egyik üzlettársához. A másnapi eljegyzési bálon kiderül, hogy az ismeretlen vőlegény nem más, mint az a jóképű férfi, akit titokban már régóta les az ablakából.

Ekkor még nem sejti, hogy a sietős házasság oka az, hogy az apja pénz lopott Luke-tól, aki a La Morte nevű alvilági szervezet vezetője. Egy ilyen tett a maffia világában nem maradhat következmények nélkül, és ennek árát most Gaby fizeti meg.

 

Judith Whimsey - Az ártatlanság ára

Hogyan látod a magyar írók helyzetét ma Magyarországon?

A regényem írása közben még nem is sejtettem, hogy mennyire nehéz a helyzete egy kezdő írónak. A tradicionális kiadás a kezdőknek szinte elérhetetlen, hacsak nem pályázat útján sikerül valahova bekerülni. Így marad a hibrid vagy a magánkiadás, ami költségszinten szinte ugyanaz.

Mi a legjobb tapasztalatod, mióta elkezdtél a publikálni?

A sok pozitív visszajelzés. Nagyon jól estek a vélemények, bátorítások.

Mi a legrosszabb?

A marketing kívül esik a komfortzónámon, pedig nagyon sok múlik rajta.

Tapasztalataid a kiadóddal kapcsolatban?

A könyvem az Underground Kiadónál jelent meg, és pozitív a tapasztalatom velük kapcsolatosan. Nagyon segítőkészek voltak, a kérdéseimre gyorsan válaszoltak. A Soraya Kiadónál ugyanez a helyzet.

Ha változtathatnál valamin mi lenne az? Írással, publikálással kapcsolatban.

Most nem jut eszembe semmi.

Mit tanácsolsz a kezdő íróknak?

Írjanak, írjanak, írjanak, és bár vannak buktatók, de az egyik legjobb érzés, kézbe fogni a saját könyvedet.

Tervek a jövőre nézve?

Folyamatban van két különböző történetem is, ezeket szeretném befejezni, és mindenképpen szeretnék angol nyelven is publikálni.

Szerzői oldal: Judith Whimsey

Ebergényi Viktória: Én, az űrlény " Egy hétköznapi társadalmi problémákkal foglalkozó tiniknek szóló regény, amely felhívja a figyelmet a kiközösítésre."

Szeretném megköszönni Ebergényi Viktóriának, hogy elolvashattam Én, az űrlény című ifjúsági regényét, amely mindennapi társadalmi problémákat boncolgat. Ilyen például: a kiközösítés és a lelki bántalmazás. Mert nemcsak fizikailag lehet nyomot hagyni az emberben, hanem lelkileg is, amely az egyik legnehezebben feldolgozható, sőt sokszor feldolgozhatatlan bántalmazási mód.

Erre szeretné az olvasók figyelmét felhívni az írónő. Ahogy arra is, hogy a kamaszoknak sem egyszerűek az iskolás évek, hiába állnak már a felnőtté válás kapujában.

Ebergényi Viktória:

 Én, az űrlény

Tartalom:

Vita Kati nem átlagos lány. Vegetáriánus, a cukormentes étkezés híve, színek szerint rendezi a ruháit, minden csütörtökön sárgarépát tesz a szendvicsébe, egymás után kétszer megmossa a fogát, teljesen odáig van a margarinos, epres, trappista sajtos, borsos szendvicsért, megindul a bélműködése, mikor izgul. Még a legjobb barátja is különcnek – pontosabban űrlénynek – nevezi. Aztán mikor bekerül a 9.B. osztályba, többször lesz a gúnyolódás tárgya.

Ez a regény azoknak szól, akik érezték már úgy, hogy mások szemében különcnek számítanak. De valamit jó, ha tudtok: Igazából mindenki különc, csak valaki jobban, valaki kevésbé.

Humoros és drámai történet azoknak, akik hisznek a jóságban és a barátságban. Ez a könyv alaposan beszól a rasszizmusnak, mert a gyűlölet az a dolog, amely sosem jó tanácsadó!

Véleményem:

3,5/5

Vannak olyan regények, amelyek nem nekem íródtak, és sajnos ez olyan volt. Nem gondoltam volna, hogy egyszer ezt mondom majd egy regényre. Pedig már több embertől is hallottam ezt a mondatot.

Sajnálom, mert az alaptörténet nagyon jó. Olyan hétköznapi társadalmi problémákat boncolgat, mint a kiközösítés, vagy a lelki terror egyik fajtája, a csúfolódás.

Erről beszélni és írni kell.

Megmondom őszintén, 3,5*-nál többet nem tudok adni rá. Számomra túl sok volt a szóismétlés és az, hogy a főszereplő, Vita Katalin nagyon énközpontú volt, bár a végére megváltozott.

Tudom, hogy róla szól az egész történet, de szerintem ha egy kicsit több időt fordított volna rá az írónő, akkor egy nagyszerű regényt kaphatott volna az olvasó.

Az alaptörténet nagyon tetszik, hiszen egy fiatal lányról szól, akit az előző iskolájában kiközösítettek az életmódja és a saját életfelfogása miatt. Bízott benne, hogy az új iskolában újrakezdheti, és lehetnek barátai. Mivel csak egy legjobb barátja van, de vele nem jár egy iskolába, így valahol sajnáltam, mert nem lehetett könnyű neki egyedül szembenézni azzal, ami érte őt.

De voltak olyan dolgok, amelyek nagyon is tetszettek benne. Ilyen volt az egészséges életmódra való felhívás, ami nem csak a kamaszoknak, de a felnőtteknek is a hasznukra lehet. A jó tanácsok a könyvben, mert aki figyelmesen olvas, az észreveszi ezeket is.

Van számomra még egy negatívum a könyvvel kapcsolatban, az pedig a borító. Nem tükrözi a külső a belsőt. És nem mindenkinek tetszik az ilyen meseszerű borító. Mert így nem biztos, hogy eljut ahhoz a korosztályhoz, akinek íródott. Ez a történet ugyanis a 14-18 közöttieknek, illetve a szüleiknek szól, de így nem biztos, hogy eljut azokhoz, akiknek íródott.

Ebergényi Viktória hivatalos oldala

L. J. Wesley: Hetedhét birodalom

Egy mesés, kalandos fantasy regényt olvastam L. J. Wesley tollából Hetedhét birodalom címen. Köszönöm a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy közölhetem a véleményemet róla.

Fülszöveg:

És boldogan éltek, amíg meg nem haltak. A mesék mindig így érnek véget, de a happy end csak addig tart, amíg a függöny össze nem zárul. Ideje megtudni, mi történt Hófehérkével a boldogító igen után. Beleszerethetett a hercegbe első látásra, vagy csak a hála vezérelte? Mi történt a saját országával? És persze, mi van a többi hercegnővel, akikkel egykor osztozott a mesekönyvek lapjain?

Íme egy könyv, ami pontosan ott kezdődik, ahol a mesék véget értek.

Egy komor, sötét történet, ami nem a szende kislányoknak íródott.

Vélemény:

5/4,5

Meg kell hagyni, nagyon tetszett a témaválasztás, mivel jómagam is ezeken a meséken nőttem fel, amiket az író megszólaltat és életre hív regényében. Tetszett, hogy a habos-babos happy end után kezdődik csak igazán a történések sora, és a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” rész, hogy úgy mondjam, elmaradt. De nézzük is, kik a szereplők és mi az alapkoncepció!

Hófehérke házassága bizony félresikerül, és hamar benyújtja trónigényét birodalmában, ami szembemegy férje terveivel. Kilétét igazoló dokumentumokat kell szereznie a többi hercegnőtől ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó helyét, és uralkodóvá váljon. Nekem Hófehérke alapból nem a kedvenc hercegnőm, de ettől elvonatkoztatva valahogy úgy éreztem, hogy érződik a mögötte megbúvó férfi író. Nem tudok példákat mondani rá, mivel az összhatás volt számomra olyan, hogy úgy éreztem, Hófehérke lelke inkább férfié, mint nőé.

Útja során találkozunk a tajtékká vált Ariellel – jobban mondva testvéreivel –, a tisztaságmániás Hamupipőkével, az ápolatlan Aranyhajjal, miközben jobbnál jobb kalandokat élünk át Hófehérke oldalán. Nagyon tetszett, hogy minden szereplőnek volt valamifajta dilije, ami kicsit rombol a hercegnői státuszán, mégis szerethetők maradnak.

Engem Zin karaktere nagyon elbűvölt, ő volt a kedvencem, és ez nem a kellemes megjelenésének tudható be, hanem maga a személyisége volt úgy felépítve, hogy szerethetővé váljon. Sajnáltam, hogy az lett a sorsa, ami. A herceg ellenben pökhendi, másokon uralkodó, és élősködő férfi, akit egyedül az öröklés érdekel.

Tetszett, hogy a gonosz mostoha is előkerül a regényben, és azok a részek is elnyerték tetszésemet, amikben „megszállta” Hófehérkét. Szerintem ezek az oldalak voltak igazán azok, amik kiérdemelték a +18-as besorolást.

És ha már ez szóba került, akkor ejtek pár szót arról, hogy mi az, ami nem nyerte el a tetszésemet, persze Hófehérke férfias lelkén kívül. Mivel +18-as könyvről van szó, számítottam arra, hogy feszegetni fogja az ízlésem határait, és vártam, hogy sokkal „betegebb” témák is előkerüljenek, akár az északi népmesékben, vagy akár az eredeti Grimm mesékben, de ez elmaradt. Több +18-as jelentere számítottam, amik nem feltétlenül szexualitást vontak volna maguk után, hanem úgymond véresebb témákat, amikből az említett mesékben akad azért bőven.

Mindezt leszámítva, a Hetedhét Birodalom elnyerte tetszésemet. Összességében egy olyan szórakoztató olvasmány, ami fiatal felnőttek kezébe is bátran adható, ami más megvilágításba helyezi a mese jellemzőit, mint a „boldogan éltek, míg meg nem…”, és ami kalandos utazásra szólítja fel olvasóit. Csak ajánlani tudom!

Az író elérhetősége

Moly

Sáfrán Judit: Az írisz emlékei (Örökölt királyság 1.)

Egy fantasztikus világépítéssel megáldott fantasy regényt olvastam Sáfrán Judittól Az írisz emlékei (Örökölt királyság 1.) címen. Köszönöm a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy közölhetem a véleményemet róla.

Fülszöveg:

Egy ​lány, aki mindent elfelejtett.

Egy férfi, aki sötét titkot őriz.

Két lélek, mely örökre összeköttetett.

A tizenhat éves Cylia öt évvel ezelőtt elveszítette minden emlékét, s azóta sem sikerült azokat visszanyernie. Az éjszakánként rátörő rémálmok miatt pszichológushoz jár és az ő segítségével igyekszik helyretenni zavaros világát, ám ezt a szülei nem nézik jó szemmel.

Amikor egy rémisztő támadás alkalmával a valóságban is szemben találja magát álombeli megmentőjével, Keinnal, ráébred, hogy képzelgéseinek köze lehet a múltjához, és senki sem az, mint akinek mutatja magát.

A válaszok után kutató lány szembesül az igazsággal, miszerint egy hátrahagyott uralkodói ház leszármazottja, akit ellenségei, a hitetlenek üldöznek. Döntésre kényszerül; választhatja szülei bujdosó életét, vagy visszatérhet szülőhazájába, hogy megismerje a múltját, és vele együtt felvállalja a trónörökös szerepét.

Vajon képes beteljesíteni a sorsát egy párhuzamos világban, ahol mindent áthat az istenek ereje?

El tudja fogadni, hogy az életével mostantól nem csak ő rendelkezik?

Az Örökölt királyság lendületes, lebilincselő első kötete egy nem mindennapi világba kalauzol el, ahol az emberi életek szétszakíthatatlanul összekapcsolódnak. Bele mersz vágni az utazásba?

Vélemény:

5/5

Le a kalappal az írónő előtt, mivel olyan részletesen kidolgozott világot alkotott, ami miatt a regény olvasása közben jó párszor leesett az állam. Nagyon tetszett a világalkotása; a harapó kis növénytől, a társuralkodókon át, a kannibál Égi városiakig minden. Emiatt hamar a bűvkörébe vont, és egészen a regény végéig nem eresztett.

Cyliát szülei jelen világunkba menekítették, miután bátyja átállt a hitetlenek oldalára. Sokáig nem tudta, ki is ő valójában: hercegnő, jövendőbeli királynő. Nemcsak sorsát és hagyatékát ismeri meg, hanem Keint is, aki élete párja és egyben védelmezője lesz. Nem kérdés, hogy a két fiatal sorsa összeköttetett.

Nekem Kein és Cylia kicsit a szokásos, „makulátlan” karakterek formáját hozták, ami szerintem nem baj. De ezért is esett jól Chlodvig jelenléte, aki mintha a főszereplők ellentétes pólusát képviselte volna. Bár szemeztem vele az elején, nem különösebben tudtam vele azonosulni pökhendisége miatt. Erik viszont más tészta, ő az elején nagyon irritáló volt, de ahogy megismertük és elmélyült a karakter, úgy gondolom, nagyon színes személyiség képe rajzolódott ki előttünk. Nem tagadom, az egyik kedvencem lett.

Miután Cylia megismeri örökségét, rég halottnak hitt bátyja miatt olyan kalandra indul, amely során kockáztatja barátai és segítői életét. Tetszett, hogy az írónő nem félt „bepiszkolni a kezét”, voltak olyan mozzanatok, amik megleptek, és nem csak a regény végéről van itt szó. Nem kíméli szereplőit, és mivel én is hasonlóképpen viszonyulok az enyéimhez, nagyon tetszettek ezek a részek.

Arról is szoktam írni, mi az, ami nem tetszett a regényekben. Itt volt egy mozzanat, amit nem értettem, és nem is éreztem indokoltnak. A regény vége felé van egy szemszögváltás, amikor is Cylia helyett Kein szemszögébe kerülünk egy fejezet erejéig, majd vissza Cyliáéba. Szerintem ez nem kellett volna, és egy kicsit meg is zavarodtam miatta (amikor visszakerültünk Cyliáéba, nagyjából három oldalig nem tudtam, hogy Kein vagy ő a mesélő). Tudom, hogy az írónő nagyon kreatív, máshogy is könnyedén megoldotta volna. De ezt leszámítva, a regény elejétől a végéig elnyerte tetszésem.

Összességében Az írisz emlékei alaposan kidolgozott, lenyűgöző világ(ok)ban játszódó fantasy regény, ami könnyedén rabul ejti és elvarázsolja olvasóit. A szereplők szerethetők, könnyen lehet velük azonosulni, miközben az olvasó lerágja mind a tíz körmét, hogy vajon mi lesz a sorsuk és egyben a regény végkimenetele. Az írónő nagyon egyedi és varázslatos világot alkotott, amiért csak gratulálni tudok. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a fantasy regényeket sok-sok kalanddal, egy csipet romantikával, és elbűvölő háttérrel fűszerezve.

A szerző elérhetősége

Moly

Milan Smoke: A tükör két oldalán " Ennek a történetnek olyan mondanivalója van, amiből érdemes lenne tanulnunk."

Szeretném megköszönni az írónak, Milan Smoke-nak, hogy lehetőséget adott elolvasni ezt a nem mindennapi regényt. És hálás vagyok a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy lehetőséget adott megírni a véleményemet.
Több ilyen regény kellene a mai világban, amely felhívja az emberek figyelmét a környezetszennyezésre, a természet elpusztítására. Ez a regény aktuális problémákat boncolgat.

Milan Smoke:
 A tükör két oldalán

Tartalom:

Képes-e néhány teljesen véletlen, “üzleti alapon” történő találkozás összehozni két embert két alapjaiban különböző világból?

Egymásra találhat-e egy a jólétből az egyszerűbe hazavágyó programozó, és egy anyagi okokból, de saját döntésből a hamis gyönyörbe kényszerült “zöld” egyetemista?

Kiderülhet-e, hogy világaik valójában csak kívülről és a távolságban különböznek?

Szembe lehet-e menni az elvárásokkal, megszokásokkal?

Jó irányba halad-e a modern civilizáció és társadalom, kitarthat-e ez a fajta fejlődés?

Tud-e újra fontos lenni az, ami nem csak látszat?

Jó vége lehet-e az egyéni jogok túlzott előtérbe helyezésének és a világunk kizsákmányolásának, tönkretételének?

Lehet-e végül ugyanaz a tükör két oldalán?

A modern, fogyasztói társadalom egy kicsit talán túl erotikus, túl környezetvédő és túl éleshangú kritikája.

Véleményem:

5/4

Most egy olyan regényt volt szerencsém elolvasni, amiben fontos szerepet játszik a környezetvédelem. Nehéz erről írnom, mert őszintén nem tudtam eldönteni azt, hogy tetszett-e a könyv nekem, vagy sem. Ilyen még eddig nem fordult elő velem. Milan Smoke alkotása pontosan az a regény, amely elgondolkoztatja az embert, mégis úgy érzi, pártatlan marad. Első dolog, ami nekem nagyon meglepő volt, hogy a címe alapján nem azt kaptam, amit vártam. A cím egy fantasy regényre emlékeztet. Bár az író nem ebben a műfajban ír, mégis sikerült megoldania úgy, hogy a cím tükrözze a belső tartalmat. A tükör ebben az esetben két embert takar különböző társadalmi körökből.

Voltak benne dolgok, amelyeket hiányoltam, vagy nem éppen tetszettek. De mivel ez az író első regénye, úgy gondolom, hogy ez kezdetnek nagyon is jó regény.

Először is vannak benne elütési hibák és elírások, amiken megakadt a szemem, de valljuk be, melyik regényben nincs? Ami nekem szemet szúrt: a hosszú leírások és a kevés párbeszéd. Ezzel nem is lenne gond, hiszen megismerhetjük a két főszereplő gondolatait, de amit szerintem nagyon túlzásba vitt, az a természetvédelmi téma és az ismételgetés. Néha olyan érzésem volt, hogy a női és a férfi főszereplő másra sem gondol. Ezeket a részeket kicsit átdolgoztam vagy bővítettem volna. Értem én, hogy mire akarja az olvasó figyelmét felhívni, de sokszor volt olyan érzésem, hogy erőltetett a téma. Lefest előttünk egy idilli világot, és megmondja, hogyan kellene benne élnünk, hogyan kellene tennünk és élnünk.

Ez tetszett, hiszen ez fontos téma, főleg a mai világban.

Na, most pedig kicsit mesélek a történetről is.

Az alaptörténet egy női és egy férfi szemszögéből íródott meg. Bár tetszett ez a felosztás, az elején nem tudtam eldönteni, ki kezdi a mesélést. De ahogy haladt a történet, hozzászoktam ehhez. A címben is megjelenik, hogy a tükör két oldala, így minden fejezet kétszer van benne. Ezért számomra nagyon meglepő volt, hogy az egyes fejezet után az egyes fejezet jött. Fura volt hozzászokni. Olyan érzésem volt, mintha két történet lenne benne egy kötetben.

A női főszereplő egy főiskolás prostituált, aki nagy környezetvédő. Elmondása szerint azért űzi az ipart, mert szereti a szexet és így tudja fizetni a főiskolát.

A férfi főszereplő is szereti a környezetet, sőt nagyon tisztaságmániás. Nem zuhanyozik, nem fekszik bele úgy idegen helyen egy ágyba sem, hogy ne húzzon tiszta ágyneműt vagy mossa ki rendesen a zuhanykabint. Ő a női főszereplővel ellentétben jómódban él.

Mégis ez a két világ találkozik egymással. Hogy hogyan? Azt a történetből kiderül.

Milan Smoke hivatalos oldala

Ian Pole - A Pribék

Az “Ismerd meg hazánk íróit”, saját magam kihívása volt, ami sok olvasással kezdődött, értékeléssel, majd videókkal folytatódott. Ezeken túl pedig egy újabb mérföldkő talán, hogy a Magyar Szerzők Könyvei Magazinba is elkezdtem írni, támogatva őket ezzel is.

Az elsők között szerepelt Ian Pole – A Pribék című regénye, amellyel ismeretlen területre tévedtem, ugyanis a fantasy olvasása igen távol áll tőlem, hát még a dark fantasy világa. Mondjuk egyre inkább szeretem feszegetni a komfortzónám határait minden tekintetben és ez esetben egyáltalán nem bántam meg, sőt, ha valaki átrágja magát a barokk körmondatokon egy igazán figyelemre méltó olvasmányt kap, vagy éppen ezért. Ajánlom minden zsáner kedvelőjének.

Fülszöveg:

A Pribék („Oldások és kötések” trilógia első kötet) Noctatur nagyúr egy több mint ezeréves "beavatott" családfő. Kegyetlenségéről a leghíresebb, és arról, hogy ha valakivel vagy valakikkel problémája akad, odaküldi „pribékjét”, Paul Bejourant, hogy árnyköpenybe öltözve, valódi arcát árnymaszk mögé rejtve, katonaként, bérgyilkosként leszámoljon a célszeméllyel. Habár a Pribék halandó, mégis emberfeletti képességei vannak. Olyan dolgok rejlenek a tarsolyában, amire legtöbb ellenfele egyáltalán nem számítana: Nemcsak, hogy szinte bármilyen sérülésből fel tud gyógyulni, továbbá hihetetlen fizikai erővel és gyorsasággal rendelkezik, de parancsára olyan lények sereglenek elő árnyköpenyéből, amelyek közül már egy is képes lenne bárkit ízekre szaggatni. A Pribék számára nincs lehetetlen feladat. Bárkivel megvív, és kiiktatja azt, akire Noctatur rámutat. Aztán Pault egy nem túl szerencsés napon mégis olyan kihívással sújtja a sors, amivel kapcsolatban komoly aggályai támadnak: Noctatur parancsba adja, hogy végezzen Siggel, a hűtlenné vált pártfogoltjával. Sig a Pribék egykori társa, akit szinte testvéreként szeret. Bejouran súlyos problémával találja szembe magát. Nemcsak azért, mert számára lelkiismereti akadálya van a rábízott feladatnak, de azért is, mert Sig is legalább olyan félelmet nem ismerő, harcedzett gyilkos, mint ő. Még ha Paul lelkiismeretét félretéve meg is próbálna végezni vele, vajon sikerülhet neki egyáltalán? Közben pedig a vámpírok többi családja és nemzetsége is folyamatos háborúban áll egymással a világuralomért. Ha a Pribék legyőzi Siget, onnantól még messze nem végzett az összes rá váró, véres, rettenetes feladattal.

Értékelés:

5/5

Pribék. Egyszerre félt és megvetett pária az árnyékvilágban. A nagyúr „fogmegdje”, ki mindig elkapja a prédát, és végrehajtja az ítéletet. Egy pórázáról elengedett kutya, aki könyörület, és félelem nélkül vadássza le az éjszaka legrettegettebb ragadozóit. De mihez kezd akkor, ha egy kislány után ereszti a gazda? Vagy ha a követett nyom egy másik nagyúr küszöbére vezet?

Ian Pole egy akciódús, rengeteg kőkemény harcot és látványos összecsapást tartalmazó, modern, napjainkban játszódó vámpírregény, horror, urban fantasy és maffiatörténet elemekkel is bővelkedő, remekbe szabott regényt alkotott.

Az elejétől a végéig fent tartotta az érdeklődésemet, nagyon izgalmasan vezette a történetet, olyannyira, hogy az ember többet akar belőle. A jellemek jól kidolgozottak, az egész történet leírása olyan élethű, hogy magam előtt látom a helyszíneket, történéseket, szereplőket.

Paul Bejouran, A Pribék, számomra egy olyan karakter lett, akit túlságosan megkedveltem, így végig izgultam, mi lesz vele. Egy álruhába bújtatott jófiú, vagy, ha ölnie kell már rosszfiú? Véres küzdelmek, gyilkolás, nekem mégis jófiú. Talán szükségem van arra, hogy jófiú legyen, hogy megkedveljem és amúgy nem az? A könyvből ki-ki eldöntheti.

Az árnyvilágot egy számomra teljesen új megvilágításba helyezte, nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra. Meleg szívvel ajánlom a dark fantasy zsáner kedvelőinek.

Szerzői oldal: Ian Pole író oldala | Facebook

Virgin Bergh: A fekete vár (A fekete vár I.) " Ez a romantikus történet a 16. századi Skóciába játszódik, és bemutatja az korabeli tájat, szokást és életformát."

Most egy olyan könyvről szeretném elhozni nektek a véleményemet, amellyel már egy jó ideje szemeztem, hogy be kellene szereznem, és idén ez a Könyvhéten meg is valósult. Nem bántam meg, hogy megvettem, mert szeretem a történelmi romantikus regényeket. Igaz, ez a regény 18+-os, mégis úgy érzem, hogy 16-17 éves kortól nyugodtan olvashatja egy komolyabb felfogású fiatal nő/férfi.

Ez a regény nem más, mint Virgin Bergh: A fekete vár (A fekete vár I.) című regénye.

Virgin Bergh: A fekete vár

(A fekete vár I.)

Tartalom:

Voltak ​érzéseim iránta, nem tagadás. Viszont inkább lettek volna közömbösek, gyámoltalanok, mintsem, hogy ennyire teljes szívemből gyűlöljem őt. Mert ez az érzés szinte uralta az egész lelkemet, feketévé festette és állandó tervekre sarkallt, hogy tehetném tönkre életének összes további napját.

Ó igen, a férjemről beszéltem.

Skócia, a 16. század végén.

Evian Eilean nic Domnaill, Ayrshire hercegének egyetlen – ámde elég szeszélyes, éles nyelvű – lánya. Szülei a széltől is óvják, hisz Evian jelenti a család számára a reményt. Édesapja nagy tartozást halmozott fel, így nem maradt más választásuk, mint hogy Eviannek találjanak egy gazdag kérőt, aki segíthet a család anyagi helyzetén. A királyi udvarba küldik a lányt, hogy a hercegnő oldalán illemet tanuljon, és Evian valóban igyekszik levetkőzni makacs jellemét, lakatot tenni a szájára…

Egészen addig, amíg meg nem jelenik az udvarban Lord Devon Cronsfeldt. Fiatal kora ellenére több győztes csatát tudhat maga mögött, s a királyi haderő élén állva, nem is leplezi szándékát: feleségül kívánja venni a király egyetlen lányát. Evian vörös fürtjei azonban megbabonázzák és sürgető vágyat érez arra, hogy a lányt még előbb megszerezze magának.

Véleményem:

5/5

Szeretem azokat a regényeket olvasni, amelyek bemutatják a régmúltat. Hát Virgin Bergh írónő egy ilyen regényt írt meg az olvasói számára, amely a 16.-dik században játszódik. A történet egy gróf és egy hercegnő életét és kapcsolatát meséli el. A regény hol szókimondó, hol humoros. A regényben sok tájleírás is található, melyek bemutatják, hogy milyen volt Skócia régen a sziklás kopár tájaival vagy éppen a virágzó zöld területeivel.

Az olvasónak van lehetősége megismerni mind a két főszereplő szemszögéből a történetet, és valamiért könnyebb is megérteni a miérteket.

Evian Eilean nic Domnaill karakterét hamar a szívébe tudja zárni az olvasó, mert egy erős és belevaló karakter. Aki nem adja könnyen magát, felvágták a nyelvét. Számára a családja szent és sérthetetlen, ezért is hoz értük meg sok áldozatot. De hogy milyen áldozatokat, azt nem árulom el.

Lord Devon Cronsfeldt. Na, ő az a karakter, akiről az olvasóknak megosztó a véleményük. Van, aki szereti és van, aki nem. Én megmondom őszintén, sokszor nem tudtam hová tenni, mivel többször kiborított. Hiába láttam leírva, hogy mit miért tett, mégis nagyon mérges voltam rá.

Az alaptörténet a Lord Devon és Evian közt kibontakozó szerelmi kapcsolatról szól, amely tele van szóváltásokkal és humorral. Mégis eléggé komoly hangvételű könyv, amely bemutatja a 16. századi életkörülményeket Skóciában. Emellett bemutatja, hogy a nemeseknek sem volt könnyű életük, és sokszor az idősebb gyermekeknek kellett rendezniük a testvéreik és a szüleik későbbi sorsát a házasságuk útján.

Evian rá az élő példa, hogy bár királyi családból származik, az apja herceg, mégsem élnek fényűző körülmények közt. Az egyetlen lányukat elküldik otthonról a királyi várba, hogy illemet és udvarhölgyhöz méltó viselkedést tanuljon, és ennek segítségével jó férjet tudjon fogni. A várban Eviant a király lánya, Christina fogadja a kegyeibe, és sok időt töltenek együtt. Minden úgy megy, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva, míg vissza nem érkezik a háborúból Lord Devon.

Hogy ne áruljak el túl sok mindent a történetről, pár pontban leírnám, miről is szól. Ilyet még nem csináltam, szóval nekem is ez lesz az első, de hogy hű maradjak magamhoz, pár kérdést is megosztok veletek, amelyre a regényben találjátok meg a választ.

Íme, néhány pont:

- Evian megérkezése a királyi várba

- Helena bemutatása és a kert leírása

- Lord Devon hazaérkezése és a grófi cím elnyerése

- Devon és Evian közti feszült kapcsolat

- Devon múltja

- Beköltözés a fekete várba

Szánt szándékkal hagytam ki pontokat. Na és most érkezzen pár kérdés.

Íme:

Miért küldték el Eviant a szülei a királyi várba? Mi történt Lord Devon szüleivel? Milyen szándékkal állt a király elé Lord Devon a háborúból hazaérkezve? Kicsoda Christina hercegnő jegyese, és az édesapja miért őt választotta a lánya számára? Milyen kapcsolat van a herceg és a lord között? Kibe szeret bele Evian? Minek nevezi Lord Devont magában Evian? Melyik ősi nemesi családból származik a lány?

Egy kis figyelmeztető így az értékelés végére: csak olyan olvassa el most a regényt, akinek nem gond, hogy függővéges a regény vége.

Minden 16-17 éves érett gondolkozású olvasónak ajánlom a könyvet. De főleg azoknak, akik szeretik a régi időben játszódó történelmi regényeket korhű leírással.

Virgin Bergh hivatalos oldala

Bookdreams Kiadó

Ismerjük meg a külföldön élő magyar szerzőket IV. "Amikor elkezdtem az első regényem, a Túl kevés idő megírását, már akkor tudtam, hogy mindenképpen magyarországi kiadóhoz akarok szerződni."

Az Ismerjük meg a külföldön élő magyar szerzőket rovat következő részében egy Vajdaságban élő magyar írónő szeretne nektek bemutatkozni, és mesélni a nehézségeiről. Mert sajnos most olyan világban élünk, amelyben nemhogy könnyebb legyen egy magyarnak az élete, hanem sok olyan hely van, ahol nehezebb. Nem is csodálkozom azon, hogy ez miatt az emberek az íráshoz menekülnek. Valahol az embernek öröm és szomorúság is. Öröm azért, mert sok remek történet születik, és szomorúság azért, mert nehéz az anyanyelveden boldogulni idegenben. Hugyec Anikó írónő a Vajdaságban született és ott is nőtt fel. De erről majd bővebben fog nektek mesélni a bemutatkozásában. Szó lesz benne a nehézségekről és a könyvkiadásról. Magyarországon jelentetett meg eddig két regényt a NewLine Kiadó gondozásában. A könyvei nem csak papír formában, de e-könyvben is elérhetők. Bár még nem olvastam a regényeket, sok jót hallottam róluk. Hogy tanulságosak és van mondanivalójuk. Na de most hadd meséljen Anikó, hogy milyen is egy író élete kint a Vajdaságban.

Hugyec Anikó

Szeretettel üdvözlöm az olvasókat. Elsőként is szeretném megköszönni Moncsinak a felkérést, miszerint írjak magamról néhány mondatot az általa szerkesztett Magyar Szerzők Könyvei Magazin egyik rovatába. Megtisztelő itt lennem és mesélni magamról. Mivel a külföldön élő magyar szerzők cikksorozatához kértek fel riportalanynak, így elsősorban ezt a témát fogom boncolgatni.

Születésem óta Vajdaság északi pontján élek a magyar határtól alig húsz kilométerre egy Magyarkanizsa nevű városkában, ahol nagyon szeretek. Néhány évvel ezelőtt sok emberhez hasonlóan a családommal mi is szerencsét próbáltunk Németországban, azonban másfél év elteltével visszahúzott a szívünk. Az embernek néha nagyon messzire kell mennie ahhoz, hogy megtalálja önmagát és az otthonát.

Az írás csupán tavaly év eleje óta vált a részemmé, korábban sosem foglalkoztam vele, leszámítva a tinikoromban lefirkantott verseket és pár novellát, melyek mindegyike önmagam szórakoztatására született meg. Amikor elkezdtem az első regényem, a Túl kevés idő megírását, már akkor tudtam, hogy mindenképpen magyarországi kiadóhoz akarok szerződni. Mivel magyarul írok és magyaroknak, ezért úgy gondoltam, hogy egy magyar kiadó által több olvasó szívéhez eljuthatok. Nyilván izgultam és aggódtam, hogy a határon túliság majd gátat szab az álmaim megvalósulásának, azonban minden erőmmel azon voltam, hogy ne tápláljam a kétséget. Pontosan egy évvel ezelőtt, alig néhány nap eltéréssel írtam alá a NewLine Kiadóval a szerződést, s amikor ez létrejött, végre fellélegeztem. Akkor kezdtem elhinni, hogy igen, mégis sikerült és lesz egy könyvem. Lesz egy könyvem!

A családom és a közeli barátaim nagyon büszkék rám és mindenben támogatnak. Nekem ők adnak erőt, valamint az olvasóim, akiknek szeretete motiváló erőként hat rám. Mert amíg ők vannak nekem, addig van kinek írnom. Rengeteg elmesélendő történet cikázik a fejemben – vagy inkább a lelkemben, mert én legfőképp onnan írok: szívből és lélekből. S amíg az olvasók érdeklődőek felém, a mondanivalóm iránt, addig nem állok meg.

Azonban mint mindennek az életben, ennek az útnak is vannak árnyoldalai és nehézségei. Egy magyar mondás szerint „Senki sem lehet próféta a saját hazájában”. Bevallom, ezt bizony én is megtapasztaltam a saját bőrömön. Amennyi biztatást és jó szót kapok a városomban, annyi érdektelenséget és irigységet is. Ez eleinte sokáig bántott, és néha még most is előfordul, mert érnek igazságtalanságok (ahogyan mindenki mást is persze), melyeket nem mindig tudok jól kezelni. De ezek a negatív impulzusok is tanítanak és újabb tapasztalatokkal gazdagítanak. Most már sokkal kevésbé foglalkozom a lehúzó energiákkal, kezdem megtanulni, kire, mire és hová vigyem a fókuszt. Ez nem önzés, sokkal inkább lelki önvédelem. Mert ahhoz, hogy azt adhassam az írásaim által, vagy akár egy-egy író-olvasó találkozó alkalmával, amit és ahogyan szeretnék, ahhoz bizony fontos a lelki béke megőrzése.

Az írásnak köszönhetően sok szép kapcsolatra tettem szert, melyek közül néhány barátsággá mélyült. Az olvasóim közül sokukkal aktív kapcsolatot ápolok; erre nekem nagy igényem van, s úgy érzem, nekik is. Ezért is osztok meg olykor egy-egy személyesebb hangvételű posztot a Facebook-oldalamon. A családomat azonban védem, őket itt nem „mutogatom”.

Hála az égnek, sokan elismernek úgy itthon, mint Magyarországon is, és ez számomra nagyon jólesik. Erről a sok kedvességről és szép érzésről, amiket kapok az emberektől, korábban álmodni sem mertem volna. Igyekszem méltó maradni a bizalmukhoz.

Az írásaimban fontos témákat boncolgatok, s nem titkolom, hogy értéket akarok teremteni, ráébreszteni, segíteni, utat mutatni velük. Szerencsére az eddigi visszajelzések azt tükrözik, hogy sikerült célt érnem, én pedig erről az útról nem akarok letérni. Szívvel-lélekkel, alázattal és józan ésszel menni tovább, kíváncsian, nyitott szemmel, mert nem tudni, hol lapul egy újabb regényötlet.

Hugyec Anikó Hivatalos oldal

NewLine kiadó

Gréger Csaba: Halhatatlanok (Történetek egy távoli világból) & Halhatatlanok - Világleírás ("Lélegezzük be együtt egy teljesen új világ hangulatát!")

Nagyon szépen köszönöm a szerzőnek, Gréger Csabának, hogy elolvashattam a Halhatatlanok (Történetek egy távoli világból) című novelláskötetet és a Halhatatlanok – Világleírás elnevezésű könyvet. Hálás vagyok a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak is, amiért lehetővé tették, hogy elmondhassam a véleményemet.

Gréger Csaba:

Halhatatlanok

Történetek egy távoli világból

&

Halhatatlanok - Világleírás

Fülszöveg:

„Valahol ​a valóság határain túl létezik egy világ, hol az emberek ereje olyan hatalmasra nőtt, hogy leigázták még a mennyeket is. És azok, kik egykor őrzőik voltak, most már köztük élnek. Ők a Halhatatlanok.”

Ismerd meg Nourost, a mesék földjét, minek történelmét évezredeken keresztül formálták az emberi birodalmak véget nem érő viaskodásai. Hol a végtelen hatalomvágytól fűtve országok emelkedtek fel és buktak el sorban, s hol az életet teremtő energia uralásáért varázstudók küzdenek már korok óta. Olyan hely ez, ahol a hatalomnak ára van, hiszen a mágia maga az Élet, és minden cseppje, mit a bolygótól eloroznak, a természet pusztulásához vezet. Hol semmi sem fekete vagy fehér, s hol senki sem egyértelműen jó vagy gonosz, mindenki küzd a saját boldogulásáért. Ezt a forrongó világot dúlta fel a bálványként és istenként imádott nép érkezése, hogy aztán fiaik és lányaik menedéket leljenek az emberek között, és lassan a maguk arcára formálják a halandók birodalmait…

Légy részese egy páratlan utazásnak, melyet Magyarország legújabb fantasy világa tár eléd egy különleges novelláskötet formájában! Csatlakozz te is a közösséghez, hogy aztán együtt írjuk tovább egy távoli világ történetét!

Véleményem

5/5

Vannak azok a könyvek, amik azonnal beszippantják az embert. Már az első oldalakon átcsusszanunk egy olyan világba, amit azelőtt sosem ismertünk, és mégis olyan természetességgel fon körbe minket, mintha mindig is tudtunk volna a létezéséről. Olvashatunk többek között Enerithről, mozaikvándorokról, Rór Lovagokról, magiko-technikusokról, a zhilarokról vagy a bestianépekről.

Nourost nem tudnám hasonlítani semmihez, amit ismerek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy elhelyezhető valahol, és párhuzamba állíthatnám egy másik világgal. A szerző egy teljesen egyedi gondolatot bontott ki a kötet lapjain, és fonta őket szoros csokorrá. Bár a novellák nem teljesen összefüggők, összeköti őket a csodás hangulat, a világ történelme, ahogy újra és újra felbukkannak ugyanazok a kifejezések és helyszínek. Külön is élvezhető mindegyik, és csak rajtunk múlik, melyik történettel kezdjük az ismerkedést Nourosszal.

A novellák nyelvezete páratlan. A szerző olyan magabiztossággal ír, olyan varázslatosan szép nyelvezettel tárja elénk Nouros világát, ahogy eddig egyetlen általam olvasott könyv sem. A jelzők, a szókapcsolatok, a kifinomult, átgondolt elbeszélőmód által lebegünk ebben a valótlan, ám mégis szinte élő univerzumban, és minden történettel egyre közelebb jutunk hozzá. A novellák nagyrészt leírásokból állnak, párbeszédeket csak ritkán találunk a történetekben. Talán ez az oka annak, hogy elmerülhetünk az olvasásban, és vágyunk magunk is részesei lenni a történeteknek. Minden érzékünkkel koncentrálnunk kell, mert a legkisebb részlet is rengeteget hozzáadhat az élményhez.

„Calavan a szoba közepére érve lecsatolta hátáról saját kardját, és emlékeibe merülve, elmerengve csodálta a míves fegyvert. Óvatos mozdulattal simította végig az enyhén hajlított penge kecses vonulatát, azzal a fajta gyengédséggel, ahogy egy, a hosszú nap után hazatérő apa simítja meg alvó gyermekének orcáját, vagy miként a legtisztább szerelem tüzében égve ér férfi a nőhöz.”

Annak ellenére, hogy Nouros ilyen csodálatos, a háttérben sötét, titkokkal terhes múlt lapul, amiről a történetek is beszámolnak. Harcok, testvérviszályok, a Halhatatlanok egymás közti összecsapásai vagy az emberek saját, szörnyű sorsa mutatja, hogy ez a világ sem tökéletes. A jó és rossz, a hibás és hibátlan összeütközése jelen van itt is, és ettől még érdekesebbé válik a számunkra.

A novellákhoz szorosan kapcsolódik egy csodálatos, fantasztikus illusztrációkkal teli album, amely mintegy lexikonként végigvezet minket ebben a világban, és magyarázattal szolgál a kérdéseinkre. Olvashatunk benne Nouros történelméről, a Halhatatlanok sorsáról, a földrajzról, az embercsoportokról, politikáról, a mindennapi életről. Már a képek miatt megéri belemélyedni ebbe a páratlan kiadványba. Az illusztrációkat több művész alkotta, és kiemelkedő helyet kaptak az oldalakon. Olyan részleteket közöl ez a kötet, amiket a novellákban nem találunk, így én párhuzamosan olvastam a két könyvet.

Ismétlem magam, hogy ilyen átgondolt és kiforrott világépítéssel ritkán találkozik az ember. Ebben a két könyvben évek hosszú munkája érződik. A szerző időt nem sajnálva, minden szenvedélyét beleírva épített nekünk valami újat, és biztosan mondom, aki egyszer belép Nourosba, az nem egykönnyen engedi el az érzést, hogy újra és újra besétáljon.

A történetnek azonban lehetőleg sosem lesz vége.

A szerző biztatja az olvasókat, hogy írják tovább a történelmet, és saját meséikkel tágítsák tovább ezt az univerzumot. A szerző a fenti két kötettel megadta a kezdő rigmust, a hangulatot, az érzést, amilyennek ezt a világot elképzeli. Akit megszólítottak a Halhatatlanok, az bátran megírhatja a saját meséjét, és talán egy következő kötetben viszontláthatja. A szerző kívánsága egy új közösséget kovácsolni Nouros ege alatt, és szeretné, hogy minél többen csatlakozzanak hozzá.

Nagyon remélem, hogy sokan lesznek, akik megérzik magukban a hívó szót, mert rengeteg lehetőséget tartogat az új világ, és én is szívesen olvasnék még a Halhatatlanokról.

Hivatalos honlap

A Halhatatlanok Facebook-oldala

Tudtad-e? Kucsora Zsolt

A Tudtad-e? cikksorozat következő részében Kucsora Zsolt felvidéki magyar író szeretne nektek elárulni pár titkot magáról és a regényeiről. Az írónak idén jelent meg a harmadik önálló regénye, amely a sorozatának befejező része is egyben. Az író már kipróbálta magát meseírásban, több novellát is írt, amelyek különböző novelláskötetekben jelentek meg. Fogadjátok sok szeretettel a titkokat.

Eddig megjelent művei: Christine, avagy egy autóverseny története (Eclipse I.) 2019, Rémálom a NASCAR-on (Eclipse II.) 2020, Kilövés (Eclipse III.) 2022

Íme, 10 tény az íróról:

1.

Örömmel tölt el, hogy az írásban végre meg tudom mutatni, milyen is vagyok valójában. Kívülről a sajátos stílusom miatt gyakran elítélnek (ami valahol érthető, mert olyan mintha rossz kedvű lennék, pedig csak az agytekervényem járatom), de aki megismer/meg akar ismerni, általában hosszú távon jó viszonyt tart fenn velem. Persze a külső tényezők hatására (rossz akarók, irigyek) van, aki mégis odébb áll és nem kíváncsi a társaságomra a későbbiekben.

2.

Szerintem a sikerhez vezető út fő jellemzői a kitartó munka, a megfontoltság, kapcsolatok és a kellő mértékű alázat.

3.

Véleményem szerint egy dolog állja meg minden téren a helyét. Ez a szó nem más, mint a változás. Minden és mindenki megváltozik. Alkalmazkodnunk kell, és végül mindig úgy döntünk, úszunk az árral. A lényeg, hogy ne görcsöljünk. Ezen bölcsességen még nekem is dolgoznom/tanulnom kell egyébként. Elméletben már működik.

4.

Jelenleg harminchét éves vagyok. Az írást harminchárom évesen kezdtem el. Addig se nem olvastam, se nem írtam. De ugye jött a változás. Van mit bepótolni, és ez jó!

5.

Az ihleteim fő okozója, vagy inkább fokozója egy autó, ami egy körülbelül húsz éves hobbivá nőte ki magát szerényke életemben. Szeretem az utat, amit elém tár, és az ajtókat is, melyekbe néha betévedek a pihenőkön. Ez az autó egy Mitsubishi Eclipse. Három autós kalandregényt írtam, aminek az említett négykerekű a főszereplője. Nem technikai jellegű írások ezek, nem csak autós beállítottságúaknak ajánlott, hanem inkább szórakoztató irodalom. Mindhárom rész más műfajban íródott.

6.

Húszévesen nem nagyon szerettem kirándulni. Ma kedvenc időtöltésemmé vált. Bizonyára ezt a változást is a családomnak köszönhetem.

7.

Szeretem a kihívásokat. Minden téren. Egy másik pillanatban már a teljes nyugalmat, meghittséget preferálom.

8.

Szeretek tanító jellegű, pozitív mondanivalójú történeteket kreálni. Ezért kezdtem bele a meseírásba is, ami körül csomó ötlet kering fejemben. Állandóan jár az agyam e téren.

9.

Szeretnék valami igazán nagyot alkotni. Nyomot hagyni a világban, ami után fiaim büszkén viszik majd tovább a nevemet.

10.

Szerintem minden megvalósítható a józan ész keretein belül. Kitartás és lassú, átgondolt tempó kíséretében egészségesen végig lehet vinni a kitűzött célt.

Kucsora Zsolt hivatalos oldala

Mason Murray: Megszállottság (Mason Murray meghökkentő meséi II.)"Ez a novelláskötet tele van izgalommal, fordulattal, titkokkal és megmagyarázhatatlan meglepetésekkel"

Most az egyik könyvheti szerzeményemről szeretném nektek megírni a véleményemet. Ez egy rövidke kis novelláskötet második része. Amelyet nem más írt, mint Mason Murray író, és a címe pedig Megszállottság (Mason Murray meghökkentő meséi II.). Ez a kötet is, mint az előző, több rövidebb történetet tartalmaz.

Mason Murray: Megszállottság

(Mason Murray meghökkentő meséi II.)

Tartalom:

Vigyázat cselekményt tartalmaz!

– ​Mit csinálsz? – kérdezte a műsorvezető ijedten.

– A fegyver csövét a számba veszem, majd meghúzom a ravaszt.

Alexis körül megfordult a világ, a gyomra apró gombóccá húzódott össze.

– Ez csak egy ostoba vicc, Ugye? – kérdezte remegő hangon.

– Nem. Ez nem egy hülye vicc.

– Állj! Várj, Susan, ezt nem teheted! – hadarta Alexis kétségbeesve és közben azt remélte, hallja az adást valami illetékes és közbelép. Reménye azonban nem vette figyelembe, hogy a betelefonálóról egy keresztnéven és néhány életrajzi töredéken kívül semmi mást nem lehetett tudni.

– Miért nem? Zavarja az élő adást? Ide figyelj, Alexis! Ha azt akarod, hogy a sok taknyos, aki hallgatja a sületlenségeidet, tanuljon is valamit ebben a rohadt életben, ne keverd le a következő másodperceket. Végzek magammal.

– Ne tedd! – kiáltotta Alexis és felpattant a székből, mintha csak odarohanhatna a helyszínre közbeavatkozni.

– Ennyi az élet, kedves rádióhallgatók – sóhajtotta Susan.

A következő pillanatban hangos csattanás hallatszott.

Aztán csak a baljós csend sercegett az éterben.

(Mason Murray- Az éter hullámain részlet)

Vélemény:

5/5

Szeretem az író stílusát, hiszen nem ez az első könyv, amit olvastam tőle, de nem is az utolsó. Kevés férfi írótól olvastam eddig, de ő az egyik kedvencem, mert a szavakkal úgy tud játszani, ahogy arra csak kevesen képesek. Oldalról oldalra fent tudja tartani a novelláknál az olvasó figyelmét. Némelyik után az embernek hiányérzete támad. Ebben a novellás gyűjteményben is több kedvencem volt.

Például: Rémálmaid lovagja, Az éter hullámain, A 11. parancsolat, Vissza a jövőbe, Meddő fölény, Most és soha.

A novelláskötet most is tartalmaz mindent a krimitől egészen a paranormális történeteken keresztül a romantikáig. Bár nála ne úgy képzeljétek el a romantikát, mint egy tipikus zsánert. Neki ebben is egyedi a stílusa.

Ez a gyűjtemény is tartalmazott olyan történeteket, amely akár egy regény alapját is szolgáltathatja és születhetne belőle egy különálló könyv.

Most mesélnék nektek egy kicsit az én kedvenc novelláimról, amelyek megtalálhatók ebben a kis gyűjteményben.

Rémálmaid lovagja

Ez a novella a tanulsága miatt fogott meg magának. Mert megmutatja, hogy nem minden az, aminek látszik, sohasem tudhatod, kivel hoz össze az élet. Vagy ki is irányítja az életedet. Szóval óvakodj a titokzatos pszichiáterektől. Ez a rövidsége miatt volt tökéletes.

Az éter hullámain

Egy másik kedvenc novellám az írótól. Ez egy kicsit más, mint az előző. Ez egy krimi zsánerű regényalapnak megfelelő lenne. Rövidsége miatt maradtak még kérdések bennem. Úgy érzem, ez nincs teljesen lezárva. Az alap röviden és tömören arról szól, hogy egy nő betelefonál egy rádióműsorba és öngyilkossággal fenyegetőzik. A műsorvezető próbálja lebeszélni róla, de egyszer csak egy pisztolylövést hall a betelefonálótól. Hiába szólítgatja, a vonal süket marad. Értesítik a rendőrséget, akik elkezdenek az ügyben nyomozni. De az a személy, aki állítólag öngyilkos lett, él és azt állítja, nem ő hívta fel a rádiót. De akkor ki volt az? Ki játszik ilyen tréfát az emberekkel? És hová lett a holttest és miért nincs vér azon a helyszínen, ahonnan a hívás érkezett a rendőrök szerint?

A 11. parancsolat

Ez egy érdekes és tanulságos történet, amelynek központjában a pedofília és gyermekgyilkosságok állnak. Ez a novella kicsit hosszabb volt, de kerek és ez a jó. Itt az olvasó választ kaphat a kérdéseire. Ilyenre gondolok, hogy a pap miért csinálta azt, amit? Hol rejtegette a gyerekeket? És melyik az a bizonyos 11.-dik parancsolat?

Vissza a jövőbe

Ez egy kissé sci-fi hangvételű novella időutazással megspékelve.

Szóval ebből is látszik, hogy az író itt is sok zsánerben írt novellája olvasható. És mindnek van mondanivalója vagy tanulsága.

Ilyenek: Vigyázz, kiben bízol meg! Nem mindenki az, akinek mondja magát! A szerelem sem megoldása a gondoknak! A családi kötelékek sokszor tönkremehetnek, ha eltávolodunk egymástól! És sok ehhez hasonló.

Mason Murray hivatalos oldala
Mogul Kiadó