Gáspár Virginia Olimpia: A dühös tűz fellángolása (Lélekboszorka krónikák 1.)

 Egy kalandos, fordulatos fantasy regényt olvastam Gáspár Virginia Olimpiától A dühös tűz fellángolása (Lélekboszorka krónikák 1.) címen. Köszönöm az írónőnek, hogy előolvashattam a regényét és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy közölhetem róla a véleményemet.

 

Fülszöveg

Boszorkányok? Látók? Őrzők?

Veres Holda megrémül, amikor Laura elájul az iskolaudvaron. Kiderül barátnőjéről, hogy látó, de mielőtt felfognák ennek jelentését, a lány váratlanul eltűnik.
Holda barátságot köt egy alakváltó fiúval, annak félvámpír ikertestvérével és a zavarba ejtően jóképű Áronnal. Ők hárman segítenek neki barátnője keresésében, és hamarosan az is világossá válik, hogy Holda sem átlagos végzős gimnazista.
Miközben Laurát egy boszorkány tartja fogva, Holda egyre jobban kiismeri újonnan szerzett képeségét és azt a mágikus világot, amely fátyolként öleli körbe Magyarországot.
Megállja a helyét ebben az ismeretlen világban?
Milyen gyorsan készül fel a rá váró küzdelmekre?
Képes lesz kezelni a benne fellángoló dühös tüzet?

Fordulatos történet a mágiával átszőtt újpalotai panelek között.

Véleményem:
5/5

Nagy örömömre szolgált egy Magyarországon játszódó fantasy regényt olvasni, ami akár a külföldi könyvpiacon is megállná a helyét. Fordulatokban gazdag, kalandos történetet kaptam, ami az elejétől a végéig fenntartotta az érdeklődésemet.

Adott Holda és Laura, a két barátnő, akiről kiderül, az egyik látó, a másik pedig boszorkány génekkel rendelkezik. Tetszett, ahogy az írónő bevonta a föld elemeit a történetbe, ahogyan az is, hogy minden látó egy-egy boszorka mellett segédkezik. Mindkettejüket leülteti az édesanyja, és megejtik a „nagy beszélgetést”, ezúttal nem madarakról és méhekről, hanem a mágikus világról, amibe mindkét lány belecsöppent. Itt vártam volna, hogy legalább az egyikük másként tudja meg, ki ő, de kicsit természetesnek is vették a dolgot. Ezt leszámítva érdekes volt a regény nyitánya.

Aztán megismerjük a jóképű Áront, a vámpír-vérfarkas testvéreket, a démonokat, és magát a főgonoszt, Marinát is. Nagyon izgalmas Nyílttörés karaktere, remélem, a továbbiakban is olvashatunk róla, és szerintem eredeti ötlet volt a gonosz boszorka és katonái közti kapcsolat.

Maguk a főszereplő fiatalok nagyon szimpatikus karakterek, viszont valahogy még nem érzem kiforrottnak a jellemüket. Remélem, ez a következőkben változni fog, mivel sok lehetőség rejlik bennük. Számomra a legérdekesebb karakter Vanda volt az ikrek közül, ő nagyon egyedi, igazi, mély történettel. Őt követi a vámpír-vérfarkas ikerpár. Marináról is remélem, hogy a későbbiekben kiderül még némi információ. Bár egy elejtett félmondat azért uralt arra a veszteségre, ami érte, és ami ilyenné tette őt.

Arról is szoktam írni, mi az, ami kevésbé tetszett egy-egy történetben. Itt csak annyit mondanék, a kevesebb néha több. A sztoriban vannak boszorkányok, látók, őrzők, démonok, vámpírok, vérfarkasok stb. Kicsit úgy éreztem, hogy túl sok minden és mindenki szerepel benne, ennek következtében kevesebb figyelem jut egy-egy mágikus lényre, holott külön-külön is nagyon izgalmasak lennének. Remélem, a továbbiakban mélyülnek a karakterek, akárcsak a mágikus lények az eredettörténetekkel és a funkcióval, amit ebben a világban betöltenek.

Összességében A dühös tűz fellángolása egy izgalmas, Magyarországon játszódó regény, nem csak magyaroknak. Engem magával ragadott a világ és a felépítése, akárcsak a főcselekmény. Az írónő előszeretettel alkalmazott már jól ismert, fantasy regényekben gyakorta megjelenő elemeket. Történetével fenntartotta az érdeklődésem egészen az utolsó oldal legutolsó soráig. Ezért ajánlom minden ifjúsági regény és fantasy zsáner kedvelőnek. Én pedig alig győzőm majd kivárni a folytatást.

A szerző elérhetősége

Moly

Stian Skald: Az elveszett aranyváros keresése

Egy kalandos fantasy regényt olvastam Stian Skaldtól Az elveszett aranyváros keresése címen. Köszönöm az írónak, hogy elolvashattam a regényét és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy közölhetem róla a véleményemet.

 

Fülszöveg

Üdvözöllek, messzi égtáj hírnöke!

A világ, melynek kapuját most kitárom előtted más, mint amiben eddig éltél. Olyan teremtmények lakják e földet, amelyeket a legtöbben csak a mesék és babonák világából ismernek. Itt viszont eme történetek is valóságosak, a bennük lévő mágia pedig nem csupán szemfényvesztés, hanem a tudományok és művészetek legmagasabbika. Forrása a körülöttünk örvénylő arkán, mely egykor e földrész hegyeit és tájait megformálta. Lépj hát be e csodákkal teli világba és fedezd fel annak legrejtettebb zugait is!

De figyelmeztetlek! Aki egyszer a vándorok útjára lép és megízleli az igazi szabadságot, akár örökké a rabjává válhat ennek az életnek. Vezessen térkép vagy a vakszerencse, többé nem lesz maradásod. Bármerre is indulj, kalandok várnak rád és olykor a veszély is útitársként szegődik majd hozzád. Dönts hát szándékod szerint, s ha végül nem fordulsz vissza, úgy üdvözöllek Avalantiában!

Véleményem:
4/5

Maga a történet fordulatos és szerintem nagyon egyedi. Legalábbis nekem nagyon tetszett, hogy az író nem orkokról, tündérekről, vérfarkasokról ír, hanem sajátossá teszi a világát a különféle lényekkel. Ilyenek a monocéroszok, akiket én unikornisokként képzeltem el, vagy a holdüvöltők, akik kicsit vérfarkas beütéssel bírnak. De azért előfordulnak a fantasy regényekben gyakorta megjelenő szereplők, mint pl. mágusok is.

Nagyjából a történet úgy indul, ahogy sok más kalandregény, ami hasonló témával foglalkozik, összeáll négy különféle képességekkel és ambíciókkal rendelkező férfi, és elindul szerencsét próbálni, vagyis felkutatni az Aranyvárost. A történet során hőseink különböző kalandokba bonyolódnak, és csak kis híján ússzák meg ezeket ép bőrrel. Maga a világ és az azt benépesítő lények nagyon tetszettek, mert még ha itt-ott eszembe is jutott róluk más-más kitalált lény, azért az író egyedien és bő fantáziával ragadta meg őket, vagy jellemvonásaikat. Ezért pedig csak gratulálni tudok.

Szót szoktam ejteni arról is, hogy mi az, ami nem nyerte el tetszésemet a regényekben. Itt tulajdonképpen maguk a hősök karakterábrázolása volt ez a sarkalatos pont. Tudom, hogy egy kisregény nem adja meg különösebben azt a keretet, amit egy hatszáz oldalas regény kínál. De valahogy számomra nagyon is egybeolvadtak az utazók, nem volt olyan markánsabb jellemvonásuk, ami szétválaszthatta volna őket egymástól, nem voltak mély karakterek, belső harcok, külső konfliktusok (persze a végét leszámítva). Sokszor egy-egy tulajdonságukat megnevezve utalt rájuk az író (pl. ifjú, nemes, rigmul, famulus stb.), és ilyenkor el kellett gondolkodnom, hogy közülük mégis ki (vagy kiről) beszél. Emiatt annyira nem is sikerült megkedvelni (se megutálni – ez igaz), az egyes szereplőket.

Ezt leszámítva Az elveszett aranyváros keresése számomra pozitív meglepetés volt. Nem vártam volna, hogy ennyi kaland és ennyiféle lény jelenik meg az úton, bár a végső fordulat valamennyire kiszámítható volt, de azért a lezárása hagyott bőven gondolkodnivalót. Jelenleg a sztori folytatását olvasom, így kicsit összemosódik a kettő, mivel abban sincs kalandokból hiány. Szerintem az olvasó megkapja azt, amit ettől a regénytől vár: kalandokat, izgalmakat, kitalált földeket és lényeket, egy egészen izgalmas világot, amiben kedvére elmerülhet.

A szerző oldala

Moly

Ismerjük meg a külföldön élő magyar szerzőket I. "Mert nagy a világ, és magyar ember és a magyar író bárhol fellelhető"

Sziasztok! Ahogy már említettük nektek, új rovatokkal is fogunk érkezni az idén. Az egyik ilyen rovat a Külhoni magyarok bemutatása, amiben olyan írókat szeretnénk nektek bemutatni, akik magyarul írnak, de nem Magyarországon élnek. Őket is lehet kortárs magyar íróknak nevezni, mivel az anyanyelvükön jelennek meg műveik. Ilyen írók pl.: felvidéki, vajdasági, kárpátalji, vagy akik Németországban, Angliában vagy bárhol máshol élnek szerte e világon. Sokaknak nincs lehetősége kiadni a könyvét itthon, ezért a fióknak írnak, vagy csak novelláskötetekben, újságokban jelent meg művük. Ezért hálásak lehetünk azon magyarországi kiadóknak, akik mégis vállalják azt, hogy a külföldön élő magyarok könyvét kicsiny hazánkban kiadják. Kevés az ilyen kiadó még sajnos. De legalább vannak olyanok, akik pályázatokat hirdetnek, és ezzel is lehetőséget adnak a hazai és külföldön élő magyar íróknak.

Én mint külföldön élő magyar, tudom azt, hogy kevés a lehetősége az itt élő magyar íróknak. Mert vannak ugyan itt is kiadók, de nem mindegyik foglalkozik a magyar nyelven írókkal. Úgy vettem észre, hogy minden ország először a saját nyelvén ad ki könyveket, azután adja ki csak az idegen nyelven írottakat. A könyves üzletek azonban szívesen árulnak magyarul megjelent könyveket.

Ezért szívügyemnek érzem ezen írók bemutatását is.

Kezdjük is el egy felvidéki magyar írónővel, akinek eddig önálló kötete ugyan még nem jelent meg, de több novelláskötetben is megtalálhatóak az írásai. Megkértem az írónőt, hogy egy kicsit meséljen magáról.

Íme:

Gyurkovics Anikó vagyok, férjemmel és két gyermekemmel Dunaszerdahely mellett egy kis faluban élek. Az emberi lélek szeretete miatt műkörmös lettem 12 évvel ezelőtt. Írással 1998-ban kezdtem foglalkozni. Ezek a novellák, versek egészen 2021. februárig kizárólag a fiókban végezték, még a családtagoknak sem mutattam meg őket. Egy alkalommal a Vasárnap c. lapban jelentek meg mindennapi szösszeneteim, de nem hittem el, hogy bárki is kíváncsi lenne arra, amit írok, ezért abbahagytam. Egy kreatív írás tanfolyam hatására húztam ki ismét azt a bizonyos fiókot. Azóta rendületlenül írok, pályázatokon veszek részt.

Novelláskötetek, amelyben megjelentek Anikó művei 2021-ben:

Holdtitok antológia: Holdfénycipellők c. novella

Muzsikál a lélek, irodalmi antológia: Egy tökéletes nap és a Váratlan fordulat c. novellák

Holdfénytánc, 2021 legjobb amatőr novellistái: A holdfény leánya c. novella

A mazsolás kuglóf titka, avagy a Nagyitól szeretettel c. antológia: Lélektől lélekig c. novella

Télvíz idején című novelláskötet: Remény c. novella

Fátyolszakadás- Fajok háborúja, Fan fiction: Aria küldetése c. novella

Levél kedvesemnek - ingyenes ifjúsági lapban jelent meg egy kis prózám.

Januári megjelenések:

Az OPUS januári mesekiadványában jelenik meg 2 mesém, illetve a Magyar 7, Előretolt helyőrség irodalmi mellékletben jelenik meg két novellám.

Köszönöm az írónőnek, hogy elfogadta a felkérésemet, és a rovatban elsőként mutathatom be őt a Magyarországon élő olvasóknak.

Gyurkovics Anikó hivatalos oldala
Marysol kiadó
Mai irodalom

Tudtad-e? Bombicz Judit

Újraindítottuk a Tudtad-e rovatot. Ezúttal annyit változtattam rajta, hogy nem készítek hozzá képeket, hanem megkértem a részvevőket, hogy küldjenek közös képet a könyveikkel. Első részvevőnk már az előző körben is részt vett, de most új dolgokat oszt meg magáról. Ez nem más, mint Bombicz Judit meseíró, akinek meséi nemcsak érdekesek és élvezhetőek, hanem tanulságosak is. Eddig megjelent mesekönyvei: Csodák könyve (első kiadás) 2012, Mesék elalvás előtt 2017, Csodák könyve (második kiadás) 2020, Mesevarázs 2021.

Most pedig lássuk az új tényeket!

Tudtad-e?

1.
Mint a legtöbb magyar író, én is a civil munkám mellett írom a mesekönyveimet, bár jobban szeretném, ha a hivatásom lenne a kenyérkeresetem is. Vagyis az írás.
2.
Bár sokszor győzködöm magam, hogy engedjek el dolgokat, van, amit mégsem tudok. Például az olvasói visszajelzések hiányát, amire napjainkban pedig sok lehetőség van. (Az internet kora előtt rengetegen szerettek volna kommunikálni olyan emberekkel, akikkel nem tudtak, így írókkal is.)
3.
Havi nyereményjátékaimban saját mesét írok a nyertesnek. A civil nevükkel természetesen, hiszen személyre szólnak. Viszont, ha kiadásra kerülnek ezek a történetek, megváltoztatom a neveket, mert nem nagyon szeretem, ha egy állatnak úgymond „hétköznapi” emberi neve van.
4.
Mesekönyveimben minden grafikus szerkesztést magam csinálok, miután megkapom az illusztrátortól a rajzokat.
5.
A könyveken kívül egy dolog van, amit gyűjtök és ez nem más, mint a hógömb. Mindenféle méretű, formájú elvarázsol. Ez hozzátartozik a karácsony-mániámhoz.
6.
Belekóstoltam már a regényírásba is, de úgy döntöttem, muszáj kicsit átdolgozni a kéziratot, addig nem kerülhet olvasók kezébe.
7.
Amit sokan nem tudnak rólam, imádok énekelni, így elég sok felvételt is készítettem már, melyek hallhatóak voltak egy karaoke oldalon, ami sajnos már megszűnt.
8.
Óvodás koromban mindenáron énekesnő szerettem volna lenni, hogy a családom láthasson majd énekelni a tévében. (Azóta tudom, hogy a színpadot nem nekem találták ki, maximum a stúdiót.)
9.
Képtelen vagyok sokáig haragot tartani, bár azért a sérelmeket sosem felejtem el.
10.
Odavagyok a számítógépért, a software-ekért. Egy időben rendszeresen újratelepítettem az ismerősim számítógépét, ha kérték.
Plusz egy:
+1.
Nem vagyok már tinédzser, de hősiesen bevallom, Harry Potter rajongó vagyok.


Bombicz Judit Hivatalos oldala
Youtube

Tudtad-e? Aurora P. Hill

A Tudtad-e rovatunk újabb áldozata nem más mint egy fiatal írónő, aki a fantasy világában érzi magát otthon írás közben. Ő pedig nem más, mint Aurora P. Hill írónő, akinek tavaly jelent meg az első regénye és idén jön a folytatás. Róla még annyit érdemes tudni, hogy a szerkesztőségünk egyik tagja is. Regényei: Csillagos ösvényen 2021-ben jelent meg, Adelin és Ettran pedig 2022 áprilisában fog megjelenni.

Íme 10 érdekesség róla:

1.
16 évesen kezdtem írni. A legrégebbi kéziratom 20 éves, és valójában egy fanfiction. Sosem fogom kiadni, mert azonnal ráismerne mindenki. A harmadik történetem lett az első, ami már saját találmány, és amit Csillagos ösvényen címmel a Serbeniai Krónikák I. Könyveként kiadtam. Ez a kéziratom 18 évet várt a fiókban, végül magánkiadásban jelent meg.

2.
Szeretem a nyelveket. A japánt például önszorgalomból, saját gyártású memóriakártyákkal gyakoroltam be, miközben egy német csatornán fiataloknak szóló animét néztem. Itt figyeltem fel rá, hogy a japánban többféle írásmód létezik, és mivel tetszett, megtanultam a hiraganát és a katakanát. Az évek alatt japán nyelvkurzusra is jártam, végül a 3-as szintű nyelvvizsgáig jutottam, de ma már csak apróságokra emlékszem. Amit szeretnék megtanulni, az a koreai.

3.
Ha írok, akkor minden érzékemmel a történetre koncentrálok. Nem tudok csak fél órát rászánni, mert utálom abbahagyni. Ezért inkább éjjel foglalkozom a történeteimmel, amikor senki nem zavar. Ilyenkor addig dolgozom, amíg kidőlök. Általában Earl Grey teát iszom mellette, mert szeretem az ízét.

4.
A zene eddig minden történetemben megjelent. Néha hangszerek, máskor maga az éneklés az, ami kap egy mellékszálat. A magánéletemben is sokat jelent a zene: énekkaros, zeneiskolás voltam, klarinéton és furulyán játszottam, szólót énekeltem az évente megrendezett Karácsonyi Koncerteken. A gyerekeimnek is sokat éneklek. A kisfiamnak például lassan három éve ugyanazt a 14 népdalt, gyerekdalt éneklem el lefekvéskor.

5.
Először a fő karakter születik meg a fejemben, majd egy helyszín. Ezután építem ki köré a cselekményt, a többi karaktert, a konfliktust… Pontosan úgy épülnek fel a történeteim, ahogy egy hagyma esetében rakódnak egymásra a rétegek.

6.
Az írói álnevem a férjezett nevem angol tükörfordítása. Szerettem volna elválasztani a magánéletemet az íróitól, illetve azért, mert a nevemet a külföldiek nagyon nehezen jegyzik meg. Így lettem Preiml-Hegyi Hajnalkából Aurora P. Hill.

7.
 Minden műfajban szeretek olvasni. Kivételt képez azonban a horror és a thriller. Mind könyvben, mind filmben. Galamblelkű vagyok, a legkisebb ijesztő jelenet is hosszú percekre lebénít. Ha valami olyat látok, olvasok, ami felzaklat, akkor napok, hetek múlva is rémülettel gondolok rá vissza.

8.
Dumagép vagyok. Mindig, minden helyzetben, mindenről lehet velem beszélgetni. Emellett jól tudok hallgatni is, a titkokat megőrzöm. Ahogy másét, úgy a magamét is. Az írói oldalam elindulását követően dobtam be az újdonságbombát a barátaim és ismerőseim közé, hogy valójában majdnem két évtizede írok. Addig csak pár ember tudta, akiket egy kezemen meg tudok számolni. (Ők is tudnak titkot tartani, amit köszönök.)

9.
Szeretem az állatokat. Mindent megfogok, ami nem harap vagy mérgező. A nagy rovarok a kedvenceim, mint például a szarvasbogár vagy az imádkozó sáska. Régebben ornitológus szerettem volna lenni, ezért a madarakat tanulmányoztam hobbiból, hogy a lakóhelyemen élőket hang alapján felismerhessem. A történeteimben is sok az élőlény, némelyik kitalált. A szarvasok, az agancsos négylábúak, illetve a lovak kifejezetten vonzanak, talán ezért is került egy szarvas a Serbeniai Krónikákba, valamint a borítóra. Aslios vándorlelke pedig egy szárnyas paripa.

10.
A főszereplőim szókimondó, őszinte karakterek. Szeretem a párbeszédeket a történeteimben, és sokszor ezek a beszélgetések viszik előre a cselekményt is. A humor nélkülözhetetlen számomra, mivel magam is vevő vagyok rá, és szeretem, ha valaki ugyanúgy veszi a lapot.

Aurora P. Hill hivatalos oldala

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Lexie King - ("Élem az életemet egyik percről a másikra, aztán jön egy főhős, aki belecsöppen egy adott szituációba, amit leírok.")

 Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem az írónőt Lexie Kinget, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Élet vár és Királylány című könyve jelent meg eddig, amiket a NewLine Kiadó oldalán lehet megrendelni.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Először is meg szeretném köszönni a lehetőséget, mert kicsit furán fog hangzani, de még nem gondolom magamat írónak, attól függetlenül, hogy novemberben megjelent a második könyvem.  Azért is, mert én teljesen másképp látom ezt a folyamatot, számomra ez a tevékenység, mármint az írás: szórakozás, kikapcsolódás, feltöltődés, öröm és boldogság. (Remélem ezzel nem ijesztettem el senkit a könyveimtől, de úgy érzem, hogy van még mit tanulnom.) Romantikus-erotikus zsánerben íródnak a könyveim, immár a harmadik is.

Nehéz pár sorban bemutatkozni, de azért megpróbálom…

A hétköznapokban egy „idegesítő” és szerető feleség, egy folytonosan aggodalmaskodó édesanya, de ha a két kutyusomról van szó, akkor egy gond nélküli gyerek vagyok.

Élet vár és a Királylány című könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata? 

Az első regényemnél, ami három hónap alatt készült el, sok kutatómunkát végeztem, ugyanis szerepel benne egy afrikai utazás. Ezt leszámítva nem sok időt töltök kutatómunkával. Rákeresek a helyszínekre, nézegetek róluk képeket, olvasok róluk fórumokat, de csak miután megírtam az aktuális jelenetet, mert elveszi a kedvemet a rengeteg böngészés. Én általában mindent fordítva csinálok: hátulról haladok előre…  Az újságokkal is ez a helyzet: az utolsó oldaltól lapozok visszafelé. Fura szokásom.

 

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

99% fantázia, azonban akad benne 1% valóság is.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Én is azoknak az embereknek a táborát erősítem, akik falják a romantikus-erotikus könyveket. És 2020 tavaszán jött egy gondolat mi lenne, ha…? Aztán ez a ha röpke három hónap alatt megírta az első regényemet: Élet vár címmel. Fiatalabb éveimben nem gondolkoztam az íráson. Nem volt a fiókomban semmi, amihez nyúlhattam volna, mert nem éreztem azt a bizonyos írói vénát, amit mint mondtam: még a mai napig keresek. Egyébként örök álmodozó vagyok, aki szeret az elméje szárnyain kalandozni… Talán ezért is vonzott magához az írás, aminek mára már szenvedélyesen a rabja lettem.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Egyelőre határozottan azt mondom, hogy nem.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Az első érzésem az öröm, szinte körbe tudnám táncolni a Földet, nem lehet letörölni a mosolyomat az arcomról. Majd jön a második érzés, ami már nem is olyan felhőtlen, ugyanis elkezdek azon gondolkodni, hogy jól és jót írtam-e?! Hogy minőségileg kielégíti-e az olvasót? Vegyes érzések felváltva kavarognak bennem addig, amíg nem olvasok róla egy-két véleményt, legyen az pozitív vagy negatív.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Egyszerű kérdés, egyszerű válasz: megtetszett, amikor azon gondolkoztam, hogy vajon mit is választhatnék.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Szerintem a mai napig nem tudatosult bennem, hogy azt tényleg én írtam… Számomra még mindig hihetetlen, hogy írok.

Öröm és felüdülés olvasni. Mindig kellemes érzéssel tölt el, hogy egy szerző képes teremteni egy világot, amely a lapokon életre kel… Ezt érzem írás közben is, azzal a különbséggel, hogy ott már én terelgethetem a főhősöket.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Lassan egy éve írok… Káros szenvedélynek nevezem, mert nem tudom abbahagyni, és ha abba kell hagynom valami miatt, akkor elvonási tüneteim vannak… De általában egy oldal ki tud rángatni abból az állapotból.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Természetesen vannak könnyebb és nehezebb fejezetek, részek, részletek. Előfordul, hogy a nehezebb részt átugrom, és időt hagyok neki, hogy kiforrja magát.

Igen, vannak kedvenc jeleneteim is. Az Élet vár c. regényemből Afrikát tudnám kiemelni, mert egyszer el szeretnék oda utazni.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Élem az életemet egyik percről a másikra, aztán jön egy főhős, aki belecsöppen egy adott szituációba, amit leírok. Ezután bevetem az álmodozói énem, aki tovább folytatja képzeletben a főhős útját. Nem keresem a karaktereimet, ők találnak meg engem.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Van egy igazgyöngy bétaolvasóm, akivel most is együtt dolgozok. Ő láthatja elsőnek rajtam kívül a kéziratot. Miután vele megbeszéltem a legapróbb információt is, azután küldöm át neked, kedves Ágnes.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Meglepődtek, örültek. Nem könyvmolyok, úgyhogy nem igazán tudták átérezni ezeket, az eseményeket.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Idén már semmi. De 2022-ben a szívek lesznek terítéken, ugyanis egy igazán pikáns, mégis szívet szaggató történetet írok éppen. Remélem, hogy annyira szeretni fogják a kedves olvasóim, mint amennyire én szeretem mesélni nekik a történetet. Címe: Ha összetörik a szív (Fekete szív 1)

A könyveket itt tudjátok beszerezni:

NewLine Kiadó

Lexie King írói oldala

Braille írással íródott magyar nyelvű könyvek a piacon "Fontos az olvasás, ne fosszunk meg tőle senkit se. Adjunk esélyt másnak is"

Braille írással íródott magyar könyvek a paicon

Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon ezt a cikket megírjam-e, mert kicsit más témáról szól, mint a tőlem eddig megszokottak, és sokakat érinthet érzékenyen is. Aztán ahogy látjátok, belevágtam, mert úgy érzem, hogy fontos erre felhívni a figyelmet, és Ágival, a főszerkesztővel úgy gondoltuk, megér egy próbát.

Ez a cikk arról fog szólni, hogy véleményem szerint mi hiányzik a magyar könyvpiacról, miért lenne jó, ha lenne, és kiknek lenne könnyebb.

A Braille írást más néven pontírásnak is nevezhetjük. Egy-egy betű több pontból áll és ujjbegyünk segítségével érzékelve olvashatjuk el a szövegeket. Ezt az írástechnikát egy 12 éves francia kisfiú Louis Braille alkotta meg a látássérült és vak embereknek azzal a céllal, hogy segítsen nekik az írásban és olvasásban. Ez az írás az 1821-ben született meg. Akkoriban sok ember idős korára vesztette el a látását, és voltak, akik épp emiatt sosem tudták megtanulni ezt az írást.

Ez a mai világban már másképpen van, hiszen tudjuk, vannak olyan emberek, akik sajnos vakon születnek. Nekik annyival könnyebb, hogy már vannak speciális iskolák, ahol ezt az írást tanítják. A világon mindenhol ismerik a Braille írástechnikát és alkalmazzák is.

Sajnos hazánkban a látássérült és vak emberek 10%-a ismeri csak ezt az írástechnikát. Sokan vagy szégyellik, vagy csak félnek megtanulni. Pedig nekik is könnyebb lenne az életük magánéleti szinten, sőt akár a munkaerőpiacon is. Talán így könnyebben tudnának munkát is vállalni.

De sajnos nem csak a könyvpiacról hiányoznak az ilyen könyvek, amely ezzel a speciális írástechnikával íródott, hanem a mindennapokból is, azaz az üzletekből, hogy érintéssel meg tudja nézni egy-egy eladásra kínált áru nevét és árát. Az éttermekben az étlapokról is hiányzik ez az írás. Sokszor emiatt is érezhetik magukat kirekesztve. Ez is azt a tévképzetet erősíti, hogy segítségre szoruló emberek, akik képtelenek ellátni magukat, de ez nem igaz. A mai világ már sokat változott, minden adott hozzá, hogy önállóak legyenek, vannak négylábú segítőik is, akik mellett önellátónak érezhetik magukat segítség nélkül is, és gondoskodhatnak önmagukról. Sokan nincsenek tisztában egyes élethelyzetekkel, őszintén megmondva én sem ismerem a nehézségeiket, de elgondolkoztam azon, miért van az, hogy rendes könyvek megjelennek, de Braille írással készültek pedig nem vagy alig. Hiszen vannak köztünk látássérült emberek, olyanok, akik csak elmosódottan látnak, vagy csak erős fényeket és formákat ismernek fel, esetleg teljesen vakok. Ők miért ne olvashatnának ugyanúgy, az ujjaik segítségével könyveket?

Most sokan mondhatnátok, hogy erre ott vannak a hangoskönyvek. Valamilyen szinten igazatok is van, de vajon az vissza tudja, adni azt az élményt, amit egy könyv adhat? Mert szerintem nem. Minden könyv elolvasása közben az ember új világot alkot, és valamit megtanul. Ezt miért vegyük el tőlük?

Gondoljatok bele, vannak olyan emberek, akik azt, hogy olvasni tudnak, úgy könyvelnék el, mint egy cseppnyi győzelmet.

Nem érdemelnének meg ennyit, ha lenne Braille írással több megjelent könyv? Minden egyes könyv elolvasása nekik csoda lenne. Más meghallgatni valamit, és más érezni egy könyv illatát, érintését.

Próbáld ki! Fogj meg egy könyvet csukott szemmel. Simítsd végig a kezed rajta. Érezd a borító hűvös felületét. Szagold meg a könyvet. Lapozz bele, és húzd végig az ujjad, de ne nyisd ki eközben a szemedet. Nem érzel semmit ugye? Nem tudod elolvasni. Akkor most gondolj azokra, akik olvasnának akár külföldi, akár magyar íróktól, de nem tudnak, mert valami miatt nem látnak. Ők érzik a hűvös borító érintését, és érzik a könyv illatát, de nem tudják elolvasni. Éppen ezért szeretném erre felhívni a figyelmet. Mi lenne, ha összefognánk, és megpróbálnánk nekik ebben segíteni?

Most egy kicsit ismételni fogom magam, de szerintem egy hangoskönyv nem ugyan az. Nem nyújtja azt az élményt, azt a sikerérzetet.

A látássérültek és a vakok is ugyanolyan emberek, mint mi. Másképpen értelmezik a világ dolgait, hiszen másképpen tapasztalják meg őket. Tőlük is sokat tanulhatnánk.

Ezért úgy gondolom, hogy nekik is esélyt kell adni arra, hogy teljes életet élhessenek. Ne legyenek megkülönböztetve az olvasás elérhetőségében.

A könyv fejleszt is, tanít, átsegít élethelyzeteken.

Lehetséges, hogy régen még több ilyen könyv volt, és talán több boldog mosolyt is lehetett látni az érintett emberek arcán.

Ha most belegondolsz az ő helyzetükbe, rájöhetsz arra, hogy hiába élünk a 21. században, mégis vannak hiányosságai ennek a világnak. Ezen lehet segíteni? Igen, lehet, összefogással. Ha a családodban, az ismerőseid körében van olyan ember, aki vak vagy látássérült, kérdezd meg tőle, hogy minek örülne. Milyen változtatásoknak? Örülne-e olyan könyveknek, amelyeket segítség nélkül ő is el tud olvasni, úgy hogy nem hallgatta meg? Örülne-e annak, hogy úgy mehetne el, a családjával vagy a barátaival valahová, hogy nincs segítségre szorulva? Ha bemenne egy üzletbe, és segítség nélkül tudna tejet, kenyeret és tojást vásárolni?

Ugye ezek nekünk, látóknak mind természetes és hétköznapi dolgok, de nekik nem. Nekik ez már nagyban javítaná az életminőségüket.

Szóval, kérek mindenkit, hogy csak egy picit gondolkozzunk el azon, vajon megérné-e őket is boldoggá tenni azzal, ha a magyar piacon több könyv jelenne meg Braille írással. Mennyivel más lenne minden! Vajon, ha összefognánk, sikerülne? Megérne ez egy próbát, hogy sok boldog mosolygós arcot lássunk? Hogy ők is úgy érezzék, egyenlőként kezeli őket a világ?

Ellenérvnek fel lehet hozni, hogy ez több pénzbe kerül. Lehet, meg se érné az időt, az energiát és azt a pénzt belefektetni. Ott vannak a hangoskönyvek, majd ha meghallgatják, megértik miről szól, mert az olyan, mintha elolvasták volna. Ez nem teljesen igaz. Így a cikk végére még annyit kérnék, hogy gondoljatok bele, hogy ha ti olvassátok a könyvet, akkor a hangok a fejetekben olyanok, amilyennek ti szeretnétek, a ti fantáziátok alakítja őket. Lehet, hogy nem olyan a felolvasó hangja, amit mi szeretünk, és ezért okoz csalódást. Hallgattam már nem egy hangoskönyvet olvasás előtt vagy után, és más-más élmény volt. Nem adta azt vissza, amit a könyv. Számomra nem mindig tudta átadni a narrátor hangjával azokat a gondolatokat, hangulatot, érzelmeket, amelyek olvasás közben kirajzolódtak előttem.

Köszönöm, ha elolvastad ezt a cikket. Úgy éreztem, erről írni és beszélni kell. Mert van számtalan jó könyv, amelyeket a világon mindenkinek meg kellene ismernie. Ezzel a cikkel nem a hangoskönyvek ellen foglaltam állást, hiszen nagyon is hasznosak lehetnek, az is lehet, hogy valaki nem szeret olvasni, de hangoskönyv formájában mégis fogyaszt könyveket. Amondó vagyok, éppen ezért mindennek kell esélyt adni. Minden embernek megvan hozzá a joga, hogy teljes értékű életet éljen, ahogy ahhoz is, hogy legyenek lehetőségei, akár olvasni is.

Erica Anthony: Találj rám (Találj rám 1.) – („Az egész történetet átjárja egy olyan erős szerelem, ami csak ritkán adatik meg két ember között.”)

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget az írónőnek, Erica Anthonynak, amiért bizalmat szavazott nekem, és elolvashattam a könyvét, és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak pedig azért, mert elmondhatom a történetről a véleményemet.

 Erica Anthony: Találj rám 

(Találj rám 1.)

 

Fülszöveg: 

Beleszeretni ​ valakibe egyszerű, ám elengedni őt a legnehezebb dolog a világon.
Erin a New York-i, befolyásos Walsh dinasztia legifjabb tagja. Az örökösen lázadó lány múltját sötét és fenyegető titkok uralják, melyek elől egyetlen kiutat lát: menekülni a fullasztó családi kötöttségek elől.
Egy fotózáson összefut az észvesztően jóképű Jake Valentinivel, aki sármjával és vadító tengerkék szemeivel rést talál a lány védőpáncélján. Erin érzi, hogy kockázatos felfednie magát a férfi előtt, akinek bűvköréből nehezen szabadul, de a sors akkor nem ad zöld utat a szenvedélynek: messze sodorja őket egymástól.
Vajon képes lesz elfelejteni őt egy másik férfi oldalán, vagy a tűz, amit a férfi közelében érzett, örökre megperzselte a szívét és nem ereszti a karmai közül?
Jake, az örök lázadó, szexi tűzoltó képes-e elfelejteni azt a lányt, aki egy pillanat alatt megbabonázta őt? Túllép az érzésein, ahogy mindig is tette, vagy megszállottan keresi azt a zöldszemű lányt, aki megigézte azon a bizonyos fotózáson?

Titkok, örök barátság, szenvedély, és egy igaz szerelem kialakulásának kezdete…

Véleményem

5/5

Erin és Jake két szenvedélyes ember, akiket az élet egy véletlen folytán egymás mellé sodort. Már a találkozásuk első percében éreztem azt az erős kapcsolatot, ami csak nagyon ritkán lobban fel két lélek között. Szinte vártam, hogy innentől simán megy majd minden, nem lesz semmiféle csavar, de végül a történet más fordulatot vett.

Ebben a könyvben nem csupán egy szerelem bontakozik ki előttünk, mert van benne izgalom, egy kis krimi, nyomozás, új szálak, amikre nem számítottunk, így aki kedveli ezt a fajta történetvezetést, az nem fog csalódni. Mindig van kiért izgulni, és tetszik, hogy nem mindig Erin és Jake állnak a középpontban. Minden szerelem, minden kapcsolat más fényt kap, így nagyon jól megkülönböztethetőek egymástól.

A váltott szemléletmód még izgalmasabbá teszi a cselekményt, mert Erin és Jake saját szemszögből való elbeszélése kiegészíti egymást, és így olyan információkhoz jutunk, amiket a szereplők nem is sejtenek. Lényegében mindent tudunk róluk, ami egy nagylelkű húzás a szerző részéről.

Az írónő nem kíméli a szereplőket, mert néha úgy osztja a lapokat, hogy azt érezzük, azonnal tudnunk kell, mi történik a következő oldalon, aztán az azt követőn. Bevallom, nem igazán olvastam az elmúlt időben romantikus, erotikus könyveket, de ez a kötet megfogott. Alig két nap alatt a végére is értem, mert tudni akartam, hogy végződik a dolog Erin és Jake között. Az biztos, hogy a kötet végén elég sok nyitott kérdés maradt, ami arra ösztönöz, hogy azonnal kézbefogjam a második könyvet is.

A nyelvezet, az írásmód, ahogy egyik izgalmas jelenetből a másikba csöppenünk, azt mutatja, hogy a szerző érti a dolgát, és nincs más dolgunk, csak sodródni az árral, amit a történet vet felénk. Szerettem olvasni a szerelemtől fűtött szavakat, de nagyon örültem, hogy Jake tűzoltótársai humoros párbeszédekkel, ugratásokkal lazítottak a feszes cselekményen.

Ajánlom a könyvet mindenkinek, akik szeretik a perzselő érzelmeket, az intrikákat, a helyes tűzoltókat, és nem hunyják be a szemüket, ha egy kis erotika is felbukkan az oldalakon.

Alig várom, hogy a második kötettel folytassam!

A szerző Facebook-oldala

A könyvet itt találod!

H. Fajth Evelin: A pokol édenkertje '' Egy nem mindennapi krimi, amelyben a múlt század találkozik a jelen korral."

Szeretném megköszönni H. Fajth Evelinnek a bizalmat és a lehetőséget, hogy elolvashattam első krimi-romantikus regényét, A pokol édenkertjét. Nagyon érdekes könyv volt, mert semmi nem az volt, aminek látszott.

H. Fajth Evelin: A pokol édenkertje

Tartalom:

Emma ​elismert, sikeres írónő. Eddig felépített, tökéletes világa egyszeriben kettészakad, amikor balesetben elveszíti férjét és kislányát, ő maga pedig deréktól lefelé lebénul. Úgy érzi, megfosztották a mennyországtól, és immár a pokolba került, mígnem a kezébe kerül egy régi újságkivágás, amely egy rejtélyes körülmények között eltűnt szelencéről és a vele kapcsolatos gyilkosságokról szól.

Az 1880-as évekbeli Magyarországon virágkorát éli a korrupció. A rendőrség Johanna, a külföldön élő és tevékenykedő tanácsadónő segítségét kéri, hogy kézre kerítsék a kéjnők gyilkosát, lebuktassák a besúgókat, és kiderítsék, mit rejt a titokzatos vörös szelence.

A pokol édenkertje egy olyan világba kalauzolja az olvasókat, ahol kábítószerkereskedelem, korrupció, prostitúció és temérdek hazugság fonja át a történetszálakat. Miképpen kapcsolódik egymáshoz Emma és Johanna, valamint a többi szereplő életútja? Hol ér véget a történet, és hol kezdődik a valóság?

Az izgalmakkal teli, fordulatos regény az emberi lélek mélységein keresztül tárja elénk a jó és rossz között húzódó keskeny határvonalat mindaddig, amíg az utolsó titokról is lehull a lepel.

Véleményem:

5/5

Meg kell mondanom, ez egy nagyon érdekes könyv volt számomra, mert nem várt fordulatokat tett bele az írónő. Azt mondják, egy jó regény megírásához idő kell és az olvasásához még több. Ebben lehet valami, mert ebben a történetben sok volt a kutatómunka. Ez a romantikus krimi egy írónőről és az ő legújabb regényéről, A pokol édenkertjéről szól. A cselekmény a régmúlt időkben játszódik, pontosabban az 1880-as években, amikor még nem volt szokványos az, hogy egy nő tanácsadónak áll és segíti a rendőrök munkáját. A történet két síkon fut: a jelenben és a múltban. De hogy ez hogyan is köszön vissza ránk a lapokról, az nem mindegy.

Akkor kicsit írnék az alaptörténet két részéről.

Kezdeném a jelennel:

A regény a 2020-as években kezdődik, és egy írónőről szól, aki elvesztette a családját egy balesetben, ő maga pedig tolókocsiba került, mert deréktól lefelé lebénult. A történet csak a beleset utáni évtől kezdődik igazán. Mert ez indította el Emmát azon az úton ahová jutott, a pokol édenkertjébe, ahogy ő hívja a valóságot Gábor és Kata nélkül. Mindenkit eltaszított magától, kivéve Tamást, a szerkesztőjét, aki valamilyen módon nagyon is ragaszkodik hozzá. Minden nap meglátogatja és nyúzza, hogy írjon újra. Hátha ez segít neki a gyász feldolgozásában is. Egyszer csak előkerül egy újsággal, amiben amishokról írnak, és megkéri Emmát, írjon erről egy történetet. De Emma ezt kapásból elutasítja, azonban megígéri, hogy majd átnézi az újságot. Pár nap múlva a kezébe került az újság és egy érdekes papír lógott ki belőle, ami egy 1880-ban ellopott vörös szelencéről szól. Ez a szelencét Thaisz Elek szerette volna odaajándékozni a feleségének.

Az újságcikk arról is írt, hogy a szelence sosem került elől. Ez felkeltette Emma érdeklődését, és belemerült az írásba.

Most egy kis ismertető a múltból:

A történet ezen része Johannáról szól és Gabrielről. Johanna egy külföldön élő magyar kisasszony, aki segíti a rendőrség munkáját a tanácsaival és meglátásaival. Gyermekkora óta éles eszű fiatal hölgy. Édesanyja a születésekor elhalálozott, így édesapja, aki munkája miatt sokat utazott, felvett mellé egy nevelőnőt, Fannit, aki később Johanna komornája lett.

Johannát hazahívják Magyarországra, hogy segítsen egy ügyet felderíteni, ami nem más, mint a prostituáltak ellen elkövetett gyilkosságok. Johanna el is fogadja, így utazik haza Budapestre, hogy az ottani rendőröknek és nyomozóknak segítsen. De ez az ügy nem ilyen egyszerű, mert a korrupció korát is élik. Nem tudhatja, kiben is bízhat meg. Emellett úgy tűnik, hogy a gyilkosságoknak köze van a vörös szelence eltűnéséhez is, de ez még nem minden, mert a jelek egyenesen a fekete bárókhoz vezetnek. A fekete bárók az akkori kor bűnszövetségének maffiarétege, akik ópiummal és egyéb káros anyagok forgalmazásával foglalkoztak.

Gabriel a kor nyomozója volt, és őt kérték meg Johanna mellett, hogy derítse ki, mi folyik itt. Hogyan kapcsolódnak össze a gyilkossági ügyek és a szelence eltűnése? Valóban a fekete bárók állnak az ügy mögött, vagy ennél mélyebbre kell ásni?

Most kicsit összefoglalnám az egészet.

A történetet ugyan Emma írta meg, de ennek vannak előzményei is. Hogy micsoda, azt csak akkor tudja meg az olvasó, ha figyelmesen elolvassa a regényt. Mert titkos apró utalások jelennek meg a történetben arról, hogy mi a valóság és mi a kitaláció. Igaz, hogy sajnos Emma betegsége segítette elő a történetet megszületését. Nekem nagyon tetszett ez a regény. Őszintén mondom, nem ilyen végkifejletre számítottam. Sőt a fordulatok is egészen meglepőek voltak, mert azt hittem, hogy Emma a nagymamájának a történetét írja le.

De vajon tényleg az ő története került a papírra?

Hogyan kapcsolódik a múlt a jelenhez? Mi az a vörös szelence? Sikerült kideríteni Gabrielnek és Johannának azt, hogy ki lopta el? Mi történt Fannival, a komornával? Tényleg korrupció áll a háttérben, vagy ez is csak egy feltételezés? Ki a gyilkos, és miért ölt prostituáltakat? Kik a fekete bárók?

Ezekre a kérdésekre is bőven kifejtett választ kap az olvasó, amikor a regényt elolvassa. Ezek a kérdések a múlt részéhez tartoztak. Most pedig jöjjön pár kérdés a jelenhez.

Milyen betegségben szenved Emma? Miért maradt Emma mellett Tamás? Ki okozta a balesetet? Mit rejt a kéziraton kívül Emma a széfben?

Minden olyan olvasónak ajánlom a könyvet, aki szereti a romantikus krimit, és nem riad vissza a régi korban játszódó cselekménytől. Tud azonosulni vele. Nehéz lenne mindent leírni, hogy e regény mit is rejt magában, de korrupciót, akciót, romantikát, betegségleírást biztosan.

H. Fajt Evelin hivatalos oldala

Líra

Előolvasás: Farkas Anett: A 33-as ügy (Dávid és Vivien II.) ''Egy izgalmakkal, fordulatokkal teli krimiregény, melyet az olvasó nehezen tud csak letenni"

Köszönöm szépen a bizalmat Farkas Anett írónőnek, ahogy azt a megtiszteltetést is, hogy megjelenés előtt olvashattam a hamarosan elérhetővé váló, A 33-as ügy (Dávid és Vivien II.) című legújabb regényét. Ez a romantikával átszőtt krimiregény tele van fordulatokkal, meglepetésekkel és izgalommal.

Farkas Anett: A 33-as ügy

(Dávid és Vivien II.)

Tartalom:

Mit tennél, ha a gyermekedet valaki elvinné?

Dávid és Vivien ezúttal egy emberrablóval találják szembe magukat. Eredménytelenül keresik a nyomokat, de az elkövető mindig két lépéssel előttük halad.

Aztán egy különös idegen toppan be a nyomozónő életébe.

Egy naplót nyújt át neki, ami 1971-ig repíti vissza az időben. Dávid és Vivien egy kislányt ismerhetnek meg, akinek keserű élete elevenedik meg a lapokon.

Egy gyermeké, akinek köze lehet a mostani ügyükhöz.

De vajon a nyomozópáros hihet a naplónak, Pavlovics Linett fájdalmas vallomásának?

Az újságíró

A polgármester

A vértestvérek

A bántalmazott gyermek

Az akta, amit már mindenki elfeledett:

A 33-as ügy

Véleményem:

5/5

Szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy nem mindennapi krimiregényt, amely folytatása Farkas Anett: A 33-as beteg (Dávid és Vivien I.) című könyvének, és A 33-as ügy címet viseli. Ez a történet rengeteg fordulatot, izgalmat, meglepetést tartogat az olvasók számára. Az írónő már megszokott, könnyednek semmiképpen nem mondható stílusa itt is megtalálható, ahogy a jól ismert humora is.

A történet egy napló köré épül. De vajon ki a napló tulajdonosa? Azé a személyé, aki a 1970-es években eltűnt vagy valaki másé?

És mi köze van ennek a régi naplónak a mostani gyermekrablási ügyhöz? Miért pont most került elő? És mi köze van a polgármesterhez és annak barátaihoz?

Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk akkor, amikor elolvassuk a regényt. A fő téma azonban mégis a családon belüli erőszak. Vagy talán mégsem?

Egy kicsit a történetről:

A történetet két részre oszthatjuk: jelenre és múltra. De vajon a múlt része lesz a jelen időben játszódó történetnek?

Hiszen a múltat visszavezethetjük egészen az 1970-es -1974-es évekig. Ez azért fontos, mert ebből az időszakból kerül elő egy napló, amely a nyomozókhoz, Pintér Dávidhoz és Fehér Vivienhez kerül a jelenlegi nyomozási ügyük során. De mi köze ennek a gyermekrabláshoz, amelyen éppen dolgoznak? És ami a legfontosabb, hogyan függ össze a 33-as üggyel?

Az, aki a naplót Viviennek adta, azt állítja, hogy a testvéréé volt, aki 1974-ben eltűnt. És most, hogy ez a napló előkerült, az illető megkérte Vivient, derítse ki, mi is történt akkor.

A napló mellett volt egy levél is, amelyben annyi állt, hogy a bűnösöknek fizetniük kell, és hogy ebből a naplóból megtudhatja a testvére történetét.

E furcsa üzenetet nem tudta senki se mire vélni. Kik a bűnösök? Miért kell nekik megfizetni? Mi köze a múltnak a jelenhez? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kavarogtak Vivien fejében, míg el nem olvassa a naplót, amely kulcs lehet a jelenhez.

A jelen részéről talán kicsit könnyebb írni, vagy mégsem? Hiszen a kedvenc nyomozópárosunk egy 3-as gyermekrablási ügyben nyomoz, amelyben két befolyásos ember gyermeke is érintett. Az egyik ilyen ember a polgármester. De vajon miért az ő gyermeke az egyik? És a gyermekrabló miért nem követel váltságdíjat? Miért nem jelentkezik? Ilyen kérdések is megfordulhatnak az olvasó fejében. Sőt sok szülő belegondol, hogy vajon ő mit tenne ebben a helyzetben, ha az ő gyermekével történne meg mindez.

Anett itt is nagyon erős témákat boncolgat, mint pl.: a gyermekbántalmazás, nemi erőszak stb.

Ha tetszett A 33-as beteg c. kötet, akkor ezt kötelező beszerezni, mert A 33-as ügy ott kezdődik, ahol A 33-as beteg befejeződik.

Minden olyan olvasónak ajánlom e regényt, aki szereti a krimit egy pici romantikával, rengeteg izgalommal, titokkal és rejtélyekkel. A szem itt nem marad szárazon. Minden fejezet egy titkot rejt magában. Ezért érdemes figyelmesen olvasni.

Még egyszer köszönöm a bizalmat Farkas Anettnek, a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak pedig a lehetőséget, hogy megírhattam a véleményemet a könyvről.

Farkas Anett hivatalos oldala
Álomgyár