2022. február 22., kedd

Ferenc K. Zoltán: Az ördög evangéliuma

Izgalmas történelmi krimit olvastam Ferenc K. Zoltántól Az ördög evangéliuma címen. Köszönöm az írónak, hogy lehetővé tette, hogy elolvassam a regényét, a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak pedig azt, hogy közölhetem róla a véleményemet.



Ferenc K. Zoltán:
Az ördög evangéliuma


Fülszöveg

1963 ​tavaszán Budapest lakossága nyugodtan készülhetett a felszabadulás ünnepére. Az utcákon rend volt és fegyelem, a gyárakban munka, otthon pedig család és étel várta az embereket. Senki sem hitte volna, hogy a városban szörnyű gyilkosság történhet. Egy megcsonkított nő holttestére bukkannak, körülötte pedig vérrel festett szimbólumokra. A párt azonnali hírzárlatot rendel el, az ügyet pedig két veterán nyomozóra Benkő Miklósra és Fehér Zoltánra bízzák. Eközben Fehér Zoltán felesége Zsuzsanna, a Magyar Nemzet újságírója titokban nyomozni kezd, hogy megtalálja az elkövetőt, ám hamar rá kell döbbennie, hogy ezúttal nem egy elszigetelt esetről van szó, hanem olyasmiről, ami a kommunista paradicsomban nem történhet meg: egy rituális gyilkosságsorozatról. Az események forgatagában mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel. Ki fog végezni velük előbb, az állam vagy a gyilkos?
Egy rituális gyilkosságsorozat története a kora Kádár-korszakból, ahol mindenkinek súlyos titkai vannak, ahol mindenki fél igazat mondani és ahol nem minden fohász az Úrhoz szól…

Véleményem
4/5

Nehéz megírni erről a regényről a véleményemet, mivel brutális gyilkosságokról van benne szó, amik olvasása után még napokig nem tértem magamhoz. Úgy érzem, a szerző kellően ismeri a történelmi kort, amibe csöppenünk. Nem is rejti véka alá a véleményét vele kapcsolatban, és teljesen hitelesnek éreztem a sztorit. Megmondom őszintén, a regény eleje és a vége volt, ami leginkább tetszett, a közepét kuszának éreztem, és nehezen kötött le. Túl sok volt a visszaemlékezés, néha azt sem tudtam, kivel és éppen merre járok. De aztán szerencsére egy ponton átlendültünk és igazán izgalmas lezárást kapott a könyv.

Adott Zoltán és Miklós, a nyomozó páros, akik a brutális gyilkosságok nyomában járnak. Emellett Zsuzsanna, Zoltán felesége is nyomozásba kezd, mivel unja már a felszínes témákat, amikről a szerkesztőségben írhat. Zsuzsannát hamar megkedveltem, tudtam vele azonosulni. Egy igazán talpraesett és karakán nő, ezért is sajnáltam, amiért arra a sorsra jutott, amire. Másik kedvencem a lázadó Gábor és Timi párosa. Gábort a lázadása és éleselméjűsége miatt kedveltem, Timit pedig anyáskodó magatartása miatt. Nagyon szimpatikusak együtt.

A légkör hihető és elképzelhető. A brutális gyilkosságoknál néha kicsit félre is kellett tennem a könyvet, bár szeretem a „beteg dolgokat”, néhány ezek közül még nekem is tömény volt. Tetszett a regény hangulata, viszont a végén nem tudtam hová tenni a sok halálesetet. A gyilkos indítéka és szándékai is érthetők így utólag belegondolva, de nem kaptam a homlokomhoz, mondván: „Hát persze, hogy ő a gyilkos, miért nem jöttem rá előbb?” Kicsit meglepett a kiléte, nem raktam volna össze a történet darabkáiból az elkövető kilétét. Ezért is maradt kicsit távoli a cselekmény, mivel nem együtt nyomoztunk, hanem készen kaptam a megoldást. Persze kézenfekvő volt. Mégis furcsállottam a regény végén lévő vérfürdőt. De azért annak örültem, hogy a gonosz elnyerte méltó büntetését.

Tetszett a bedrogozott nők agresszív reakciója, egyszerre volt brutális és hátborzongató. Akárcsak az, hogy misztikum fonódik a regény köré. A halandóság-halhatatlanság kérdései is felmerülnek, akárcsak a Révész története, aki a holtak lelkét szállítja. Ezek megfűszerezték a regényt, ami a maga brutalitása ellenére, vagy éppen mellett, érdekes és történelmileg hű olvasmány. Tartalmazta a krimi zsáner alapvető jellemzőit, miközben korrajzot adott az akkori emberek életéről. Örültem, hogy a veszteségek ellenére a jó elnyerte jutalmát a rossz pedig büntetését. Bár ahhoz képest, hogy mennyi szenvedést okozott a gyilkos, túl könnyű halála volt. Én biztos elnyújtottam volna kicsit... Úgyhogy mindenkinek ajánlom a regényt, aki szereti a történelmi krimi zsánerét.

Darvas Petra: Mágusok kelyhe (Hópelyhek májusban 2.)

Egy kalandokban gazdag fantasy regényt olvastam Darvas Petrától Mágusok kelyhe (Hópelyhek májusban 2.) címen. Köszönöm az írónőnek, hogy előolvashattam a regényét és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy közölhetem róla a véleményemet.

 

Fülszöveg


Nem minden portál, ami villan.
Vagy mégis?
Navatlonban a méltóságok egymás ellen fordulnak, a herceg eltűnik, Borrao az apját megmentő elixírért indul. Tigrato sem pihen: egy különleges kehely segítségével varázserőt szerez.
Mielőtt találkoznak, Gary, Emma és Lora varázslatos és veszélyes események során egyre jobban kiismerik képességeiket. Sorsuk már nemcsak a gloxántól, hanem a Mágusok Kelyhétől is függ – mindkettőt el kell lopniuk a helytartó erődjéből. Gary tudomására jut, mit követett el nagyapja a múltban, és egyszerre értelmet nyer Tigrato indítéka is.
A cél felé tartva kalandos útjukat titkok, hazugságok, egymás közti súrlódások is nehezítik.
Bár sürgeti őket az idő, letérnek az útról, hogy támogassák Borraót feladatában. Vajon ez mennyiben hátráltatja a csapatot? A fiú is viszonozza majd a gesztust?
A siker egyre biztosabbnak tűnik.
De a mágiának más terve van.



Véleményem:
5/5

Nagyon jólesett visszatérni Navatlonba, de az még jobban esett, hogy az írónő érezhetően bátrabban írt a második résznél, mint az elsőnél. Nemcsak egyes szereplők öltözködését, hanem a személyiségüket is jobban árnyalta. Már olyan témák is előjöttek, melyek nem feltétlenül a fiatalabb korosztályt foglalkoztatják. Ilyen például a gyilkosság és vér kérdése. De ugyanúgy fellelhető benne humor is.

Visszatérünk Navatlonba, ahol jobban megismerjük Gary-t és a famíliáját, megtudjuk, mi történt az édesapjával. Úgy érzem, a srác kezd felnőni, és levetkőzi szelíd bizonytalanságát, aminek nagyon örültem. Jó, hogy visszatért a mindig kedves Emma, akárcsak a vagány Lora. Nagy kedvencem Borraó. Tetszik a karakter mélysége, bár lehet, hogy búskomornak tűnik, és néha én is forgattam a szemem, hogy bizonyos dolgokat komolyan gondol-e, de szerencsére nem kellett benne csalódnom. Megmutatta sebezhetőségét is, már-már sajnáltam őt. Főleg Lora és az ő dialógusainál mosolyogtam nagyokat.

Nagyon eredetinek gondolom a rókás részt, akárcsak Lora sárkányát, Babért. Szerintem ezek olyan „fűszerek”, amik megízesítik a regényt, és nélkülük nem lenne ugyanolyan. Nagyon ötletesnek találtam azt a részt is, amikor Monarda kastélyában a magyarokról mint veszélyes népekről beszélnek, akik ott állnak az ajtóban készen a támadásra. Egyszerre volt humorforrás és jó megoldás. A családi tragédiák, halálesetek, szétválások sokszor engem is elgondolkodtattak, és talán miattuk is úgy érzem, hogy a második rész kiforrottabb, már nemcsak a fiatalságnak, hanem az idősebb korosztálynak is szól.

Arról is szoktam írni, mi az, ami kevésbé nyerte el tetszésemet. Bár régen olvastam az első részt, nem annyira éreztem indokoltnak visszatérni Gary-nek és a lányoknak a világunkba, hiszen utána hamar visszakerülnek Navatlonba. Lehet, hogy én siklottam át fontos részlet fölött, de ilyen távlatból nem értettem a miértjét. A másik pedig a visszaemlékezéseket érinti. Kicsit kusza volt nekem, amikor egy bizonyos ponton tartottunk az elbeszélésben, aztán ugrottunk egyet (persze értem én, hogy azon a ponton volt indokolt), de néha nehéz volt követni, hogy kinek a múltjában járunk és miért. Főleg, hogy tetemes szereplőgárdával rendelkezik a könyv.

Ezeket az apróságokat leszámítva, a Mágusok kelyhe szórakoztató irodalom tiniknek és nagyoknak. A maga bájával, megdöbbentő részleteivel, olykor meglepő, merész fordulataival igazán színes és magával ragadó olvasmány, ezért csak ajánlani tudom. És persze izgatottan várom a folytatást.


2022. február 20., vasárnap

Ismerjük meg közelebbről a meseírókat! Bajsz Brigitta ("Sokszor az élet írja a legjobb történeteket, csak oda kell figyelnünk, hogy ezeket észre is vegyük. ")

A Mesesarok rovat keretei belül beszélgettem Bajsz Brigitta írónővel, aki az Ábel, a kis hangya meséi című mesekönyvet írta. Köszönöm szépen, hogy elfogadta a felkérésemet. Íme az interjú, fogadjátok sok szeretettel!




Hogy jött az ötlet, hogy a mesék világában kezdj alkotni?

Nem tudatosan indult az írói karrierem meseírással. Már anyuka voltam, amikor megszületett az Ábel, a kis hangya meséi című mesekönyvem ötlete, amit a Portugáliában élő unokanővéremnek és kisfiának köszönhetek. Dávidka mindig leste a postást, hogy hoz-e neki is levelet, és eléggé elszomorodott, ha nem kapott semmit. Az anyukájának így az az ötlete támadt, hogy legyenek a fiaink levelezőpajtások. Persze, mi írnánk helyettük, hiszen az én kisfiam még 2 éves sem volt, amikor ez az ötlet felvetődött. Így hát, amikor rám került a sor, gondolkodtam, hogy mit is írhatnék Dávidnak, aminek örülne. Egy mesét! S mivel tudtam, hogy nagy rovar- és bogárrajongó, egyértelmű volt, hogy a mese főszereplői is kis bogarak és rovarok lesznek. Az első fejezet hatalmas sikert aratott nála, ezért aztán a második levélben folytattam Hangya Ábel történetét, majd jött a harmadik, negyedik, és így tovább. Kivételesen nekem is nagyon tetszettek az írások, (elég kritikus vagyok önmagammal) és úgy éreztem, ezzel lehetne kezdeni valamit. Elindultam hát a mesekönyv kiadatásának kissé göröngyös, de izgalmas útján.

Honnan jöttek az ötletek a karakterekhez?

Néhány karakter jellemét és nevét a valós életből merítettem, mint például Pista bácsi, az erdész, aki apukám nevét kapta, vagy Pók Patrícia, aki párom nagymamájának nevét viseli, s ugyanúgy függönykészítő (is) volt, mint ahogy a mesebeli kis pókanyó is.

Szeretek az életből ihletet meríteni, legyen az helyszín, karakter vagy esemény. Sokszor az élet írja a legjobb történeteket, csak oda kell figyelnünk, hogy ezeket észre is vegyük.

A helyszínek, amikről írsz, valós helyeket ábrázolnak vagy inkább kitaláltakat?

A mesekönyvben szereplő helyszínek kitaláltak, ám néhány novellámban és a készülő regényemben – mely már felnőtteknek szól – a helyszín Skócia. Párom skót, s én is éltem ott pár évig, mielőtt Angliába költöztünk. Nagy szerelmem lett az ország, így nem csoda, hogy a történeteimben is megjelenítem a szépségeit 

Mi a véleményed arról, hogy felnőttek is olvassanak mesét?

Szükségszerű – kellene, hogy legyen. Főleg a szülőknek! Leülni a gyerkőccel és felolvasni neki egy mesét annyira belsőséges és meghitt tud lenni. Én imádom. Mi nemcsak este olvasunk a kisfiammal, hanem napközben is, amikor van hozzá kedve, és ő ugyanolyan könyvfaló, mint én. Rengeteg olyan mese is van, amely már a nagyobb korosztályt célozza meg, illetve sok, kifejezetten felnőtteknek szóló. Bármi, ami egy kitalált világban játszódik, bármi, amiben olyan dolgok történhetnek, amely a valóságban nem lehetséges, szerintem egyfajta menedék. Talán furcsán hangzik, de elmenekülni a könyvek világába, még ha csak fél órára is minden nap, hatalmas segítséget nyújthat az elménknek.

Szerinted mennyire van szükség mesékre a mai világban?

Egy szóval: nagyon! Bővebben: nagyon, nagyon!

Nem csak a gyerekeknek van szükségük mesékre, de számukra ez létszükséglet! A mesékből tanulnak, fejlődik a személyiségük, könnyebben kezelnek majd nehéz szituációkat az életben, és még sorolhatnám. Persze fontos, hogy milyen mesét hallanak-olvasnak és hogy milyen forrásból kapják azt. Nem vagyok TV-ellenes, de nálunk ritkán van bekapcsolva a „doboz”, kisfiam például napi 1 óránál többet nem tévézhet, és nagyon odafigyelünk arra is, hogy mit néz. Rengeteg idióta, mesének nevezett valami látható a képernyőkön, aminek semmi helye nem lenne egy kisgyermek életében. Ez most elég kritikusan hangzik, tudom, de őszinte vagyok, mint mindig. A lényeg, hogy sokat olvassunk, gyerkőccel és gyerkőc nélkül is!

Mi ad ihletet a történeteid megszületéséhez?

Többnyire az élet. Események, melyek velem történtek meg, vagy valakivel, akit ismerek. Szeretem felhasználni ezeket, mint ihlető alapanyagot. Ugyanakkor könyvek, filmek is megihletnek, és bizony sokszor a kisfiam. Olyanokat mond néha, amitől gőzerővel beindul a fantáziám. Pedig még csak négy éves.


Melyik az a mese, ami a kedvenced volt gyerekkorodban?

Az Öreg néne őzikéje nagyon nagy kedvencem volt, kívülről fújtam. Szerettem, mert rímelt, könnyű volt olvasni, és mert állatokról szól. Állatbolond vagyok, ez nem titok. A másik kedvencem egy három kötetes aranyos kis történet, melynek címe Csokolándy, a szülinapi csokikutya, Angela Sommer-Bodenburg-tól. Ha jól emlékszem, ez volt az első hosszabb terjedelmű könyv, melyet már önállóan olvastam el. Nem is egyszer! Imádtam. Még mindig megvan mind a három kötet, de most már a kisfiamé lett a könyvsorozat.

Melyik volt az a mese, amire azt mondtad, hogy elég volt egyszer is megnézni/elolvasni?

Peppa Piggel ki lehet kergetni a világból. 

Ha a saját vagy más írók meséjének egyik karaktere lehetnél, ki lennél?

Mindig is imádtam Jázmint az Aladdin című Disney meséből. Nemcsak a külseje tetszik, hanem a személyisége is. Vagány, bátor, okos és nagy szíve van. No meg dús, ébenfekete haja. Mi kell még?

Mit szeretnél megtanítani a gyermekeknek a meséid által?

Azt, hogy legyenek önmaguk, ne akarjanak másnak tűnni, válasszák azt az utat az életükben, amit ők tartanak jónak. Ugyanakkor a szeretet és a barátság áll például az Ábel-mesék középpontjában, és az, hogy mindig segítsünk azon, aki rászorul.

Szeretném egy komolyabb témába is beleásni magam, de ez már egy picit idősebb korosztálynak szólna. Tervezek egy mesét, regényt – még nem igazán állt össze a kép, hogy mi is lesz belőle – ami a csúfolás, illetve megalázás témáját ölelné fel. Sajnos ez a mai világban igen gyakran előforduló dolog, és rengeteg gyerek él félelemben azért, mert csúfolják, piszkálják őket. Ezek a történetek pedig sajnos nagyon sokszor a lehető legrosszabbul végződnek. Szeretném, ha a gyerekek, (és sok felnőtt is) – megértené, mekkora terhet helyeznek az „áldozatukra” azzal, hogy ők csak szórakozni akarnak egy kicsit. 

Melyik a kedvenc saját meséd, és miért az?

Eddig csak egy mesém jelent meg, a többi még nem publikus, s így azt kell mondjam, hogy az Ábel, a kis hangya meséi. Ezen belül azt a fejezetet szeretem a legjobban, ami arról szól, hogy hogyan sikerül repülnie Csengének, a csigának. Ennek a fejezetnek a rejtett üzenete az, hogy bármit el lehet érni az életben, ha igazán akarjuk, csak tenni kell érte, és hagyni, hogy segítsenek nekünk néha.

Mik a jövőbeli terveid a mesék keretein belül?

Rengeteg meseötletem van, csak időt kell találnom, hogy megírjam őket. Talán nem hangzik túl patetikusan, ha elárulom, de nagy vágyam az, hogy egy kiadó úgymond felkaroljon, s nekem csak annyi legyen a dolgom, hogy ontsam magamból a történeteket, legyen az mese vagy regény. Az első mesekönyvemet nagy szeretettel fogadták mind a gyerekek, mind a felnőttek, aminek elmondhatatlanul örülök, és hálás is vagyok ezért! A kedves és pozitív szavak, amiket a szülőktől kaptam, önbizalmat adnak ahhoz, hogy folytassam az írást. 35 évesen jutottam el odáig, hogy biztosan állíthatom, az írás az én utam! Mindenképpen lesz még mesém, ami megjelenik majd! Hogy hogyan és mikor, az még a jövő kérdése.

Nagyon szépen köszönöm az interjút, élveztem a kérdéseket!

Én köszönöm a beszélgetést!

Az írónő Facebook-oldala

Underground Bolt

2022. február 19., szombat

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Hugyec Anikó - ("A zenének óriási ereje van. Leginkább ez az, ami inspirál. A Túl kevés idő létrejöttében például egy Backstreet Boys száma nyújtott nekem segítséget, így erre a dalra úgy gondolok, mint kezdő löketre. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem az  Hugyec Anikó írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Túl kevés idő című könyve jelent meg eddig, amiket a NewLine Kiadónál lehet megrendelni.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel! 

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Először is nagyon köszönöm neked Ági, a felkérést. Megtisztelő az oldalad vendégének lennem. Vajdaság északi csücskében élek egy szívemnek nagyon kedves kis városban, Magyarkanizsán, a férjemmel és a két gyermekünkkel. Nekem ők és az írás hármasa töltik ki a mindennapjaimat. Valamint az olvasás, a könyvek szeretete. Nagyon is jól tudom, hogy egy jó regény mennyi mindent adhat az embernek, illetve az emberhez. Ezért is örülök annyira, hogy egymásra találtunk az írással, mert általa én magam is adhatok valamit másoknak.

A Túl kevés idő sorozat sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Mivel ez teljes egészében az én fantáziám szüleménye, nem pedig egy történelmi regény, így ilyen jellegű kutatásra nem volt szükségem. Azonban a regény sok része visszanyúlik a múltba. Ilyenkor nagyon figyeltem, alaposan utánajártam, hogy az adott évben melyik sláger volt a trendi, melyik film ment a mozikban, vagy mikor lépett be az emberek életébe a Skype. Ilyen aprónak tűnő dolgokon nem akartam elcsúszni, ugyanis én mindig a hitelességre törekszem nemcsak íróként, hanem magánemberként egyaránt.
Eltelt jónéhány hónap, mire késznek éreztem a kéziratot. Érdekes volt, mert nem terhelt határidő, még az is képlékeny volt, hogy egyáltalán kelleni fog-e a munkám bármely kiadónak. Mégis, én olyan lelkesen írtam, a szabadidőm minden percét ennek szántam. Hajtott a bizonyítási ösztön. Saját magamnak akartam megmutatni, hogy képes vagyok rá.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A Túl kevés idő egy általam elképzelt, valós világot mutat be. Szereplőim egytől egyig kitalált személyek, ahogy az életük történései is. Azonban, mivel a lelkemből született, így kár lenne tagadnom, belőlem is van benne egy adag. Akár a saját emlékeimből szőttem bele pár apró dolgot, akár más, hozzám közelálló személynek élményeiből. Ezek lehetnek érzések, szokások, cselekedetek, tapasztalatok egyaránt.
Sok olvasóm szerint a Túl kevés idő olyan, akár az élet. A szereplők egyszerű, hétköznapi emberek. Talán emiatt is tudnak velük oly sokan azonosulni, és ezért is szerették meg őket ilyen nagyon.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Nem tudom, ez mennyire számít, de már iskolás koromban is szerettem írni. Imádtam fogalmazást írni a suliban, néhány munkám nyertes lett pályázatokon. Tiniként verseket karcolgattam, majd egy-két novellát. Mindezeket céltalanul, csupán hobbiból tettem. Sosem fordult meg a fejemben, hogy én valaha is regényíró szeretnék lenni. Egészen egy évvel ezelőttig. Egy napon úgy köszöntött rám a reggel, hogy a fejemben volt egy halovány ötlet. Játszadozni kezdtem vele, tovább szőttem. Érdekes volt, szórakoztatott. Ahogy szaporodtak az ötletek, lassan feljegyeztem őket. Végül ráuntam, hogy csak napolom a dolgot, ezért elővettem a laptopomat és hozzákezdtem az íráshoz. Azóta ez az én szenvedélyem.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

A közeljövőben semmiképp. Egy ideig még szeretnék a romantikus vonalnál maradni. Ebben érzem jól magam, ez van bennem, ezt tudom adni önmagamból. Nem állítom, hogy később nem próbálom ki magam valami másban, mert azért halovány, elmosódott képfoszlány-ötletek néha feltűnnek a szemem előtt. Nem tudni, mit hoz a jövő, illetve, hogy milyen lesz az én jövőbeli lelkivilágom, életszemléletem, hogy akkor mit szeretnék majd elmesélni az olvasóknak.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Egyrészt óriási öröm, másrészt pedig szomorúság. A Túl kevés idő egy duológia, és épp nemrégiben küldtem el a kiadómnak a második részét. Megkönnyebbülés volt és egyben hiányérzet. Egy üresen tátongó űr volt a lelkem közepén. Nehéz volt elengednem azokat a szereplőket, mert nagyon a szívemhez nőttek. De az ember érzi, mikor van vége egy történetnek. Időszerű volt lezárnom az övékét és továbblépni, hogy az összes írói energiámat egy újba fektessem.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Számomra sosem volt kérdés, hogy a saját nevemen írok-e. Megértem azokat a szerzőket, akik álnéven publikálnak, mert sokuknak nyomós okuk van ezt a megoldást választani. Elfogadom és tisztelem a döntésüket. Én mégsem akartam beállni ebbe a trendinek számító sorba. Ahogy az arcomra sem húzok álarcot, úgy a nevemet sem szerettem volna maszk mögé rejteni. Talán ez kockázat, mert mindenhonnan azt halljuk, hogy a magyar írókat nem becsülik eléggé. Én mégis azt mondom, hogy büszkének kell lennünk, amiért manapság milyen sok érték kerül ki magyar szerzők kezei közül. Én büszke vagyok arra, hogy magyarként és nőként bátran és szabadon írhatok. Nem túl rég ezt a kényelmet bizony sok nő nem engedhette meg magának. Elkeserítő helyzet volt.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen, mivel olvasóként is leginkább romantikus regényeket olvasok, legyen az klasszikus, történelmi vagy modern. Én magam is egy igencsak érzékeny lelkületű ember vagyok, és azt tudom adni, ami bennem van. Viszont érdekes, mert amikor elkezdtem felvázolni a Túl kevés időt, eredetileg nem terveztem ennyire érzelmesre. De aztán magával sodortak az események, a szereplők sorsa, és írás közben azt éreztem, nekem efelé kell vinnem a történetüket: a lelkük legmélyére. Az intim jelenetekkel is hasonlóan voltam. Lágyan és finoman fogalmazok, de még ennyire sem akartam belemenni a részletekbe. Viszont ahogy haladtam az írással, úgy éreztem, a szereplőim szinte követelik tőlem, hogy bemutassam az ő intim szerelmüket is. Rájöttem, ha ezek a jelenetek kimaradnának, akkor a munkám hiányos lenne. Elégedetlen lennék, kevésnek és hiteltelennek tartanám magam, amiért nem egy olyan kerek egészet tártam az olvasók elé, amilyet érzéseim szerint kellett volna. Soraimból pedig erősen kiérződne ez a hiány.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Majdnem annyira jó, mint amikor megszületett a két gyerekem. Az érzés nagyon hasonló, nem véletlenül érzi sok szerző a gyermekének a könyvét. Mert egy kicsit tényleg az, hiszen önmagunkból született. Amikor végre először a kezedben tarthatod azt a csodát, amiért hónapokig küzdöttél, dolgoztál, amit önmagaddal tápláltál, amiről csak álmodoztál és reménykedtél, hogy minden rendben lesz. Aztán eljön a nap, és teljes fizikai valójában ott a lelked gyümölcse. És imádod, büszke vagy rá, ahogy önmagadra is, mert megcsináltad.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Legfőképp impulzív. Az ihlet, egy-egy ötlet bárhol és bármikor rám találhat. Ezeket igyekszem azonnal feljegyezni magamnak, mert félek, később elfelejteném. Maga az írás folyamata is a belső hang irányítása. Történeteim 80%-a szívből és lélekből származik, és a maradék az, ami fejből. Van tudatos része is az írásnak, és ez leginkább abban nyilvánul meg nálam, hogy amikor írni kezdek, akkor gyertyagyújtással, esetleg egy bögre teával koncentráltan ráhangolódom a szereplőimre. Mivel E/1-ben írok, ezért olyankor én nem az Anikó vagyok, hanem az adott szereplőm. Az ő szemével látom a világot, az ő szívével szeretek, az ő lelkével élem át a fájdalmat. Ez kicsit talán olyan, mint a színészkedés: alkotás közben valaki más bőrébe bújok, mert csak így tudom őt hitelesen életre kelteni.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Igen-igen, mindkettőből akad néhány. Néhány fejezetet majdhogynem egy szuszra megírtam, míg másikakon napokig ültem, mert elakadtam. Addig képtelen vagyok továbblépni, amíg nem érzem elég jónak a leírtakat. Voltak olyan fejezetek, amiknek megírását különösen vártam. Ezek szinte mindegyike az érzelmekre fekteti a hangsúlyt. Kíváncsi voltam, hogy szavakba öntve át tudom-e adni azokat az érzéseket, melyek a lelkemben kavarogtak. Hogy meg tudom-e teremteni azt a feszültséget és fájdalmat, azt a szerelmet és szenvedélyt, amit a hőseim az adott pillanatban megélnek. Az olvasói visszajelzések alapján azonban úgy érzem, sikerült célt érnem, a véleményeik azt tükrözik, átélték, megértették és szívükbe fogadták az általam közvetített történéseket.

 Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Amikor hozzálátok az íráshoz, van egy alapkoncepció a fejemben és pár vázlat a füzetemben. Ezek segítségével haladok, a részletek pedig közben alakulnak ki. Tudod, mint amikor kirakózok: először kirakod a keretet, mert ez a legkönnyebb, majd aztán szép lassan kitöltöd azt. Némely részlet könnyen megy, míg másikkal órákig elbíbelődsz.

A zenének óriási ereje van. Leginkább ez az, ami inspirál. A Túl kevés idő létrejöttében például egy Backstreet Boys száma nyújtott nekem segítséget, így erre a dalra úgy gondolok, mint kezdő löketre. A regényemben egyébként felcsendül pár gyönyörű dallam, és eme szokásomtól egy jó ideig biztosan nem válok meg. Szeretem, amikor egy fontos jelenetnek „hangja” is van. Épp, mint a filmekben: a zenei aláfestés jelzi, hogy itt most valami nagyon különleges dolog történik. És ami külön érdekes, hogy a zenés jeleneteim egy részénél a zene előbb van meg, mint a leírandó cselekmény. Így fogom a dalt, és köré építem az eseményeket
.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A férjem és néhány könyvszerető barátnőm. Ők azok, akikben teljes mértékben megbízom, akikről tudom, hogy elfogultság nélkül véleményeznek. Ha az ő szűrőjükön átmegyek, akkor a munkámat bátran engedem ki a kezem közül és tárom a nagyközönség elé. Valamint van még egy író barátom, Varga Gy. Brian, akivel mostanság örömmel osztjuk meg egymással a friss munkáinkat. Felhívjuk egymás figyelmét az esetleges hibákra, a szakmai dicsérő szavak, tanácsok pedig erőt és hitet adnak mindkettőnknek.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Az írás folyamatáról csak a férjem és a lányunk tudott. Erős burokba zártam ezt a titkot, mert előbb önmagamnak akartam bebizonyítani, hogy képes vagyok megírni egy kéziratot. Amikor késznek éreztem, beavattam a hozzám legközelebb álló embereket. Velem izgultak és értem szurkoltak, hogy megkapjam a kiadó általi nagybetűs igent. Amikor sor került erre a gyönyörű pillanatra, akkor pedig egy emberként örültek nekem. Támogatásuk és a belém fektetett hitük azóta is töretlen,ami ez nekem csodálatos érzés és hatalmas segítség, mert enélkül nem menne.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Májusra várható a Túl kevés idő folytatása, egyben lezárása. Sok olvasónak vált kedvencévé a legfontosabb mellékszereplő, Ria, aki a főhősnő legjobb barátja. Nekik jó hír, hogy a Túl hosszú útban több szerepet kap ez a gyönyörű, független és okos nő, akinek igencsak felvágták a nyelvét, megjegyzései viccesek és gunyorosak, és akinek nehéz múltja ellenére olyan tiszta szíve van, hogy a benne lakó szeretteiért bármit megtenne – és meg is tesz…
A Túl hosszú út az első regénnyel ellentétben nem egy énelbeszélő történet, hanem váltott szemszögben íródott. Ám, hogy Juli mellett kinek a nézőpontját ismerhetik meg a kedves olvasók, az egyelőre még maradjon titok.
Én imádtam írni ezt a részt, és talán egy icipicit jobban is a szívemhez nőtt, mint az első.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni.:

NewLine Kiadó

Hugyec Anikó írói oldala


Erica Anthony: Válassz engem (Találj rám II.)''Vajon Te kit választanál, amikor a szíved darabokból áll? Azt aki miatt összetört vagy azt, akit az eszed diktál?"

Először is megköszönni Erica Anthony írónőnek és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak a lehetőséget, hogy elolvashattam a Válassz engem (Találj rám II.) című könyvét. Meg kell mondanom, ez a rész sok meglepetést okozott nekem érzelmileg.

Erica Anthony : Válassz Engem
(Találj rám II.)


Tartalom:

Választani. ​Szükséges?!
Két különböző férfi. Két különböző élet.

Az életem forgatókönyvét írhatom én, vagy már minden egyes sora régen, élesen, visszavonhatatlanul bevésődött a lapok közé? Választhatom azt az életet, amit élni szeretnék, vagy a kitaposott ösvényen kell továbblépkednem?”

Erin Walsh hiába teszi fel a kérdést magának, tudja, a válasz csak a szívében keresendő. Ott, ahol annyi bánatot, elhallgatott titkot, oly sok szenvedélyt cipel magával.
Erin alig meri elhinni, hogy rátalált a szerelem Jake személyében, most mégis törékeny porcelánként óvja a szenvedélyüket, mert tudja, elég egy óvatlan pillanat, és minden apró darabokra hullhat a kezében.
Jake Valentini, a lázadó, jóképű szívtipró rátalál a szerelemre Erin mellett, de a sors élesen az életébe mar, amikor felbukkan Matt, és alaposan felbolygatja a szenvedély parazsát köztük.
Matt Foster, a karizmatikus és hihetetlenül megfontolt ügyvéd régóta érzelmeket táplál Erin iránt. Vajon figyelembe veszi, hogy a lány, aki a múltja egyik fontos szereplője volt egykoron, most Jake oldalán keresi a boldogságot, vagy minden szabályt felrúgva férkőzik egyre közelebb a lányhoz?
Két férfi, és egy előre eltervezett életút a család részéről.
Erin képes lesz megbirkózni az érzelmek viharával, miközben az élet malma szüntelenül őröl és zakatol a háttérben? A múlt veszélyes titkai tovább bonyolódnak, és fenyegetően tornyosulnak a szerelmesek fölé.
Erinnek választania kell Jake és a szenvedélyes, de titkokkal teli szerelem, vagy Matt és a biztosan elrendezett jövő közt.

Véleményem:
5/5

Ez a részt többszörös megállással tudtam csak végigolvasni, de nem azért, mert nem tetszett, hanem az első jó pár fejezet alatt ki voltam borulva. Meg tudtam volna ölni három szereplőt is, akik nem voltak szimpatikusak. Folyamatosan mérgelődtem, hogy hogyan is lehet ilyen egy ember, egy apa. Ellenérzést váltottak ki belőlem Erin apja, Philip, Matt és Fiona. Valahogyan úgy éreztem, hogy ők hárman összedolgoznak. Volt olyan pillanat, amikor azt mondtam, hogy jó, na, ebből elég, ez a rész nem nekem íródott, de mégis valami ösztönzött arra, hogy olvassam tovább. Nem bántam meg.
Ebben a részben nagy volt az érzelmi kavalkád.
Mert a történet szerint Erinnek el kellett fogadnia a múltját és megbirkózni nem várt feladatokkal, amelyekbe akarata ellenére belekényszerítették. Emellett olyan dolgokra is fény derült, amire ő még nem állt egészen készen. Mert a múltja tele van titkokkal. Emellett Jake szerelméért is küzdenie kell önmagával szemben. Sokszor úgy érezheti az olvasó, hogy Erin nincs tisztában dolgokkal és a saját érzelmeivel Jake iránt, ez valahol lehet igaz is, de ne tévesszen meg senkit sem a látszat. Mert ugye képbe került Matt, aki nagyon rá akarja magát erőszakolni Erinre. Vagyis nekem sokszor ez volt az érzésem. De vajon tévedtem volna vele kapcsolatban? Talán ő is csak áldozata annak, amit Erin apja, Philip kitervelt? Ezt csak akkor tudja meg az olvasó, amikor elolvasta a regényt.
Nehéz lenne megfogalmaznom azt, hogy mit is éreztem akkor, amikor mindenre fény derült. Mert ez a történet több szálon fut, még akkor is, ha csak váltott szemszögből íródott. Mert az igazi lényeg a sorok közt rejtőzött el. Aki nem figyelmesen olvassa, az sok minden felett elsiklik, ahogyan azt most én is tettem. Így utólag belátom, hogy nem az érzelmeimre kellett volna figyelnem és a dühömre, amelyet pár személy iránt éreztem. A végére minden kiderül. Bár őszintén: Mattet és Philipet nem sikerült így sem megszeretnem.
Na, de ne áruljak el sokat a történetről, így hoztam pár kérdést.
Hogy kerül az estélyre Fiona, és mivel csalja el onnan Jake-et? Hogy küzd meg az érzelmeivel Erin? Mit mond Philip Jake-nek, hová ment a lánya és mivel? Erin Mattet vagy Jake-et választja? Ki rángatja a szálakat a háttérben? Mi történt Briannel? Mitől félti a barátait Erin?
Rengeteg kérdésem lenne még, de nem szeretném lelőni a történet csattanóit.
Amikor elolvasod e különleges szerelemmel, ármánnyal és titkokkal átszőtt regényt, kiderül.

2022. február 18., péntek

Erica Anthony: Találj rám (Találj rám I.) "Ez a regény megdobogtatta a szívemet, és összerakta a lelkemet "

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget és a bizalmat Erica Anthony írónőnek azért, hogy elolvashattam a nem mindennapi regénysorozatának első részét, ami nem más, mint a Találj rám. Ez a regény sok izgalmat tartogatott az olvasók számára. Tele van izgalommal és titkokkal. Köszönöm Kovács Áginak, aki régebben ajánlotta nekem ezt a könyvet. Nem utolsósorban a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak tartozom hálával azért, mert megírhatom erről a különleges kötetről a véleményemet.

Erica Anthony: Találj rám
(Találj rám I.)

Tartalom:

Beleszeretni valakibe egyszerű, ám elengedni őt a legnehezebb dolog a világon.
Erin a New York-i, befolyásos Walsh dinasztia legifjabb tagja. Az örökösen lázadó lány múltját sötét és fenyegető titkok uralják, melyek elől egyetlen kiutat lát: menekülni a fullasztó családi kötöttségek elől.
Egy fotózáson összefut az észvesztően jóképű Jake Valentinivel, aki sármjával és vadító tengerkék szemeivel rést talál a lány védőpáncélján. Erin érzi, hogy kockázatos felfednie magát a férfi előtt, akinek bűvköréből nehezen szabadul, de a sors akkor nem ad zöld utat a szenvedélynek: messze sodorja őket egymástól.
Vajon képes lesz elfelejteni őt egy másik férfi oldalán, vagy a tűz, amit a férfi közelében érzett, örökre megperzselte a szívét és nem ereszti a karmai közül?
Jake, az örök lázadó, szexi tűzoltó képes-e elfelejteni azt a lányt, aki egy pillanat alatt megbabonázta őt? Túllép az érzésein, ahogy mindig is tette, vagy megszállottan keresi azt a zöldszemű lányt, aki megigézte azon a bizonyos fotózáson?

Titkok, örök barátság, szenvedély, és egy igaz szerelem kialakulásának kezdete…

Véleményem:
5/5

Azt kell mondanom, számomra eléggé érdekes olvasmány volt. Először is azért, mert szeretem az olyan történeteket, ahol valamilyen hivatásról van szó, és persze az egyenruhás pasik a gyengéim. Már miért is lenne ez másképpen? Aztán azért is tetszett, mert Erin nem egy nyafogós, picsogó csaj. Azok az idegeimre tudnak menni nagyon. Az alaptörténet érdekes, mivel az olvasó azt hihetné, hogy egy olyan szerelmi történetet rejt magában, amelynek a végén happy end lesz és kész. Egyszerű bonyodalommentes történet, amely arról szól, hogyan talál egymásra két ember az évek múltával. A cím is erre utal, de ennél nagyobbat nem is lehetne ezzel tévedni. Mert ugyan az újbóli találkozásról is szól, de mellette sok titkot, szenvedést és izgalmat is rejt. Ez a regény több, mint egy szerelmes történet, mert van benne szó családon belüli megromlott viszonyról, lelki terrorról, titokról, titokzatos üzenetekről, fenyegetésről és még sorolhatnám.
Mikor az ember azt hinné, hogy végre fény derült egy titokra, vagy megoldani látszik magában a rejtélyt, akkor jön egy újabb csavar. Az írónő erotikus-romantikus könyve akcióban is bővelkedik.

A történetről:
Erin Walsh egy gazdag családból származó nő, aki nyolc évvel ezelőtt elmenekült otthonról azért, mert az édesanyja nem hitt neki, és ő ezért nem bírta tovább az örökös terrort. Végleg meg akarta szakítani a családjával a kapcsolatot. Sikerült is neki, egészen addig, míg egy nap nem kapott az édesapjától egy üzenetet, hogy szeretett nagymamája nincsen többé. De ez nem volt elég trauma szegény lánynak, hanem édesapja közölte vele azt is, hogy a régi élete, amit igaznak hitt, nem is az, aminek látszik.

Jack Valentini egy férfi, aki a hivatásának él, egészen addig, míg aktuális barátnője nem beszéli rá egy fotózásra, ahol találkozik álmai nőjével, Erinnel. De a lány rejtőzködik, így a nevét sem árulja el a férfinak. Jake mégis rájön abból, hogy Erin után kiabál a barátnője, Trish. Erinről nevezi el lányát, akit nem láthat, mivel a gyermeke anyja eltiltotta tőle, mert nem azonos társadalmi körből származnak.

Szóval ebben a könyvben minden megtalálható, amire vágyhat az olvasó. De nem egy egyszerű olvasmány, az már biztos. Mert tele van titkokkal, kétségekkel, érzelmekkel.
Ezt a könyvet olyan olvasóknak ajánlom, akik nem vetik meg az erotikát és a romantikát.

Erica Anthony hivatalos oldala

Newline kiadó

2022. február 17., csütörtök

Kemendy Júlia Csenge: Az Anyacsalogató Hadművelet - Tündérfürt utca 12.1. (“Ezek után máshogy nézek a szélmalmokra...”)



Nagyon szépen köszönöm a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, a szerzőnek, Kemendy Júlia Csenge írónőnek, hogy elolvashattam a könyvét. A mese címe nagyon titokzatosan hangzott számomra, mert nem igazán tudtam elképzelni, mit fogok olvasni. A könyv azonban megérdemli, hogy többször is a kezembe vegyem, mert több mondanivalója van, mint azt első pillantásra gondoltam. A kötet a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg.


Az Anyacsalogató Hadművelet
(Tündérfürt utca 12.1.)



Fülszöveg:

Különös legendák keringenek a Tündérfürt utca egyetlen épülete, egy elhagyatott szélmalom körül. Egyesek szerint ha tizenkétszer körbeszaladod, a malom tündérei valóra váltják a kívánságodat. A falubeli gyerekek vágyai pedig sorra teljesülnek is.
Szilágyi Filkó bármit megtenne azért, hogy bizonyítékot találjon a tündérek létezésére, és végre elhallgattassa kételkedő ikertestvérét, Kelement.
A nyomozásnak újabb lendületet ad a malomba költöző új jövevény, aki bátorrá tevő gumicsizmájában fenekestül felforgatja a fiúk mindennapjait.

De vajon tényleg tündérek teljesítik a kívánságokat? Mi van akkor, ha egy kívánság örökre kívánság marad? Szegődj a tündérek nyomába Bertivel, Filkóval és Kelemennel, hogy megtudd a választ!



Véleményem:
5/5


A mese a borítón is látható szélmalom köré épül. Az a legenda járja, hogy tündérek lakják, akik a gyerekek minden kívánságát teljesítik, ha meghatározott módon és alkalommal körbefutják az épületet. Már ez egy izgalmas mese ígéretét hordozza magában, és annyira kíváncsi voltam a végkifejletre, hogy együltő helyemben elolvastam elejétől a végéig.

A mese inkább csak elvétve tartogat számunkra varázslatot, és a történet közepe körül megértjük, mire utal a könyv címe, milyen hadműveletről is van szó. Itt egy kissé elérzékenyültem, mert beleképzeltem magam Berti helyzetébe, és végig reménykedtem, hogy sikerül a tervük.

A modernkori csonka családmodell miatt egy egészen különleges mesével állunk szemben, mivel nem a megszokott anya-apa-gyerek(ek) felállással találkozunk. Nagyon tetszett, hogy a szerző nem egy tökéletes világot mutatott be nekünk, mert ezzel még inkább életszerűvé vált számomra a mese igazi tanítása.

Az illusztrációk nagyon jól kiegészítik a történetet, és a különleges kollázs-technikával modern érzetet adnak a kötetnek.

Nagyon tetszett a végső mondanivaló: becsüljük meg, amink van, és ne vágyjunk többre, mert azzal a már meglévőt sodorjuk veszélybe. A tündérek varázsa pedig mindenkiben megtalálható, és a kívánságok még a kis csodalények nélkül is valóra válhatnak, ha nagyon küzdünk értük. A könyvet nem utoljára olvastam el.

Szeretettel várom az írónő további munkáit!


2022. február 16., szerda

Ella Steel: Sors-Fordulat c. regényéből kedvenc idézetek

Azon elmélkedtünk a Magyar Szerzők Könyvei Magazin online szerkesztőségében, hogy mivel is tudnánk még jobban segíteni a hazai írókat. Ágival, a főszerkesztővel eszünkbe jutott, hogy mennyire szeretünk idézeteket gyűjteni. Ezét arra gondoltunk a többiekkel karöltve, hogy létre kellene hoznunk egy idézetes rovatot. Így megszületett az új rovat, amelyben mindig a kedvenc vagy aktuális olvasmányunkból válogatunk majd össze idézeteket. Ezzel is próbáljuk meghozni a kedvét azoknak, akik szeretnének olvasni, de nem tudnak dönteni arról, hogy mi legyen a következő könyv, amibe belevetik magukat. Böngésszetek és nézelődjetek nyugodtan. Vigyázat spoilereket tartalmazhat!

 Ella Steel: Sors-Fordulat



1.
– Persze – felelte anya.
– Komolyan. Figyelsz te rám? Ugye nem megint csak azt hajtod, amit te jónak látsz? Örülnék, ha nem vennéd félvállról
– Nem veszem félvállról. Ez is a te hülyeséged – vágta hozzá anya.
– Jó, hagyjuk! – fordított hátat apa.
– Állj! – kapta el anya a karját.
– Minek?
– Na, ne legyél már ilyen – ölelte át anya apa oldalát.
– Milyen?
– Seggfej!
– Pöcs! – reagált apa. Milyen szép is a szerelem, mosolyodtam el magamban.
– Tudod, hogy szeretlek!
– Tudom, de ezzel nem lehet mindent elintézni.
– Nem is ezzel akarom – pislogott rá anya.

2.
– Hé-hé-hé! Hova-hova kislányom? Csak nem megint összevesztetek az öcséddel?
– Nem, csak újra rá kellett jönnöm, hogy az öcsém… egy oltári seggfej!
– Kislányom! Vigyázz a szádra!
– Jaj, apa, mintha ez annyira helytelen megállapítás lenne… – tettem karba a kezem.
– Ja, végül is van benne igazság – röhögte el magát apa.

3.
– Wow! Azta! Most már mindent értek! – kiáltotta el magát. – Kicsim, gyere már!
– Igen, életem? – lépett be anya a nappaliba.
Most már mindent értek – lebegtette apa a lapot.
– Mégis mit? – ráncolta anya a homlokát.
– Asszony! Te tizenkilenc éve drogozol.
– Mi van? – sápítozott anya. – Te meg miről beszélsz?
– Nézd meg, itt írja Rosie a dolgozatában. – Anya kikapta a kezéből és ő is végigfutotta a szemével.
– Ne már! Te kapásból meg tudod mondani, hogy mióta vagyunk együtt? – ragyogott fel anya szeme.
– Aj, kicsim, miért ne tudnám? – játszotta apa a sértődöttet.
– Jó! Mikor van a szülinapom? – kérdezte anya.
– Őőő… – vágott kétségbeesett fejet apa.

4.
– Mi van hugi, szellemet láttál? – állított meg Jesse.
– Azt, ja! Inkább olyat, amilyet nem akarok még én sem, elég tudni, hogy szeretik egymást a szüleim, nem kell látnom is – húztam el a számat. Valahogy nehezemre esett a saját szüleimet elképzelni szeretkezés közben, de kinek nem furcsa ez? Szerintem ez mindenkinek a magánügye.
– Hű, apukám nem vagy semmi! – lépett el mellettem Jesse a konyhából kifelé. - Ha ilyen a szerelem, még a végén meggondolom magam. Á, dehogy! Maradok a szexnél! – röhögött az a majom öcsém.
– De gyerekek! Még el sem kezdtük igazán, hisz anyátok még ruhában van! – kiáltott ki apa. – És, hogy ne legyen félreértés, én is! – folytatta.
– Na, most léptem le! Sziasztok! – szaladtam kifelé az ajtón.

5.
Óóó, anyám! Miért kell nekem folyton berezelni? Végre érdekel egy férfi, erre mindig elmenekülök előle. Komolyan mondom, nem vagyok normális. Ki az a bolond, aki meglép egy ilyen férfi karjai közül és csókjai elől? Hát én…

6.
– Mi vaaan? – kérdeztem kicsit feléledve a sokkos állapotomból.
– Most mit nézel?
– Milyen motorod van neked?
-Nekem? Semmilyen! Apa kölcsönadta, csak még nem tud róla.

7.
Nem tudnám nélküle elképzelni az életemet. Azt, hogy elveszítem, még kevésbé. A gondolatba is belefájdul a szívem. Nélküle élni egy dolog, de azzal a tudattal kelni és feküdni, hogy nincs tovább ezen a világon, már képtelen lennék. Hiszek az erejében, hiszek az orvosokban, hiszek én mindenben, csak kérem, hogy ne essen baja.

8.
– Szeretlek Ethan Sharp – suttogtam az ajkai közé. – Én is szeretlek téged Mrs. Sharp – lehelte ő is a csókunkat egy pillanatra megszakítva.
– Mrs. Sharp – ízlelgettem az új nevemet. – Tetszik. Határozottan tetszik – mosolyogtam rá leendő férjemre.

9.
– Na, és? Van, aki ötven évesen szüli az elsőt. Te meg még csak negyvenhét vagy.
– Ne bosszants! Én már nem akarok mindent elölről kezdeni. Esküszöm, megfojtom apádat. Csak egyszer engedtem meg neki, hogy gumi nélkül betegye Ráadásul ő már ötvenhárom éves… Nem lehet, hogy ennyi is elég legyen, ugye nem? – pánikolt anya egyre jobban.
– Tudtad anya, hogy a férfiak megközelítőleg hetven éves korukig nemzőképesek?
– Könyörgöm, fejezd be!

10.
– Na, gyere – vette ölbe a nőt, aki bármikor le tudta venni a lábáról a nagy Jesse-t. – Tudod, a férfiak szeretnek uralkodni, szeretik irányítani az életüket. Én nem akarom, hogy valaki beleszóljon abba, hogy mit és mikor teszek meg.
– De, ha most elmész, ki fogja kimosni a nadrágodat? És ki főz neked ebédet?
– Megoldom magam – villantott a lányom felé egy igazi szexi vigyort.
– Jesse bácsi, neked szükséged lesz egy nőre, hidd el nekem – simogatta meg a lányom, mire az öcsémnek leolvadt a mosoly az arcáról.


2022. február 13., vasárnap

Keti Thür: Lelked rajta II. "Ez a történet jobban tetszett mint az első része. Talán azért mert ez fordulatokban és izgalmakban, titkokban gazdag rész volt"

Először is szeretném megköszönni Keti Thür írónőnek a lehetőséget, hogy elolvashattam a Lelked rajta c. könyvének második részét, a Lelked rajta II.-t. Köszönöm a Magyar Szerzők Könyvei Magazin szerkesztőségének a lehetőséget, hogy megoszthatom itt a véleményemet róla.

Keti Thür: Lelked rajta II.
(Lelked rajta II.)

Tartalom:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Úgy tartják – egy életünk van, és ebben az egy életben egyáltalán nem mindegy, hogy a jóra vagy a rosszra törekszünk-e.

Belegondoltál már abba, hogy a mindenség történetében rövidke életünk lehet, hogy csupán csak egy apró kis állomás?

Hiszel abban, hogy van következő életünk, mi több, újra és újra lehetőséget kapunk arra, hogy valóban tanuljunk a hibáinkból, és jóvá is tegyük azokat egy új életben?

Leon Moris számára megadatott ez a nem mindennapi lehetőség. Egy bátor férfi, aki rendíthetetlenül arra törekszik, hogy új életében rátaláljon előző élete titkára, és végre szemtől szembe állhasson azzal az emberrel, aki oly sok szenvedést okozott neki és a szeretteinek.

Keti Thür írónő regényében tovább fűzi a Lelked rajta első részének felderítetlen szálait, és neki köszönhetően az olvasók is elhihetik végre, ha kellően kitartóak vagyunk, akkor a jó minden esetben győzedelmeskedik a rossz felett.

Véleményem:
5/5

Figyelem! Véleményem spoilereket tartalmaz!

Ez a rész sokkal jobban tetszett, mint az előző, azért is, mert talán ez eseménydúsabbra és titkokkal és meglepetésekkel telibbre sikeredett. Ezt a részt már a romantikus krimi kategóriába is be tudnám sorolni. A történet ott folytatódik, ahol az előző rész véget ért. Jani Leon Morris testébe tér vissza. Hogy ez hogyan is történt pontosan, arra választ ad az első rész vége.
Ez a rész arról szól, hogy Leon és két barátnője Mari és Eva hogyan jutnak el Magyarországra, és ott mi történik velük, és hogyan ismerkednek meg Edittel. Ebben a részben derül ki az is, hogy kicsoda az a illető, aki megölte Janit, Esztert és Erzsikét. Megtudjuk azt is, hogy nem mindenki ismeri igazán a saját múltját. Itt Leon, Mari és Eva mellett fontos szerepet is fog játszani Jani bácsi és Ákos, azaz Szabó elvtárs is.
A történetről:
A történet az 1970-es évek végén játszódik. Akkor még nem volt egyszerű külföldről Magyarországra utazni. De Leon és Mari, akik közösen nyertek a lottón elhatározzák, hogy felderítik Leon, azaz Jani múltját és a különös, újabb haláleset közti egyezést. Mert a férfi olvasta, hogy újabb áldozatot szedett az a gyilkos, aki megölte a húgát, és vele is végzett. De vajon miért most folytatja? Hol volt eddig? Teheti fel az olvasó a kérdést ugyanúgy, mint a főszereplők. Leon elhatározza, hogy ezt ki is deríti. Ezért ketten Marival akarnak Budapestre utazni. De ez a terv egy kicsit megváltozik, amikor megismeri Evát, egy örökbe fogadott lányt, akinek szülei kiskorában meghaltak, és az is kiderült róluk, hogy Magyarországról származnak. A lány álma az, hogy megtalálja a rokonait, vagy ha őket nem is, de ki szeretné mindenképpen deríteni azt, honnan származik. Ezért Leon őt is magával viszi. A két nő csak a reptéren értesül az új fejleményekről, miszerint két ember helyett hárman utaznak. Eleinte a két nő ellenséges egymással, aztán a repülőgépen mégis összebarátkoznak.
Amint Magyarországra érnek, már várják őket egy fekete autóval. A sofőr egyenesen Szabó elvtárshoz viszi őket. Nem értik, hogy miért, mivel megérkezésük után, egyenesen Debrecenbe szerettek volna menni. De Szabó elvtárs titkárnőjét, Editet ott pillantja meg először Leon, és nem érti miért, de ismerősnek tűnik neki a nő. Vajon ki lehet ő?
Erre a kérdésre is választ ad a könyv. Röviden csak ennyit szeretnék elmondani róla, azért is, mert nem szeretném felfedni a történet lényegét. De hogy még figyelemfelkeltőbbé tegyem, azért szeretnék pár kérdést leírni, olyanokat, amelyek engem is foglalkoztattak olvasás közben.
Ki a valódi gyilkos? Ki rabolta el Janit a kérdezősködés után? Hogy került az a szobor Amerikába, amelyet János bácsi adott még a zsidókért cserébe a háború alatt? Kicsoda Edit valójában? Milyen kapcsolatban áll egymással Edit és Eva? Mi lett a sorsa annak a zsidó családnak, akiket János bácsi és Ákos elvtárs megszeretett a háború után? Ki értesítette Zsófia és Ráhel szüleit arról, hogy körözést adtak ki ellenük? Hogy fogadta János bácsi Leon történetét arról, hogy ő Jani, a fia? Miki mennyire hitte el azt, hogy Leon valójában Jani, a barátja? Hol volt a gyilkos ennyi éven keresztül, hogy most gyilkolt újra? Vajon a jó embert tartóztatták le, és akarták kivégezni, a régi áldozatok és Jani megölése miatt? Ki marad Magyarországon, és ki utazik haza? Vajon mi történt Marivel és Dániellel? Hogy találkoztak a barátok? Kicsoda Mari valójában?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulhatnak meg az olvasó fejében.
Van, amire található válasz, van, amire nem. De ez csak akkor derül ki, amikor elolvasod a könyvet.
Minden olyan olvasónak ajánlom, aki szereti a titkokkal és veszélyekkel átszőtt történeteket. Romantikus szállal megfűszerezve.
Szeretném még egyszer megköszönni a bizalmat és a lehetőséget Keti Thür írónőnek az történeteinek elolvasására. Várom a további remek regényeit is kíváncsian. És köszönöm a magazin szerkesztőségének is a lehetőséget, hogy megírhattam és közzé tehetem az értékelésemet róla.

Keti Thür hivatalos oldala
Keti Thür weboldala

Keti Thür: Lelked rajta I. "Egy különleges történet, amelynek a címe és a tartalma is egy kicsit félre vezető. Ez a történet a tisztelet és a szeretet erejéről szól"

Először is szeretném megköszönni Keti Thür írónőnek a bizalmat, hogy elolvashattam az első regényét, amely a Lelked rajta sorozat első része. És köszönöm a lehetőséget, a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak, hogy megírhatom róla a véleményemet. Számomra ez a könyv rengeteg meglepetést tartogatott. Tele volt titkokkal, izgalommal. Az ember érdeklődését az utolsó oldalig fenntartja. Ez pedig nem más, mint Keti Thür: Lelked rajta (Lelked rajta I.) című regénye.


Keti Thür: Lelked rajta
(Lelked rajta I.)

Tartalom:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Képzeld el, hogy előző életed cselekedetei befolyásolhatják a mostanit. De nem ám akárhogy: ha jót cselekszel, szegény leszel; ha rosszat, akkor gazdag. Te hogy döntenél?

A Lelked rajta című könyv főhőse lehetőséget kap saját sorsa irányítására. Mindenáron gazdag akar lenni, ezért úgy dönt, hogy elkövet minden létező gonoszságot, hogy elérje célját. Ám tervét nem is olyan egyszerű kivitelezi, ha előző életét Magyarországon éli 1944-ben, és óhatatlanul is beleszeret egy zsidó lányba. Ha pedig mindez nem lenne, még egy kéjgyilkossal is szembe találja magát, akinek tettei túl közelről érintik őt.

Hogy végül sikerül-e megvalósítania a tervét? Képes-e felülkerekedni a csábító szerelem semmihez sem fogható érzésén, önazonos tud-e maradni egy háború kellős közepén?
És végül a szegénység vagy a gazdagság győzedelmeskedik-e saját belső harcában?
A válasz nemcsak a könyvben, de valahol mélyen bennünk is ott lapul.

Véleményem:
5/5

Köszönöm szépen Keti Thürnek a bizalmat, a megkeresést és a lehetőséget arra, hogy elolvashattam a legelső regényét, a Lelked rajta sorozat legelső részét. Ez a könyv több szempontból is megtévesztett engem, először is a címével. Megmondom őszintén, hogy egészen másnak képzeltem ezt a regényt, kicsit olyannak, mintha spirituális önismereti könyv lenne. Pedig nem az. A másik a fülszöveg. Nem árul el sokat, de mégis olyan érzésem van ezzel kapcsolatban, mintha nem igazán tükrözné a történet cselekményét. De ez lehet, hogy csak nálam van így.
A történetet magát a krimi zsánerébe is sorolnám, esetleg romantikusba. Ennél pontosabban nem tudnám behatárolni, mert kevert zsánerű regényről van szó.
Az írónőnek nagyon egyedi a stílusa. Amely most pozitív irányba billentette nálam a mérleget. Ritkán találkozik az ember olyan könyvekkel, amelyek több szemszögből íródnak. Ez a könyv ilyen, ezért érdemes figyelmesen olvasni, hogy mindig tudjuk, melyik szereplő szemszögéből íródott az adott fejezet.
Az írónő könyve nem csak több szemszögből íródott, hanem több szálat is tartalmaz, amelyek valamilyen módon összefonódnak.
A történet kezdete egy férfiról szól, aki nem épp egy jó ember, ezért a családja a halálos ágya mellett összegyűlve is fél tőle. Amikor meghal, a lelke találkozik Istennel, aki elbeszélget vele. A férfi nem igazán hisz neki, ezért Isten választást ajánl az előző életei közül, hogy visszaküldi őt oda úgy, hogy erre a beszélgetésre emlékezni fog.
Ez meg is történik. Így 1944-be tér vissza Debrecenbe Kiss Jánosként.
Most aki ezt olvassa, azt gondolhatná, hogy az egész történet erről szól, de nem csak ennyi van benne. Mert ugyan egy-két alkalommal visszatér János álmába Isten, de nem ez az alaptörténet, és nem az ő kapcsolatukról szól ez a könyv. Akkor mégis miről? Az új esélyről. Mert a tartalomban olvashatjuk azt, hogy megegyezik Istennel, hogy a következő életében úgy fog élni, ahogy az előző végződik. Szóval ha jó emberként él, akkor a következő életében szegény ember lesz, de ha gonosz, akkor gazdag.
Szóval Leonnak (Jánosnak) el kell döntenie, hogy is él az új esély lehetőségével. Mennyire változtatja meg a múltját és a jövőjét. A döntés az ő kezében van.
Na de akkor kezdjek is neki az alaptörténetnek. Ezt egy kicsit szétszedem.
Első szál: Ifj. Kiss János, aki egy németnél szolgáló.
Második szál: Id. Kiss János, aki a fronton harcol.
Harmadik szál: Eszter, akit a gyermekeivel és a férjével elvisznek egy koncentrációs táborba.
Negyedik szál: Imre rendőr, aki egy kéjgyilkos ügyében nyomoz.
Az alap történet id. Kiss Jánosról és családjáról szól. A történet 1944-ben játszódik. A regény egyik része része Debrecenben, a másik pedig valahol a fronton és a partizánoknál játszódik.
Debrecenben Ifj. Kiss János egy német kirendelt tisztnél dolgozik, mint mindenes. Ő maradt otthon és segíti a családját, míg édesapja a fronton harcol. Janinak van egy titka: az, hogy tökéletesen ért és beszél németül, amit az édesapjának köszönhet. De ezt még a legjobb barátja, Miki sem tudja róla. Ennek hála segíteni próbál édesanyja és húga védencének, Eszternek, aki egy zsidó lány. Amint meghallja, hogy el akarják hurcolni a zsidókat, szól legjobb barátjának, Mikinek, hogy menjen el hozzájuk, és figyelmeztesse Esztert, hogy bújjanak el a családjával. De mire a fiú odaér, és meglátja Erzsikét, német katonák hangjára lesz figyelmes, ezért csak elhadarja, hogy Jani miért is küldte. Erre a ház asszonya kizavarja Mikit, hogy menjen el, és ők elrejtik a lányt. Így ha Esztert nem is, de a családját elhurcolják.
Egy másik szál pedig egy kéjgyilkos gondolataiba enged bepillantást a tette előtt.
Egy megint másik pedig a frontra kalauzolja el az olvasót, onnan egy fogolytáborba és végül pedig a partizánok közé. És később egy koncentrációs táborból való kiszabadítást is leír. Megmutatja, milyen az, amikor emberséges és furfangos a magyar ember.
Van még egy olyan szál, ami egy rendőr szemszögéből írja le a történetet és a nyomozás részleteit.
Összegezve, ez egy érdekes és izgalmas regény, amelyben nem kapunk meg minden választ a kérdéseinkre. Viszont van folytatása, ami jó. Így legalább együtt tudunk izgulni a szereplőkkel. Sok kérdésünkre választ kaphatunk, és sok titokra fény derülhet.
Pl. : Ki a kéjgyilkos? Miért nem kapták el eddig? Miért segít a német Ifj. Kiss Jánosnak? Hogy szabadítja ki Id. Kiss János a debreceni zsidókat? Vajon Leon az új életében visszatér Magyarországra? Miért szerette volna, hogy Isten megtartsa az emlékeit az előző életéből?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulnak meg az ember fejében.
Minden olyan olvasónak ajánlom, akik szeretik a több szemszögből íródott, történelmi elemeket is tartalmazó, krimivel és romantikával átszőtt, izgalmakkal és titkokkal teli regényeket.
Még egyszer köszönöm a bizalmat és a lehetőséget Keti Thür írónőnek.