2021. március 18., csütörtök

Fantasy világok a magyar irodalomban Andy T. Millerrel készült interjú ("A fantasy számomra a teljes szabadság megélése, ahol nem korlátoznak még a természeti törvények sem.")

Fantasy világok a magyar irodalomban interjúsorozatom keretein belül most Andy T. Millert kérdezem az írásról és a világteremtésről. 


Mit tartasz érdekesnek a fantasy zsánerben? Szerinted több kihívás van benne, mint a többi zsánerben vagy mind ugyanolyan? 

A fantasy számomra a teljes szabadság megélése, ahol nem korlátoznak még a természeti törvények sem. Kihívásnak talán azért nagyobb, mint egy hétköznapi élettörténet megírása, mert el akarom érni, hogy elfogadják, elhiggyék az olvasók. Azt akarom, hogy ott akarjanak élni, a lelkük vágyjon abba az alternatív világba, ami az Areán és folytatásainak lapjain megelevenedik. 

 

Hogy néz ki nálad a világalkotás? Mivel kezdesz, és mit hagysz a végére? 

A valósággal kezdtem, a jelennel, ami fokozatosan a karakterek gondolatai és a történések által szinte észrevétlenül csúszik át egy talán mindenki által vágyott másik valóságba. A folyamat maga öngerjesztő. Nem alkotok meg mérnöki pontossággal egy, a szó általános értelmében vett másik világot, csak kiegészítem a meglévőt. Egy második réteget helyezek az ismert fölé ami a történelemből, fel nem derített rejtélyekből, megmagyarázhatatlan eseményekből, az emberiség örök álmaiból és vágyaiból született. 

 

Mennyi ideig tart kiépítened a világodat és ez mitől függ? 

Nem tervelek ki sarkosan semmit, nincs precíz „előmunkálat”, csak egy megálmodott keret, amibe sok minden belefér, és igény szerint tágítható. Mivel maga a Föld és az ismert történelem adott, erre épül a történet, a helyszínek, és az eseményeket kiszolgáló alternatív valóság írás közben folyamatosan alakul ki, fedi fel önmagát. Teljes egészében a karakterektől függnek a cselekmények, akik egyéniségüktől függően az adott helyzetben eltérően reagálnak, ezért nem sablonos. Néha még engem is meglepnek írás közben. Előfordult, hogy az egyik karaktert főgonoszként írtam hosszú ideig, mindent elkövettem, hogy ő lehessen a negatív ellenpólus, de nem sikerült. Egyszerűen kidumálta magát és bebizonyította, hogy ártatlan. 

 

Szoktál ihletet meríteni? Ha igen, honnan? 

Többnyire az álmaimból, a történelemből és a művészetekből, művészeti alkotáskból. Néha egy különleges régészeti leletre beindul a fantáziám, elképzelem, hogy vajon ki utazhatott a zománcos díszítésekkel berakott hintón, ki viselhette a ma is gyönyörű, súlyos arany ékszereket? A rozsdaeette kard kinek az oldalán lóghatott? Az illető vajon vad harcos volt? Zsoldos, vagy csak egy kényszerrel besorozott nem fizető adós? Eladták, vagy szabad polgárként önmagát adta el? Hogyan voltak két-háromezer éve képesek létrehozni művészek olyan kámeát vagy gyűrűt, melynek alig két centis kövébe komplett, aprólékos jelenetet véstek, ahol még az ember fülében lógó fülbevaló is jól kivehető? Mit keresnek Mózes szobrának fején a szarvak? Miért égtek a máglyák a boszorkányok alatt szerte a világban? Szent Ferenc valóban érthette a madarak szavát, mint ahogy tartják egyesek? Emberi, mégis emberfeletti csodák születtek és tűntek el a föld színéről, van, ami időlegesen, de néha csak leírások maradtak fenn róluk. Állandóan járnak a gondolataim. 

 

Mit érzel a legnehezebbnek és mit a legkönnyebbnek a fantasy írásban? 

Mi a legkönnyebb? Írni. Átadni magam a születő mesének. A legnehezebb úgy fogalmazni, hogy aki kézbe veszi a könyvet a lehető legjobban átélhesse mindazt, amit én írás közben. 

 

Szerinted lehet a mai világban újat alkotni, amire még senki sem gondolt, vagy az író egyedi látásmódja teszi az adott művet különlegessé? 

Lehet újat alkotni, csak szabadon kell engedni a fantáziát és merni kell egyedivé válni ebben az egyre jobban sablonokra épülő világban. Minden afelé szorít, hogy bármibe is kezdesz, arra kell törekedned, hogy kiszolgáld, kielégítsd a vásárlói igényeket. Minden piac, mindent el kell adni. Ez a szemlélet sajnos sokaknak tőből metszi le a szárnyait. A kiadók nem mernek befektetni abba, amit nem tudnak egy skatulyába bedugni, és akivel foglalkozni kell. Egy kezdő, nem kész, nem befutott író nincs technikailag megfelelő szinten, még csak tűz van benne és lázadó álmok. Sok tehetség és mű veszik el így. 

 

A fantasy remek eszköz, hogy az ember nyíltan vagy burkoltan rávilágítson bizonyos dolgokra, legyen az társadalomkritika vagy más. Te szoktál élni ezzel a lehetőséggel vagy kizárólag csak szórakoztatni szeretnél, hogy az olvasó kikapcsolódjon picit? 

Nagyon sok megosztó társadalmi jelenség és probléma megjelenik az írásaimban, a karaktereim szemszögéből nézve és a történések folyamatában is. A következő, Katerina című regényem ebből a szempontból is nehezebb műfajba sorolandó: foglalkozik a gyermekkori bántalmazással, a poszttraumás szindrómával és a depresszióval is. Nem áll szándékomban kimondani nagy és megfellebbezhetetlen igazságokat, de talán elindítok néhány hasznos gondolatmenetet. 

 

Mit gondolsz a magyar fantasy irodalomról? Külföldi írók meglehetősen komoly műveket tesznek le az asztalra. Szerinted a magyar írók is képesek erre, vagy még messze járunk tőlük? 

Nagyon jó íróink voltak és vannak ma is, akik bármire képesek lennének, csak mint már említettem, nem kapnak ugyanolyan lehetőségeket mint külföldi társaink. Hiányzik a szakmai  és az anyagi háttér, hogy a magyarok komolyan beszállhassanak a versenybe. Hiába ír valaki tartalmilag nagyon jól, hiába a nagyszerű ötletek, ha nincs pénze, esélye is alig van. Nincs a kiadók részéről sem indíttatás arra, hogy felvállalják az írókat és történeteiket, amiken még dolgozni kell. Készen akarnak mindent. Biztosabb bevétel a már befutott idegen írók műveit kiadni, meg persze az aktuális celebek fizetős magánkiadásait, akik a botrányaikkal önreklámoznak. Az író írni szeretne, de a kiadók nem foglalkoznak vele amíg formailag nem tökéletes a kézirat. Az író pedig legtöbbször nem tud százezreket kifizetni szakembereknek, és/vagy tanfolyamokra, hogy tanulhasson. Nagyon sokan feladják, vagy kompromisszumot kötnek: magánkiadás alig néhány példányban, és sosem ismerik meg őket az emberek. Odavesznek az álmok és a jó könyvek százai a magyar realitás talaján. Biztos vagyok abban, hogy megfelelő szakmai és anyagi háttér esetén már egy-két éven belül írók tucatjai hódíthatnák meg a világot a könyveikkel. 

 

 Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést és beszélgettél velem erről az érdekes témáról. 

 Én köszönöm a lehetőséget, hogy az álmaimról beszélhettem. 

 

Andy T. Miller írói oldala

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése