A Tudtad-e rovatunk újabb áldozata nem más mint egy fiatal írónő, aki a fantasy világában érzi magát otthon írás közben. Ő pedig nem más, mint Aurora P. Hill írónő, akinek tavaly jelent meg az első regénye és idén jön a folytatás. Róla még annyit érdemes tudni, hogy a szerkesztőségünk egyik tagja is. Regényei: Csillagos ösvényen 2021-ben jelent meg, Adelin és Ettran pedig 2022 áprilisában fog megjelenni.
Íme 10 érdekesség
róla:
1.
16 évesen kezdtem írni. A legrégebbi
kéziratom 20 éves, és valójában egy fanfiction. Sosem fogom
kiadni, mert azonnal ráismerne mindenki. A harmadik történetem
lett az első, ami már saját találmány, és amit Csillagos
ösvényen címmel a Serbeniai Krónikák I. Könyveként kiadtam. Ez
a kéziratom 18 évet várt a fiókban, végül magánkiadásban
jelent meg.
2.
Szeretem a
nyelveket. A japánt például önszorgalomból, saját gyártású
memóriakártyákkal gyakoroltam be, miközben egy német csatornán
fiataloknak szóló animét néztem. Itt figyeltem fel rá, hogy a
japánban többféle írásmód létezik, és mivel tetszett,
megtanultam a hiraganát és a katakanát. Az évek alatt japán
nyelvkurzusra is jártam, végül a 3-as szintű nyelvvizsgáig
jutottam, de ma már csak apróságokra emlékszem. Amit szeretnék
megtanulni, az a koreai.
3.
Ha írok, akkor
minden érzékemmel a történetre koncentrálok. Nem tudok csak fél
órát rászánni, mert utálom abbahagyni. Ezért inkább éjjel
foglalkozom a történeteimmel, amikor senki nem zavar. Ilyenkor
addig dolgozom, amíg kidőlök. Általában Earl Grey teát iszom
mellette, mert szeretem az ízét.
4.
A zene eddig
minden történetemben megjelent. Néha hangszerek, máskor maga az
éneklés az, ami kap egy mellékszálat. A magánéletemben is sokat
jelent a zene: énekkaros, zeneiskolás voltam, klarinéton és
furulyán játszottam, szólót énekeltem az évente megrendezett
Karácsonyi Koncerteken. A gyerekeimnek is sokat éneklek. A
kisfiamnak például lassan három éve ugyanazt a 14 népdalt,
gyerekdalt éneklem el lefekvéskor.
5.
Először a fő
karakter születik meg a fejemben, majd egy helyszín. Ezután építem
ki köré a cselekményt, a többi karaktert, a konfliktust…
Pontosan úgy épülnek fel a történeteim, ahogy egy hagyma
esetében rakódnak egymásra a rétegek.
6.
Az írói álnevem
a férjezett nevem angol tükörfordítása. Szerettem volna
elválasztani a magánéletemet az íróitól, illetve azért, mert a
nevemet a külföldiek nagyon nehezen jegyzik meg. Így lettem
Preiml-Hegyi Hajnalkából Aurora P. Hill.
7.
Minden műfajban
szeretek olvasni. Kivételt képez azonban a horror és a thriller.
Mind könyvben, mind filmben. Galamblelkű vagyok, a legkisebb
ijesztő jelenet is hosszú percekre lebénít. Ha valami olyat
látok, olvasok, ami felzaklat, akkor napok, hetek múlva is
rémülettel gondolok rá vissza.
8.
Dumagép vagyok.
Mindig, minden helyzetben, mindenről lehet velem beszélgetni.
Emellett jól tudok hallgatni is, a titkokat megőrzöm. Ahogy másét,
úgy a magamét is. Az írói oldalam elindulását követően
dobtam be az újdonságbombát a barátaim és ismerőseim közé,
hogy valójában majdnem két évtizede írok. Addig csak pár ember
tudta, akiket egy kezemen meg tudok számolni. (Ők is tudnak titkot
tartani, amit köszönök.)
9.
Szeretem az
állatokat. Mindent megfogok, ami nem harap vagy mérgező. A nagy
rovarok a kedvenceim, mint például a szarvasbogár vagy az imádkozó
sáska. Régebben ornitológus szerettem volna lenni, ezért a
madarakat tanulmányoztam hobbiból, hogy a lakóhelyemen élőket
hang alapján felismerhessem. A történeteimben is sok az élőlény,
némelyik kitalált. A szarvasok, az agancsos négylábúak, illetve
a lovak kifejezetten vonzanak, talán ezért is került egy szarvas a
Serbeniai Krónikákba, valamint a borítóra. Aslios vándorlelke
pedig egy szárnyas paripa.
10.
A főszereplőim
szókimondó, őszinte karakterek. Szeretem a párbeszédeket a
történeteimben, és sokszor ezek a beszélgetések viszik előre a
cselekményt is. A humor nélkülözhetetlen számomra, mivel magam
is vevő vagyok rá, és szeretem, ha valaki ugyanúgy veszi a lapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése