Gombos László története: Hidegháború és még 30 év – („A környezetünkbe és a világba vetett bizalom szerethetővé, lendületessé és sikeressé tesz minket.”)

Mai írásom rendhagyó lesz, kicsit kitekintek a klasszikus írói világból a nem is olyan távoli történelmi múltba. Gombos László dokumentumkönyvét és szerzővé válásának útját veszem górcső alá.

László sosem készült írói pályára, inkább könyvének témája iránti érdeklődése sodorta az írók világa felé. 15 évvel ezelőtt kezdett információgyűjtésbe a hidegháborúval kapcsolatban. A téma mélyebb kutatása és feltárása kapcsán, sok új és hasznos tudásra tett szert. Nagyon magával ragadta ez a korszak, szerette volna még jobban megismerni, még a szakdolgozatát is a Hidegháborúról írta. Amikor belépett a felnőttek világba és elkezdett dolgozni, először újságíróként, később dokumentumfilmesként, már alig várta, hogy megírhassa ennek a korszaknak a történetét. Szerette volna szélesebb körben átadni megszerzett tudását/tapasztalatait. Egy könyv amellett, hogy sokkal nagyobb presztízst ad, mint egy videó vagy dokumentumfilmsorozat, komoly olvasóközönséget is meg tud szólítani.

 

Nagyon foglalkoztatott a kérdés, hogy László milyen kritikákat kapott könyvének megjelenése után. Mivel teljes mértékben tényeket és valós eseményeket tartalmaz, elgondolkodtam azon, hogy vajon mennyire volt megosztó a könyv. Úgyhogy kíváncsiságom ebbe az irányba vitte a Lacival való beszélgetést.

Laci igyekezett úgy megírni a könyvet, hogy mindvégig tartotta magát a szigorú tényekhez. A véleménye ugyan benne van a könyvben, de az csak a tényektől elkülönítve olvasható. Ő nem akart vad elméleteket gyártani a nagyobb hatás kedvéért. A téma íróinál gyakori, hogy a véleményüket tényként próbálják meg eladni, de ő ezt tudatosan kerülte. Emiatt viszont – szerencsére – nincsenek szélsőséges vélemények. Se szerelem, se negatívitás, se utálkozás nem volt benne. Viszont nagyon sok pozitív visszajelzést kapott.

Nem esett abba a hibába, hogy jóslatokba bocsátkozzon. Ez nem az ő feladata, hisz a jövőt senki sem tudja megmondani, így rögtön elkerült egy olyan helyzetet, amiből negatív visszhangok csendülhettek volna fel.

Laci a könyv megírása közben nagy hangsúlyt feketetett a humorra, ezzel is fel akarta oldani az olvasókban a feszültséget. A téma súlyossága miatt, érezte, hogy egy-egy jól elrejtett poén fogyaszthatóvá, még olvasmányosabbá teszi a könyvet. Néha jól jön egy kis szusszanásnyi idő, mielőtt belekezdene az olvasó egy másik nehéz témába. Nem mellesleg Lacinak is jól jöttek ezek a könnyedebb levegővételek, mert írás közben, ő sem vesztette el a lelkesedését a téma iránt.

Ami még érdekesebbé tette a könyvet, hogy igyekezett rengeteg pozitív eseményt is belevinni. A számos „happy end” történet bekerülése a kötetbe kellemessé és változatossá tette a dokumentumregényt. Laci egyik célja, hogy könyve inspiráló legyen a közönség számára.

Végezetül, ami még az örömteli fogadtatást eredményezte, a felhalmozott forrásanyag volt. Laci rengeteg könyvet, 167 órányi dokumentum- és hozzá kapcsolódó életrajzi film anyagot, 1200 interneten is elérhető forrásgyűjteményt olvasott/nézett át. Az ő szavaival élve „fanatikusok számára a forrásanyag átlátható, tömeges begyűjtése olyan, mint amikor a pörgettyűsapkás kisgyerek beszabadul a cukorboltba” – Laci hasonlatával teljes mértékben azonosulni tudok, aki ismer, tudja, hogy élek-halok az édességért.

A Hidegháború és még 30 év a Smaragd kiadó gondozásában 2021-ben jelent meg. 2022-ben Laci egy bővített kiadással készül a lelkes olvasóközönségnek. Kacérkodik a gondolattal, hogy jövőre egy még inkább kibővített könyvvel örvendezteti meg olvasóit. Reméljük, így lesz, és még sok hasznos információval kápráztat el minket.

A hidegháborús történelemkönyv sikerében sosem kételkedett, mert a valóság írja a legjobb történeteket.

 

Gombos László írói oldala 

Kép: Smaragd kiadó