2020. szeptember 6., vasárnap

Jud Meyrin: A múlt bűnei '' Egy történet amit egyhamar nem felejt el az olvasó"

Egy olyan könyv került a kezembe, aminek a címe megtévesztő lehet sok ember számára. Hogy miért? Mert a cím utalhat egy nyáltól csöpögő romantikus könyvre is, ami ebben az esetben téves. Ez a könyv kicsit sem nyálas, és nem is túl romantikus. Pont olyan, amilyennek egy akcióval, krimivel és romantikával fűszerezett könyvnek lennie kell. Mert lehet, hogy minden egy csókkal kezdődött el, de vajon azzal is fejeződik be? Megtudhatod, ha elolvasod Jud Meyrin: A múlt bűnei c. művét.

Jud Meyrin:
A múlt bűnei



Tartalom:
Egy csók, aminek meg sem kellett volna történnie, és egy tragédia, ami mindent megváltoztatott.
James, Fanny kedvese eltűnik egy viharban, és többé nem kerül elő.
Tíz évvel később a nő Ivybridge-ben, az álmos dél-angliai kisvárosban él. A múltat már réges-rég mélyen eltemette magában, egy nap azonban holttestet találnak a falu patakjában. A nyomozást Alexander, James bátyja vezeti. Fanny azóta a végzetes, tóparti este óta nem látta a férfit, mégsem tudta elfelejteni őt és a csókjukat. Alexander felbukkanása pedig mindent felkavar.
Alexander is sóvárog Fanny után, de küzd az érzés ellen. Próbál inkább a szövevényes ügyre koncentrálni, ami egyre veszélyesebbé és személyesebbé válik. Meg tud küzdeni Fanny és Alexander a gyilkossal, aki jóval közelebb van hozzájuk, mint hitték? Megbirkóznak az egymás iránti, ellentmondásos érzéseikkel?
Vagy a múlt végleg tönkreteszi a jövőjüket?

Értékelés
5/5

Nehéz elkezdeni egy értékelést, amikor még nem vagy tisztában azzal, hogy mit is érezz most, hogy befejezted a könyvet. Hiányérzet az, ami gyötör? Vagy még mindig a könyv hatása alatt állsz? Nem tudhatod, ahogy én sem tudom megmondani, mit érzek most, hogy elolvastam Jud Meyrin történetét. Össze vagyok zavarodva, mérges vagyok, és már azt sem tudom, ki vagyok. Ezt hozta ki belőlem ez a könyv. Mert tudni kell, lehet, hogy a történet egy téves csókkal kezdődik, de hogy sok rejtéllyel, izgalommal, akcióval és titokkal folytatódik, az egészen biztos. Az írónő rosszabb, mint maga Colombo hadnagy, a gyilkosságiaktól :). Sokkal jobban összezavarja az olvasót. Én már néha azt sem tudtam, ki az, aki él, ki az, aki meghalt. Sokszor úgy éreztem, hogy nem értek én már semmit sem. Voltak olyan pillanatok, amikor meg kellett állnom, és el kellett gondolkoznom azon, hogy most mi is történt. Az írónő a tollat és a történetet úgy keveri, mint ahogy más a kardot forgatja. A története lebilincselő. Pedig én ritkán olvasok krimit, de ez tényleg tetszett. Romantikus-krimi műfajban íródott, de nem mondhatnám azt, hogy túl sok lenne benne ez vagy az a rész. Szépen, azonos arányban található meg minden benne. Bár ez a könyve jelent meg legelőször, mégsem érzem rajta azt, hogy egy író kezdő és kétségbeesett szárnypróbálgatása lenne. Lehet, azért mert hozzám már a második, nemrég megjelent javított verzió került. Azt azért be kell vallanom, hogy néha mérges voltam az írónőre. Mert ennél a könyvnél hiányérzetem volt. Vannak olyan kérdések, amikre nem kaptam választ. Van, ami számomra nem volt egészen kidolgozva, de mégis értelmet nyert. Olvastam volna még olyan szereplőkről, akik meg-megjelentek. Pl. Kíváncsi lettem volna, hogy Jamessel mi történt, ami miatt amnéziás lett? Mi váltotta ki, hogy kezdtek visszajönni az emlékei? Mi történt volna, ha nem történik meg az a csók, vagy ha több történt volna, annál? Mi késztette Alexander és James apját a tetteire? Kik és miért voltak még megzsarolva? Mit rejt még a múlt? S mit hoz a jövő így, hogy James újra megjelent bátyja, Alexander és barátnője, Fanny életében 1o év után. A múlt mennyire bocsátható meg? Mi lett volna, ha nem 1o év, hanem kevesebb idő telik el? Mi történt volna, ha James nem menekül el, csak a közelben elbújik a történtek után? Mennyi olyan kérdés, amire vagy kap az olvasó választ, vagy nem. De ha tényleg érdekel egy izgalmas, titokzatos, és érdekes romantikus krimi, akkor csak ajánlani tudom Jud Meyrin könyvét. Mert sosem tudhatod, a miértek miért vannak. Nem tudhatod, hogy ki a jó, és ki a rossz. Az utolsó lapig bizonytalanságban tartja az embert. Vajon, akit halottnak hittünk, tényleg halott? Vagy, akit a gyilkosnak hiszünk, tényleg az? Ez mind kiderül, ha elolvastad A múlt bűnei c. művet. Én csak ajánlani tudom.

Kedvenc idézetek

Újra átélte James halálát, de ezúttal a holttest is előkerült. Hol felpuffadt arccal, vízbe fúlva, alig-alig felismerhetően; máskor törött gerinccel, egy kidőlt fa alá szorulva, a rettenet maszkjával kővé dermedt vonásain. Előfordult azonban, hogy nem rémeket álmodott, csak azt, hogy James újra ott van vele, a karjaiban tartja, beszél hozzá, megcsókolja. Aztán szőke haja besötétedett, zöld szeme éjfeketévé vált, és Fannyt már nem James, hanem Alexander ölelte.
Olyan valóságos volt minden, hogy ébredés után szinte érezte mindkét férfi érintését a bőrén, hallotta a lélegzetvételüket, és ez sokkal jobban megrémítette, mint a lidérces álmok.

Miután a férfi mögött becsukódott az ajtó, Kate csúfondárosan megszólalt:
Nézzenek oda, a nyomozó tényleg odavan érted!

Ezt meg honnan veszed?
Nem volt nehéz megállapítani abból, ahogy letapizott.
Te leskelődtél?!
A barátnője csak nevetett a felháborodásán.
Nem tettem volna, ha nem épp a bejárati ajtóm előtt csináljátok.
Semmi sem történt!
Hát hogyne… Nem a keze volt a pólód alatt, csak a szemem káprázott.

A zivatar, amit az újságok később az „évszázad vihara”-ként emlegettek, váratlan erővel csapott le a tóban fürdőző társaságra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése