Szeretném megköszönni Diana Hunt írónőnek, hogy lehetőséget kaptam, hogy elolvashassam novemberben megjelenő könyvét. Ahogy lenni szokott, megint fordítva olvasom el egy író könyveit, ugyanis az írónőnek ez második kötete, de számomra az első könyve, amit olvastam tőle.. A borító kellően borzongató, a borítókészítő ezúton is szuper munkát végzet. A kötet címe pedig Őrületbe kergetsz. Nem mondom, engem is őrületbe kergetett…
Diana
Hunt:
Őrületbe kergetsz
Tartalom:
„Megöltem
Winklert, mégis ártatlan vagyok.”
Conor Fostert egy brutális gyilkosság helyszínén fogják el. Testét ellepi az
áldozat vére, a késen lévő ujjlenyomat tökéletesen egyezik az övével.
Állítása szerint a tettes Lenard. Lenard Axe, nem más, mint elméjének a másik
lakója.
Szabadságát ugyan elveszti, de börtön helyett a Bridewood elmegyógyintézet
foglya lesz.
Dr Nathalie Lawson vállát súlyos teher nyomja.
Megállapítani, hogy valaki többszörös személyiségzavarban szenved, vagy mesteri
színjáték kíséretében csupán hazudik, embert próbáló feladat.
Főleg, ha a doktornő gondolatait más is leköti. Ami eleinte csak furcsa, majd
rémisztő érzéseket kelt benne.
Az új beteg és a hátborzongató események között párhuzamot vonni őrültség
lenne.
Vagy talán mégsem?
Véleményem
5/5
Őszintén megmondom, hogy ez az első könyv, amit olvastam Diana Hunt-tól. Most kissé mérgelődök magamban, hogy tudtam kihagyni az első könyvét. Ezzel aztán végképp meggyőzött, hogy érdemes listára tenni a köteteit a következő húsz évre. Igen, jól olvastátok ennyire tetszett az Őrületbe kergetsz könyv.
"Conor Foster valóban ebben a ritka mentális betegségben szenved, vagy esetleg az egész csak egy mesteri színjáték műve. "
De! Úristen, mennyi minden történt benne és nem gondoltam, hogy ilyen lesz a vége. Diana jól szőtte a szálakat, nem volt üresjárat, nem volt unalmas a regénye és mindig történt valami érdekes, amin lehetett gondolkodni, hogy is van/volt a dolog…
Conor a kedvencem, Lenard, hát, érdekes fazon. Végig másképpen gondoltam a kettejük kapcsolatát, de a legutolsó oldalon bedobta a csavart az írónő. Fejemhez is kaptam.. Te jó ég! Maradt egy kérdésem a végére, de ezt most itt nem fogom megírni, mert spoileres lenne. Ha lesz folytatása, ott biztosan kapok választ. Addig is türelmesen várok, és szívből ajánlani fogom ezt a könyvet.
" Mi csábítóbb, egy gyilkosság után húsz évnyi börtönbüntetést kapni, vagy esetleg egy elmegyógyintézetben várni a gyógyulást egy nem létező betegségből? "
Sajnos nincs viszonyítási alapom az előző kötetéhez, de most kijelentem, hogy mindenképpen el fogom olvasni. S ráadásul már most várom a következőt, hogy abban mivel fog előrukkolni. Ugye lesz folytatása? Nagyon örülnék, mert olyan nagy kérdőjellel lett a vége.
Szépen bontakozott ki a történet, és nem tolta az arcomba a megoldást, mint ahány könyvben volt eddig. Lassan adagolta a feszültséget, olvastatta magát és sok érdekes dolgot mutatott. Úgy veszem észre, hogy sok kutatómunka előzte meg a regényt. Tetszett például, hogy sok dolgot elmagyarázott, mi milyen jegyei vannak az egyes betegségeknek. Érdekesnek találtam.
" Az őrületet szintekre bontották."
Élvezetes, kikapcsolódást nyújtó, izgalmas regényt tarthattam a kezemben, s merem remélni, hogy folytatni fogja Diana Hunt az írását. Kell még ilyen pszicho-thriller a könyvespolcokra. Kedvenc zsánerem lesz ezután. Köszönöm, Diana!
A könyvet itt tudod megvenni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése