Szeretném megköszönni Becz Dorottyának és a Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak a bizalmat, hogy elolvashattam ezt a titokzatos, misztikus és izgalmas kisregényt, aminek címe: A nadragulya titka (Időtlen bűnök I.)
Becz Dorottya: A nadragulya
titka
(Időtlen bűnök I.)
Tartalom:
A
nadragulya titka
Véleményem:
5/5
Érdekes, de rövid történet volt. Ezt zsánerileg inkább a
misztikus fantasy kategóriába sorolnám. Az alap történetet úgy
jellemezném, hogy három, harminc év feletti nőről szól, akik a
mostani életükben legjobb barátnők, de az előzőben testvérek
voltak. Dia, Réka és Anna történetét mesélte el az írónő.
Akiket nem csak az előző életük, nem csak a mostani barátságuk
köt össze, hanem egy álom is, amiben egy fehér csuhás férfi áll
a középpontban. Ezért elhatározzák, hogy kiderítik, mi is ez
valójában, így felkeresnek egy régi, romos templomot, ahol minden
elkezdődött szerintük. A lányok felállítják a sátrat, a
sátortól tisztes távolságban gyertyákat és füstölőt
helyeznek el, ezeket meggyújtják, és körbeülik. Mire magukhoz
térnek, egy másik világban találják magukat, ahol gyilkossággal
vádolják őket. Ekkor Dia rájön, nekik kell kideríteni, hogy mi
is történt ott valójában. Ki az igazi gyilkosa Sárának, az
ártatlan lánynak? És vajon a lányoknak sikerül kideríteniük
ezt? Vagy akad segítségük? Vajon megmenthetik magukat? Ezekre a
kérdésekre ad választ a történet. Van egy érdekes érzésem
ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy bár lezárt a történet,
mégis folytatásért kiált. Mert végülis a rejtély megoldódott,
de hogy mi lett a lányokkal, az nem. A vége figyelemfelkeltőre
sikerült. Úgyhogy az emberben újabb kérdések merülnek fel. Mi
történt valójában? Hogy lobbant lángra a sátor? És mi a
titokzatos üzenet a kezükben?
Köszönöm még egyszer a
lehetőséget Becz Dorottya írónőnek és a Magyar Szerezők
Könyvei Magazinnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése