2022. október 19., szerda

Mészáros Dorka: #Filter nélkül ("Vajon hányan merjük magunkat filter nélkül felvállalni?")

Szeretném megköszönni Mészáros Dorka írónőnek, hogy bizalmat szavazott nekem, és megtisztelt azzal, hogy elolvashattam a #Filter nélkül című regényét. A Magyar Szerzők Könyvei Magazinnak pedig hálás vagyok a lehetőségért, hogy elmondhatom róla a véleményemet.

Mészáros Dorka
#Filter nélkül


Fülszöveg:

Hosszú, szőke haj, kék szem, babaarc: Írisz egyszerűen tökéletes. Az Instagramján több ezren követik, a modellügynökségek kapkodnak utána. Ám a lány másra vágyik, gyerekkori álma, hogy mikrobiológus legyen. Amikor sikeresen pályázik egy neves külföldi egyetemi ösztöndíjra, ez a cél egészen közelinek látszik, csakhogy olyan akadályok állják útját, amelyek egy részét önmagában kell leküzdenie. Írisz meg akarja mutatni, hogy ő sokkal több egy csinos arcnál, ugyanakkor görcsösen igyekszik megfelelni a felé támasztott elvárásoknak, a szorongás csaknem felemészti. Első szerelem, mozaikcsalád, bántalmazó kapcsolat, szexuális ragadozók, online zaklatás, kényszeresség, szorongás: Mészáros Dorka szókimondóan ír a felszín mögött rejtőző valóságról.

Véleményem
5/5

Ahogy a szerző az utószóban írta, kell egy nagy levegő a történethez, és ebben teljesen egyetértek vele. Korábban már olvastam tőle egy regényt (Nem biztos, hogy visszajövök), és az is nagyon elgondolkodtató volt számomra.

A Filter nélkült nem igazán tudnám egyetlen kategóriába belerakni. Ifjúsági? Young Adult? Romantikus? Tudományos? Érzékenyítő? Vagy mind egyben?

Az írónő stílusa nekem nagyon betalált. Faltam a sorokat, az utolsó 200 oldalt egy szuszra elolvastam, mert tudni akartam, hogyan végződik Írisz története. Eltalálta a hangnemet is, amivel a mai fiatalokhoz szólhat, és megértetheti velük a közösségi média előnyeit, hátulütőit, az emberek másságának és elfogadásának lehetőségét, ahogy azt is, hogy egy „celeb” arca mögött talán valami mélyebb is húzódhat, nem csupán a napi lájkminimum, vagy az aznapra tervezett „outfit” összhatása.

Rengeteg kérdéssel, negatívummal indulunk a történetben, ahol Írisz egyáltalán nem patinás élete áll a középpontban. Ezt a világot, amit a szerző elképzelt, a külsőségek, a pénz, a személyiség elé húzott álarc mutogatása mozgatják. Ebben Írisznek jut a legtöbb pofon, mindenért őt hibáztatják, még azért is, mert a sors gyönyörűnek alkotta.

Csupán néhányan vannak, akik az álarc mögé látnak, és felfedezik, hogy Írisz sem csak egy szép arc vagy egy két lábon járó ékszerdoboz.

Győző. Imádtam őt. A karaktere tökéletes volt, csodás lelke van. Azt hiszem, a legtöbben éppen egy ilyen barátra, szerelemre vágyunk, mint amit ő testesít meg. Hálás vagyok az írónőnek, hogy megalkotta őt.

Cinti. Hihetetlenül jól összerakott szereplő. Szerintem mindannyiunknak van legalább egy ilyen barátnője. Csúcsszuper volt minden jelenet, nagyokat nevettem rajta, amikor felbukkant a történetben.

A könyvben sok tudományos leírás és részlet helyet kapott, amik még nekem, a matek-fizika-kémia antibarátjának sem okoztak fejfájást. Azért az ionvadászat nekem is megmaradt, pedig fogalmam sincs, mi az, és mire jó, de érdekesen hangzik.

Még több ilyen könyvet! Kell az embereknek, hogy hasonlót olvassanak, és remélem, többünket visszaránt a valóság talajára.

Köszönöm az élményt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése