Mikor egy édesanya nap, mint nap mesélni kezd gyermekeinek automatikusan eljön az a pillanat, mikor saját történetek kénytelen gyártani. És nincs is csodálatosabb, mikor egyedi világot alkotnak a történetek, melyek csak is kizárólag a gyermekeknek szólnak.
A mostani interjú alanyaim: Csete Dóra és Kőszegi-Arbeiter Anita, akik voltak olyan kedvesek és elvállalták a felkérést. Köszönöm ezúton is, hogy ilyen lelkesen válaszoltatok a kérdéseimre!Közös alkotásuk a Lillen, a tünde, melyet volt szerencsém olvasni és hatalmas rajongással raktam a kedvenc könyveim közé. A kötetről, az anyaságról, a kezdő írói létről és sok más érdekességről kérdeztem a két írónőt! Vágjunk is bele!
Kőszegi-Arbeiter Anita
NiKy: Kérlek, mutatkozzatok be az olvasóknak! Mivel foglalkoztatok
eddig és mióta írtok?
Cs.D.: Én a főiskola után tengtem-lengtem és kimentem 3 évre Angliába. Ott ismertem meg a párom és 2018-ban jöttem haza babával a pocakomban. Azóta gyesen vagyok, és szeptemberben kezdek suliban tanítani. Általános suliban kezdtem írogatni, verseket középsuliban, majd főiskolán már novellákat is, most pedig már meséket.
K.-A.A.: Kislány anyukája vagyok, másodsorban író. Már a főiskola óta írók, lassan 15 éve, kezdetben az asztalfióknak, aztán a Merengőnek, most pedig már könyv formában is. Fantasy zsánerben kezdtem, de hamar áttértem a thrillerre. Hogy innen, hogy jöttek a mesék? Hát a nagyobbik lányom kérte, hogy meséljek, és innen indult minden. Jelenleg a második kislányommal voltam itthon gyeden, de már egy éve azon dolgozom, hogy az írásból élhessek, és nagyon jó úton haladok, mert bár a koronavírus kicsit megkavarta a dolgokat, de lényegében az írásból élek.
NiKy: Lillen, a tünde első közös mesétek. Honnan ismeritek egymást
és hogyan jött az ötlet közös történetet írjatok?
K.-A.A.: Tavaly ősszel az egyik írói csoportban felmerült egy ötlet,
hogy írjuk horror paródiákat. Mindketten részt vettünk benne, és innen az
ismeretség. Lillent Dóri találta ki, és januárba megkérdezte lenne-e kedvem
közösen írni, na meg kiadni, és annyira bejött az első fejezet, amit megírt,
hogy rögtön megírtam egyet én is.
NiKy: Lillen egy kíváncsi tünde, aki bátran elindul, hogy
felfedezze környezetét és az ott élőket. Megismerkedik a különböző népekkel és
az ő feladataikkal. Mivel egymás után következnek az írásaitok fejezettenként,
hogy érzitek könnyű volt felvenni a másik történetvezetését? Adódtak gondok
írás közben?
Cs.D.: Én úgy érzem, hogy annyira egy hullámhosszon voltunk, hogy
nem volt semmi nézeteltérés.
K.-A.A.: Így van, nem volt semmi gond írás közben. Igazából
külön-külön írtuk meg a fejezeteket, (előtte lestoppoltuk a fajokat, hogy ki
mit szeretne) aztán a szerkesztési munka során fűztük egybe.
NiKy: A mesében számos klasszikus karakter is feltűnik, gondolok
itt a sárkányra vagy boszorkákra. Nektek van-e kedvenc mesekarakteretek és
volt-e olyan, amit nehezebben írtatok meg?
K.-A.A.: Mivel mindketten a kedvenceket írtuk szerintem nem, legalább
is nekem nem volt nehézség. A kedvencem egyértelműen a főnix, de a sellő
kislányt is nagyon imádom.
Cs.D.: Az én kedvencem Flórián a kentaur és Harmat a tündér. Nem
tudok dönteni. Nehézséget nem okozott egyik sem, mindegyiket egy élmény volt
írni.
NiKy: Ki inspirálta Lillen karakterét? Honnan merítkeztetek
ötletekért? Van-e valamilyen folyamat, ami segít írni? Gondolok itt
meditációra, nagy sétákra stb.
Cs.D.: Lillent én egy meg nem született szerepjátékos karakterről
mintáztam. Fórumos fantasy játékot játszom és már kb. 13 éve van egy tünde karakterem
, akinek volt egy meg nem született kislánya, akit pont így képzeltem el. A
legtöbb ötlet nekem innen jön, és a Harry Potter könyvekből, no meg a Gyűrűk
Urát is nagyon szeretem. Amikor az erdőben kirándulunk és látok sok szép
zöldet, esetleg egy kis víz is van a közelben az nagyon inspiráló.
K.-A.A.: Ha nagyon nem megy az írás, akkor elindulok az egyik
kutyámmal sétálni, és közbe agyalok, viszonylag hamar megjön az ihlet. A másik
segítség a nagyobbik lányom Csenge, mindig megkérdezem van-e ötlete, és
általában mond valamit, ami beindítja a fantáziámat.
Csete Dóra
NiKy: Ki készítette a borítót és a belső illusztrációt? Közös
döntés volt?
Cs.D.: Sándor Anita készítette, emlékeztem, hogy láttam fantasy
rajzos munkákat tőle, amik nagyon tetszettek, ezért is kerestük meg.
NiKy: Sok író él az előolvasásokkal. Ti felkértetek-e bloggereket,
hogy segítsék a munkátokat? Hogyan és milyen formában népszerűsítitek a közös
szerzeményeteket?
Cs.D.: Nem kértünk előolvasót. Nekem ez volt az első kiadott
könyvem, így akkoriban nem is hallottam ilyenről. Már tudom mi ez, de úgy
gondolom Lillenhez, a mesékhez kevésbé fontos ez. A közösségi média nagy
segítség a reklámnak, illetve helyi iskolák, újságok felkeresése, sőt előbb -
utóbb mi is kapunk felkéréseket egy - egy interjúra. Bloggereket is kértünk fel
igen, és segítettek is nekünk.
K.-A.A.: A szerkesztők Csíki Ingrid, és a korrektor Mosolygó-Marján
Böbe segített nekünk a szöveg tökéletesítésében.
NiKy: A könyv a MeseRóka Kiadónál jelent meg! Mit tudhatunk meg a
fent említett kiadóról? Illetve, milyen jövőbeli terveitek van vele?
K.-A.A.: A MeseRóka kiadó egyelőre még csak a saját könyveim számára
hoztuk létre a párommal, jelenleg is folyik a vállalkozássá alapítás, és amint
kész, szeretnénk kezdő írók számára segítséget nyújtani, a kezdeti lépésektől a
kiadásig és a terjesztésig. Készül egy könyv is ennek kapcsán és már a
mentorprogram is. Szeretném, ha a magánkiadású mesék is népszerűek lennénk,
hiszen annyi tehetséges meseíró van.
NiKy: Anita fentebb írtad, hogy íróként dolgozol most már
mondhatni főállásban. Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki főállású író
lehessen? Illetve szerintetek a mai világgazdasági helyzetet nézve, milyen
lehetőségei vannak egy kezdő alkotónak? Reális–e egy ilyen kicsi piacú
országban, hogy csak könyvírásból éljetek meg?
Cs.D.: Én azt gondolom, hogy kezdésnek mindenképpen kell mellé egy
főállás, éppen ezért megyek tanítani. Be kell ehhez futni valamennyire, hogy
legyen ebből bevételed, aztán, ha elindultál, idővel lehet ez a főállásod, de
rengeteg szorgalom és akarat szükséges ehhez. Én tényleg nagyon kezdő vagyok,
de nagyon szeretném azt, amit elkezdtem, talán jó úton haladok a siker felé.
K.-A.A.: Sajnos nem reális. Én sem csak kizárólag az írásból élek,
hanem a mesékhez kötődő rendezvényekből is, meseórákat tartok óvodákban és
rendezvényeken. Viszont úgy gondolom, hogyha valaki jól felépíti a saját
"mesevilágát" igen is meg lehet a mesekönyvek írásából, kiadásából és
programjaiból élni. Ha kitartó az ember, bármit elérhet, végül is nekem is
sikerült.
NiKy: Örömmel olvastam, hogy a MeseRóka a pályakezdő íróknak fog
segítséget nyújtani. Hiszen sok ismeretlen, tehetséges alkotó van kicsiny
országunkban, mégis nagyon kevesen tudnak előre lépni ezen a pályán. Hogyan
látod, mi kell ahhoz, hogy valakiből meseíró lehessen? Illetve, milyen
meglátásod van Dóri, hiszen te magad is első könyves íróként léptél erre az
ösvényre?
Cs.D.: A mese szeretete a legfontosabb. Aztán jön az, hogy ismerni
is kell a meséket, én, mint tanító néni tanultam is róla, nem egyszer
vizsgáztam. Az is fontos, hogy nagyjából belőj magadnak egy korosztályt,
akiknek szánod majd a meséidet, ez nagyon fontos szerintem. Az életkori
sajátosságokat ismerni kell. Egy óvódást nem fog lekötni egy bölcsiseknek való
mese, illetve egy kisiskolás nem fog élvezni egy tini regényt még.
K.-A.A.: Szerintem csak inspiráció. Az a tapasztalat, hogy a legtöbb
meseíró anyuka, akik elsősorban a saját gyerkőcüknek írják a meséket. Egy
nagyon kedves író barátom szokta mondani, hogy a tehetség univerzális, szóval,
aki író, mesét is tud írni, csak szabadon kell engedni a fantáziáját és meg
kell találni a lelkében élő gyereket.
Lillen, a tünde
NiKy: Azt tapasztalom, hogy a könyv tematikában is van egy
bizonyos felkapottság, egy divat. A mostani érzéki, szerelemes történetek
vannak a csúcson. Gyermek és ifjúsági irodalom terén van- e témaköri
felkapottság? És, ha igen mi most az aktuális „őrület”?
Cs.D.: Amikor én kiskamasz voltam, akkor mindenki Harry Potter és
Gyűrűk Ura lázban égett. Én még most is. Kicsiknél 2, 3 éveseknél a Bing nyuszi
és a Bogyó és Babóca a sláger, szerintem minden korosztálynak megvan a maga
őrülete.
K.-A.A.: Hú, ez nehéz kérdés. A Disney filmekből készült könyvek
mindig népszerűek, ahogy debütál az aktuális mese a moziban. De ha csak
mesekönyvekről van szó talán a Kufli mese, ami most nagyon menő.
NiKy: Sok mese jelenik meg szerencsére mostanában. Mégis többször
látom, hogy kevesen vásárolnak gyermekeiknek mesekönyvet. Szerintetek mi ennek
az oka? És, mit gondoltok, mennyire fontos a gyermekek fejlődésében a
folyamatos, változatos meseolvasása?
Cs.D.: Egyértelműen a feltörekvő kütyük, tablet telefon stb. Itt
néznek meséket a gyerekek. Pedig nagyon fontos, hogy legyen esti mese a
gyerekek számára a rohanó hétköznapokban. Hétvégén több is. Ezáltal a képzeletviláguk
is egyre nagyobb lesz, sokkal jobban tudják majd szóban kifejezni magukat
később.
K.-A.A.: A meseolvasás rendkívül fontos. Már egészen kicsi kortól
fogva érdemes olvasni vagy csak fejből mesélni a gyerkőcöknek. Sajnos nagyon
sokszor találkozom olyan szülővel, aki nagyon elfoglalt és nem mesél a gyerekének,
de az is nagyon általános, hogy a gyerekek nem igénylik, mivel a tv vagy a
mobil kiváltotta számukra. Pedig az élőszvas mese sokkal jobb, hiszen fejleszt,
tanít, gondolkodtat.
NiKy: Térjünk ki kicsit saját gyermekeitek világára, hiszen
mindketten boldog anyukák vagytok. Hogyan élik meg az otthoniak, hogy anya
meséket ír? Van-e olyan történet, amit csak a saját gyermekeitek hallanak, mert
nekik íródott? És, ha igen szabad-e tudni, hogy milyen típusú mesék a „menők”
otthon?
Cs.D.: Az én kislányom még csak 20 hónapos, így rövid mesékre van
csak kapacitás egyelőre. Képeket nagyon szereti nézegetni és lapozgatni is
szereti a könyveket. Ezek az úgymond tili - toli mesekönyvek a slágerek nálunk,
amikhez van egy kis szöveg, de a lényeg az oldalakon megbújt húzogatós,
tologatós kép.
K.-A.A.: Flórának a Bogyó és babóca a nagy kedvenc, Csengének a
Disney mesék, most épp a Vaiana. Viszont mesekönyvben, Lillen most a legnagyobb
favorit. Természetesen vannak mesék, amik csak nekik készültek, Flórának van
egy Enyém nyuszi című mese, ami sose jelenik meg, mert csak az övé, és Csenge
is kapott ilyet. Amúgy Csenge mindig büszkén meséli, hogy anya meseíró, és ő a
legnagyobb kritikusom is, volt, hogy mondta, Anya ezt írd át, mert harmatos.
NiKy: Mit szóltak az emberek, hogy közös mesét írtatok? Milyen
fogadtatás érte Lillen történetét? Család, barátok mennyire támogattak titeket
az írás terén?
Cs.D.: Nálam mindig furán néztek az elején, hogy ketten, hogy lehet
könyvet írni. Hát így. Eddig nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk
szerencsére. Engem abszolút támogat a család is és a barátok és a párom is.
K.-A.A.: A közös mesén azért meg szoktak lepődni, hogy miért közös,
de alapvetően nagyon pozitív a fogadtatás. A párom és a nagylányom mindig
támogatott, a család és a barátok az elején kicsit meglepődtek, amikor
kiderült, hogy nem csak írók, de már elég régóta is csinálom, ennek ellenére,
nagyon büszkék és támogatnak.
NiKy: Mivel töltitek szívesen a szabadidőtöket? Amikor éppen nem
írtok és nem a család vonja el a figyelmeteket. Gondolok itt olyan hobbira, ami
pihentet vagy energiával tölt fel titeket. Mennyi időtök van pihenni,
kikapcsolódni?
Cs.D.: Én néha esténként fórumos szerepjátékozom, vagy megnézek egy
jó kis filmet. Úgy igazán nekem az estéim szabadok, amikor a gyerek alszik. Ha
a párom éppen nem elfoglalt hétvégén, néha belefér egy kis barátnőzés is.
K.-A.A.: Mivel itthonról dolgozom, és én osztom be az időmet, így
pihenni is azért minden nap jut egy kis idő. Általában olvasok, mindent, ami
nem szalad ki a kezemből. Három kutyám van, velük is szívesen vagyok, edzeni is
járok velük, és szívesen barkácsolok, készítettem már Tündérkertet, most a
Tegola készítésre kaptam rá.
NiKy: Én mindig azt gondoltam, hogy „az író egy másik ember
lelkének álomszövője”. Mit gondoltok erről? Mennyire tudjátok befolyásolni egy
fejlődő és kíváncsi gyermek figyelmét, hogy megszeresse az olvasást? Van- e
bármi ráhatásotok erre?
K.-A.A.: Szerintem azzal tudjuk, hogy olyan fantáziavilágot alkotunk
számukra, ami felkelti a kíváncsiságukat és elvarázsolja őket.
Cs.D.: Minden gyerek más, így beszélgetni kell velük és rájönni
ezáltal, hogy mi érdekli őket. És ezt az érdeklődési kört kiragadni és egy olyan
könyvet mutatni neki, ami erről szól. Azt tuti szívesen elolvassa, aztán már
nincs megállás.
NiKy: És végezetül mikor várhatjuk, a kis tündér következő
kalandjait? Készül –e már a folytatás? Elvégre, mint olvasó már nagyon várom,
hogy kézbe vehessem. Nagyon izgalmasan lett a vége az első kötetnek. Illetve
terveztek – e más tematikában is írni közösen, vagy egyénileg? Milyen jövőbeli
terveitek vannak?
Cs.D.: Lesz folytatása jövőre. Kap majd egy fiú társat maga mellé,
azt hogy milyen fajból, megszavaztatjuk majd az olvasókkal Lillen facebookos
oldalán. Én most lettem készen egy mese füzet meséivel, Nyári Mesék lesz a
címe. 5 kis mesét tartalmaz majd szép illusztrációkkal, ezek is már készülnek.
Illetve már a szerkesztőnél van a kézirat. 5 külön álló kis mese lesz, mind
nyáron játszódik majd. 6-7 éves fiúk, lányok főszereplésével. Egyelőre ez a
tervem. A többi még a jövő zenéje.
K.-A.A.: Lillen folytatását már tervezzük, pont ma beszélgettünk is
róla, hogy kap egy barátot, akivel kalandozhat. Más közös projekt is tervebe
van, de ezt szerintem még nem leplezzük le. Én közben írom a saját meséket,
Csenge tündérkertjének már kész a 3. kötete, de csak jövőre jelenik meg, ahogy
Fülöp, a strucc folytatása is. Most Flórián és a Tegola város meséi készül, ami
nekem is ismeretlen terep, mert 8-10 éves korosztálynak fog szólni.
Köszönöm szépen a beszélgetést.
Csete Dóra és Kőszegi-Arbeiter Anita írónőket itt találjátok facebookon:
Itt pedig megtudjátok rendelni a mesekönyvet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése