Victoria Green: Valter és Vivien III. '' Egy érzelmi hullámvasút, amire ha egyszer felülsz, nem szeretnél leszállni''

Vajon úgy alakul az életed, ahogy eltervezted? A múltad örökké a rabságába zár vagy egyszer szabadon enged? Vajon a bosszú mindent megér? Ezek a kérdések vetődhetnek fel benned, ha a Valter és Vivien záró kötetét olvasod, Victoria Green írónő tollából.

Victoria Green:

Valter és Vivien III.

Kép forrása: Kovács Ági

Tartalom:

Valter és Vivien szerelme eddig minden akadályt legyőzött.

Kimondták a boldogító igent, de vajon tényleg gondtalanul élhetnek, amíg meg nem halnak?

Valter és Vivien közös élete folytonos harc volt a boldogságért. A köztük lévő kapocs mégsem gyengült meg, sőt erősebb lett, mint valaha. Az újabb küzdelmek azonban alapjaiban rengetik meg szerelmüket.

Valterről megdöbbentő titkok derülnek ki, egy családi tragédiát követően pedig életük már soha többé nem lesz olyan, mint azelőtt.

Valter sötét érzelmei felülkerekednek, és enged a démonjainak…

Vivien elveszíti a hitét, és már nem biztos benne, hogy képes megmenteni Valtert…

Vajon megéri mindent feláldozni a békéért?

Értékelés

5/5

Erre a könyvre nehezen találok szavakat, mert talán nincsenek is rá méltó szavak. Nagyon vártam már ezt a részt, főleg attól a perctől fogva, mióta kiderült, hogy az írónő folytatja a sorozat írását, egy befejező résszel. Úgy éreztem akkor, hogy igen erre szükség van, mert sok kérdés maradt még nyitva az olvasó számára. Hiába próbálta meg lezárni, nem volt az igazi. Mert, aki olvasta az első két részt, az valahogy mindig azt kérdezte, hogy vajon mi is lehet Valterékkel! Mivel kellett még megküzdeniük? Valter, hogy fogadta el a kicsi Lénát, milyen apa is ő valójában? Vagyis milyen ember is Valter? Na és Vivien hogyan küzd meg a mindennapi problémákkal? Mi van Endrével? Ezek a kérdések olyanok, amire az olvasó valamilyen szinten kíváncsi. És most végre választ kapunk a kérdéseinkre. Victoria Green egy olyan világot teremtett meg a harmadik részben, ami a valóságban oly gyakran előfordul, mégis kevesen beszélnek róla. Vagy vannak olyan problémák, amire nagyobb hangsúlyt fektetnek: ilyen pl.: az alkoholizmus, a családon belüli erőszak. Ez mind megtalálható sajnos a könyvben. De ezen kívül sok minden más is, amivel az ember szembesül. Ez a könyv maga az izgalom, a várakozás, a remény.

Valter és Vivien élete nem csak játék és mese, hallottál már a csúf gonosz Endréről?

Valter és Vivien harmadik része ott kezdődik ahol, a második véget ért vagy mégsem? Esetleg egy rémálom indít meg mindent? Valter és Vivien élete révben ért, élik a megszokott kis családi életüket. Léna szépen cseperedik, és boldogságot visz a szülei életében. Igaz kamasz korában az apjának meggyűlik vele a baja kissé, de melyik kamasz lánynak nincs összetűzése a szüleivel? Minden nap a megszokott mókuskerékben zajlik, még Valter egyszer meg nem látja Endrét, a nevelőapját. Aki 15 év után szabadult a börtönből. Most kezdődik csak meg Valter küzdelme önmagával és a múltjával. Retteg, hogy elveszíti Vivient és Lénát, ami nem is csoda. Mert egyszer már majdnem őket, Endre miatt elvesztette. És mit rejt a múlt? Mit hoz a jelen? Mit titkol még el a jövő? De ez vajon újra meg fog történni? Kiderül, amint elolvasod a könyvet. 

Kedvenc idézeteim:

''Soha nem fogom tudni őt nem szeretni.

Ha elveszíteném, onnantól már semmi sem számítana. Sem

a levegő, sem az érintés, még gyermekeim mosolya sem.

Vivien nélkül nem léteznék tovább, mert ő

az én szívverésem.

Osváth Valter''

„Ha sikerül a lányom arcára mosolyt csalnom, életem legszebb látványában van részem.”

''Mindenki csendben majszolja a szeletet, természetesen Léna végez elsőként. Lemászik a székről és a hasára teszi kis kezét. Fél szemmel mindenki őrá figyel, próbálják megérteni, mit csinál éppen. Léna kinyomja a pocakját és hangosan így szól:

– Egy baba van nekem is a pocakomban, és apa tette be oda!

Valter az asztalra prüszköli a vizet, Anna pedig félrenyel.

Mi anyával egymásra pillantunk tágra nyílt szemekkel, majd felkacagunk.

Jó hallottuk?

– Léna, khm, kicsim… Te miről beszélsz? – néz rá Valter zavartan, de halovány mosollyal ajkán. Léna odatipeg az apukájához, miközben pocakját simogatja.

– Anya mondta! Köszönöm a babát, apa! Szeretlek! – majd szerelmetes mosollyal arcán átöleli a széken ülő apját.''

Victoria Green hivatalos oldala

NewLine kiadó