Egy olyan fiatal hölggyel készítettem most interjút, aki egy olyan világot ír le nekünk, amiben mindenki élni szeretne. De ennek megvalósításához össze kellene fogni, mert anélkül elérhetetlen. Könyveiben megmutatja nekünk azt, hogy mi a bánat, a szerelem, a veszély, a barátság és a család igazi jelentése. Ez a fiatal hölgy nem más, mint Julia Lewis Thomson, a Többek sorozat írónője.
Moncsi:
Mi adta az erőt, hogy írni kezdj? Hogy jött ez neked?
JLT: Már gyerekkoromban is írtam, meséltem rövidebb történeteket. Igaz, kamaszként a versek felé fordultam. Ezt egy hosszabb szünet követte mind a versek, mind a történetek terén. Ez semmiképp sem jelenti azt, hogy elpazarolt évek lettek volna. Szerintem ebben az időszakban még nagyon gyerek voltam, annak ellenére, hogy ekkor a 20-as éveimben jártam. A Többek által-ban még visszatükröződik ez a gyerek, akit csak sodort az élet, és hiába próbált megkapaszkodni a part menti ágakban. Viszont a harmadik könyvem, a Többek között kapcsán végére megértettem, hogy egyedül a szeretet az, ami elég erős ahhoz, hogy megtartson, és segítsen a nehézségeken túljutni.
Moncsi:
Ugye, a Többek sorozat, egy ifjúsági romantikus sorozatnak is beillik. De gondolkoztál már azon, hogy más műfajban is írj, vagy kipróbáld magad? Ha igen, melyik lenne ez, és miért pont azt választanád?
JLT: Nem titok, hogy rajongok Collen Hooverért, akitől nemrég Verity c. könyvet olvastam. Fantasztikus thriller volt. Egyszer szívesen írnék hasonlót, de még nem tudom, hogy lesz-e bátorságom szembenézni a sötét árnyakkal, amelyeket egy ilyen történethez szabadon kellene engednem.
Moncsi:
Ismerve Téged, tudom, hogy nagy állat- ill. kutyabarát vagy, ami megmutatkozik a könyveidben is. Nem gondolkoztál azon, hogy esetleg olyan könyvet írj, ami erre összpontosul, pl.: állatmentő szervezetekről, fajmentő szervezetekről, stb. Vagy éppen Samuról és az életéről írj egy történetet?
JLT: Évekkel ezelőtt írtam egy-két rövidebb történetet Samu életéről, de ez abbamaradt, amikor elkezdtem a Többek sorozaton dolgozni. Talán egyszer folytatom. Egyelőre még a Döntéseink c. könyvre szeretnék összpontosítani.
Moncsi:
Maradjunk egy kicsit most a Többek sorozatnál. Ugye megismertük benne Annát és az ő betegségét is. Mi inspirált arra, hogy pont őt alkosd meg, és mutasd be az olvasóknak a küzdelmeit? Persze, ha nem vagyok túl tolakodó, mesélnél erről egy picit?
JLT: Nehezen tudtam elfogadni, hogy történt valami a születésemkor, ami miatt nekem is hasonló kézproblémákkal kell megküzdenem, mint Annának. Szégyenkeztem emiatt. Mindig rosszul érintett, ha valaki észrevette, ha beszélnem kellett róla. Viszont egyik nap elhatároztam, hogy ebből elég volt, kiírom magamból, elmondom mindenkinek, nem fogok emiatt többet szégyenkezni. Ez van és kész, vagy elfogadnak így az emberek, vagy nem, ez az ő választásuk.
Moncsi:
Mik, vagy kik ihletik egyes karaktereidet? A helyszínek, amelyek a könyveidben szerepelnek, olyan helyek, ahol jártál már, vagy csak kutatómunkát végeztél azért, hogy ezeket a helyeket valóságosan tudd átadni az olvasónak?
JLT: A Magyarországon játszódó helyszíneken jártam, még Anna meg nem nevezett szülővárosában is. Több Olvasó kérdezte már, hogy hol volt megemlítve a város neve, mert nem vették észre. Nem is vehették észre, mert szándékosan nem neveztem meg egyszer sem a várost egyik könyvben sem.
A külföldi helyszínek kutatómunkán alapulnak, mivel még nem sikerült eljutnom sem Oroszországba, sem Amerikába, pedig mindkettő szerepel a bakancslistámon. Moncsi:
Hogy jött az az ötlet, hogy Maximot Oroszországhoz kösd? És miért pont Oroszország?
És hogy született meg Nastya karaktere?
JLT: Gyerekkorom nagy részét Munkácson töltöttem, ahol különböző nemzetiségű emberek keveredtek. Az utcánkban magyarokon kívül ukránok, oroszok, grúzok, örmények is éltek. Hálás vagyok, hogy ott lehettem gyerek, és megismerhetem a kultúrájukat és a történeteiket. Emiatt is terjeszkedtem túl a Többekben a magyar valóságon.
Nastya karakterét a családunk erős nőtagjai ihlették. Hihetetlen, hogy milyen sok mindenről le kellett mondaniuk, mennyire megkeményítette őket az élet, viszont azokért, akiket szeretnek, bármit megtesznek, ha kell átkelnek értük a félvilágon.
Moncsi:
A záró kötetben betekintést nyerhetünk nem csak egy, hanem az összes páros életébe valamilyen szinten. Fecó és Clau története talán a legmegrázóbb, de Léna „igazi” énje ütötte ki nálam a biztosítékot. Elejétől fogva ilyennek tervezted Lénát, vagy számodra is meglepetés volt?
JLT: A szereplőim sokszor a saját fejük után mennek. Többnyire engem is meglepnek. Például a Többek által második felében Léna viselkedése olyannyira meglepett, hogy onnantól kezdve nem tudtam vele szimpatizálni. Éreztem, hogy a viselkedése nem ok nélküli, vagyis nem csak amiatt ilyen, amit kifele, a külvilág felé mutat. A Többek közöttben pedig még jobban meglepett, amikor kiderült, hogy valójában milyen is ő.
Moncsi:
Most evezzünk egy kicsit más vizekre, ha jól értesült vagyok, van két olyan történeted is, amelynek alakulását az olvasó nyomon követheti, a weboldaladon, a jlt.hu -n. Mesélnél erről egy kicsit? Hogy jött ez az ötlet?
JLT: Nagyon szeretem az Olvasóimat, emiatt szeretném jobban bevonni őket a történeteim alakulásába. Szeretném, ha úgy éreznék, ők is a történetek részei. Nagyon sokat kaptam az Olvasóktól, és ezzel szeretném viszonozni.
Moncsi:
Tudnál nekünk mesélni egy kicsit a Döntéseink c. történetedről? Hogy született? Mi ihlette meg? Van valóság alapja, vagy kitalált? Milyen gyakran olvashat új fejezetet az olvasó? Ki fog ez jönni valamikor könyv formájában is?
JLT: A Döntéseink születésének a hátterében valójában az áll, hogy nagyon hiányzik Miskolc, és a várost körülvevő vidék. Életem legmeghatározóbb 5 évét töltöttem ott, és amikor visszalátogatok oda, úgy érzem, hogy hazaértem. Ezt az érzést szeretném bemutatni ebben a könyvben, és azt, hogy milyen problémákkal küzdenek a 30-as éveikben az emberek, a párok. Mi történik, ha az ember egyik nap arra ébred, hogy nem a saját életét éli... Hogy viseli, amikor rájön, hogy nem a megfelelő ember van mellette, nem azt a munkát végzi nap, mint nap, ami boldoggá teszi, és szűknek érzi a rászabott kereteket...
Remélem, lassan eljön az idő, amikor havonta legalább egy fejezetet ki fogok tenni. Sajnos, a munkám miatt eddig teljesen háttérbe szorult az írás, ami nagyon megviselt. Hiszen az írás számomra olyan, mint a levegő.
Arra a kérdésre, hogy a Döntéseink nyomtatott könyvként meg fog-e jelenni, csak azt mondhatom, hogy mindegyik írónak az az álma, hogy a történetei könyvalakot öltsenek, de egyelőre nem tudom, mit hoz a jövő.
Moncsi:
Most térjünk át egy kicsit a másik online történetedre, a Több mint Szására. Ez ugye egy külön álló kötete lesz, de mégis kapcsolódik a Többek sorozathoz. Mesélnél ennek alakulásáról kicsit? Mi ösztönzött arra, hogy pont Szása karaktere kapjon egy különálló könyvet, és mondjuk, nem Borisz? Vagy tartogatsz számunkra ilyen meglepetést is?
JLT: Szása mindig is közelebb állt hozzám. Humoros, védelmező és a nehéz sorsa ellenére hatalmas szíve van. Olyan hatalmas, akár egy hegy, mégis meg tud nyugtatni egy síró kisgyereket. Viszont az ő szálát a Döntéseink után tervezem folytatni. Borisz pedig csak azután következhet. Persze ettől függetlenül még bármi megtörténhet. Ember tervez, Isten végez.
Moncsi:
Mesélnél kicsit a jövőbeli terveidről, amit akár magánéleti, akár írás terén szeretnél megosztani velünk? Mire számíthatunk?
JLT: A 2020-as év senkinek sem volt könnyű. Fenekestől felfordított mindent. Nagyon sok mindent kell helyre raknom magamban és a szakmai életemben ahhoz, hogy megint olyan figyelemmel és odaadással tudjak az írásra koncentrálni, mint azt a Többeknél tettem. Remélem, nyugodtabb vizekre sikerül kormányoznom a hajót, és újra a saját és az Olvasók örömére alkothatok.
Julia Lewis Thomsonnak köszönöm ezt a beszélgetést, a közvetlenséget és a barátságot, ahogy elfogadta az interjúra való felkérésem. Élvezet volt beszélgetni, és kicsit megismerni az írói énjét, a történetei hátterét. Ezúttal is tiszta szívből és szeretettel szeretném mindenki figyelmébe ajánlani a könyveit, a Többek sorozatot. De önálló kötetként is olvasható mind.
Véleményemet a Többek által c. könyvről itt találjátok: Magyar Szerzők Könyvei Magazin
Köszönöm az interjút Julia Lewis Thomson írónőnek.
A könyveit itt tudjátok beszerezni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése