2021. április 23., péntek

Fantasy világok a magyar irodalomban Domokos Annával készült interjú ("engem a társadalmi kérdések foglalkoztatnak, és ezekből merítek ihletet is")

 A Fantasy világok a magyar irodalomban interjúsorozatom keretein belül Domokos Annát kérdezem az írásról és a világteremtésről.


Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést és beszélgetsz velem erről az érdekes témáról.

Én köszönöm a lehetőséget.

 

Miért pont a fantasy zsánerben kezdtél el írni? Mi vonz benne?

Én roppant érzékeny vagyok a társadalmi problémákra, talán kicsit túl érzékeny is. Úgy látom, hogy ezek megoldásához szükség lenne arra, hogy az emberek kicsit szabadabban gondolkodjanak ezekről a kérdésekről. Ehhez pedig kitűnő terep egy fantasy világ, ahol el lehet vonatkoztatni a mindennapi gondoktól, a berögződésektől, vagy akár az előítéletektől, és egy más szemszögből megvizsgálni azokat az erőket, amik egy társadalmat felépítenek és mozgatnak.

 

Amikor eszedbe jut egy ötlet, hogyan alkotod meg a világot?

Általában a világban megtalálható fajokból indulok ki, mert azok fizikai, biológiai, lelki, szellemi felépítése fogja eldönteni, hogy milyenek az erőviszonyok, és mik azok a konfliktusok, melyek mozgásban tartják magát a világot. Ha még messzebbről akarom kezdeni, akkor maga a világ, a bolygó, vagy létsík az alap, mert ha azon speciálisak, a földitől eltérőek a körülmények, akkor az kihat a fajokra is. Ezek az alapok adják meg a vázat, az alapvető törvényszerűségeket, aztán erre a vázra kell felvinni a színeket, az egyes specialitásokat, melyek már az alaptörvényszerűségek összjátékából alakulnak ki.

 

Mennyi ideig tart kiépítened a világodat és ez mitől függ?

Az elmúlt évtizedek során elég sok világ kitalálásában és kidolgozásában vettem részt, van, ami közös munka volt valakikkel, és volt, amiben nem volt társam. A sok-sok ötletből mostanra két világ maradt fenn a rostán.  Ezekből az első egy nagyon régi közös munka másik négy alkotótárssal, és emlékeim szerint ez úgy egy év alatt lett működőképes, de persze mindenki éppen tanult mellette, tehát maga az alkotási folyamat csak a szabadidő egy részét emészthette fel. A másik világ „saját gyermek”, és az alapok lefektetése alig pár napot vett igénybe. A konkrét szövegezés azért felölelt úgy egy hetet is. Igaz, ez a világ meg előtte már évek óta érett bennem, és így a konkrét alkotófolyamat végül itt is hosszú volt.

Az első világon (Újvilág) elkészült annak idején egy asztali RPG szabályrendszer, melyhez írtam egy regényt. Volt vállalkozó a megjelentetésére, de elhalt a dolog. Valószínűleg magánkiadásban fog megjelenni rövidesen. A másik világ (Fajháborúk kora) szintén játékhoz készült, de aztán ebből is inkább regény lett, illetve regények és novellák. Az első regény meg is jelent kiadó közreműködésével, de ez lett az a tapasztalat, ami miatt jelenleg már csak magánkiadásban gondolkodom. Az első regénynek készen van két folytatása, de ezek csak akkor fognak megjelenni, ha megszabadultam a kiadótól, ami 2023 előtt nem valószínű. Viszont 2020 decemberében kiadtam egy novelláskötetet ezen a világon, és jelenleg egy regényen dolgozom, ami szintén ezen a világon játszódik, valamint a Közösségi Írók Céhe harmadik (jelenleg Dystopia munkacímen futó) projektjének is ez a világ az alapja, és itt a céh tagjai írnak novellákat, ennek a kötetnek a megjelenési ideje várhatóan ez év vége. 

 

Szoktál ihletet meríteni? Ha igen, honnan?

Amint írtam, engem a társadalmi kérdések foglalkoztatnak, és ezekből merítek ihletet is. Jelenleg elég sok olyan konfliktus van a világban (klímaváltozás, a szélsőséges ideológiák előretörése, világjárvány), ami bőven ad okot a gondolkodásra. Mindig azok a kérdések foglalkoztatnak, hogyan tudnak vagy nem tudnak értelmes lények egymás mellett élni. Hogyan keresnek megoldásokat a problémáikra, és mik azok a tényezők, melyek a keresésben sikeressé tehetik őket.

 

Mit érzel a legnehezebbnek és mit a legkönnyebbnek a fantasy írásban?

Ugyanaz a szegmens a legkönnyebb és a legnehezebb is: itt minden az írón múlik. Ez hatalmas szabadságot biztosít, de csak az tud vele megfelelően élni, aki kellően felkészült.

 

Szerinted lehet a mai világban újat alkotni, amire még senki sem gondolt, vagy az író egyedi látásmódja teszi az adott művet különlegessé?

Nem tudom, kell-e újat alkotni, mindenképpen szükség van-e valami tejesen elrugaszkodott extrém ötletre, vagy sem. Biztos lesznek olyanok, akiknek az egyedi gondolkodásmódja új ötleteket hoz be a fantasy zsánerbe is, amiről még senki nem írt, de mivel jelenleg még (tudtommal) minden író, akinek könyve jelenik meg, az a Föld nevű bolygó lakója, ahol emberek között él, ez erősen meghatározza a történeteket, és ez azért nem baj, mert az olvasók is ebből a fajból kerülnek ki (hacsak a „kicsi szürkék” nem olvasnak földi irodalmat).
Ugyanakkor az is lényeges, hogy amennyiben az írónak van egy egyedi látásmódja, azt be tudja mutatni az olvasóinak, és rá tudja venni őket arra, hogy akár csak egy rövid ideig az ő szemüvegén keresztül nézzenek a világra. Sok problémára adhat megoldást, ha egyre többen lesznek képesek szemüveget váltani, és mások nézőpontjából is szemlélni a valóságunkat. 

 

Számodra mitől lesz egy fantasy középszerű és mitől kiemelkedő?

Egyszer azt találtam írni valakinek, hogy nekem az a jó fantasy világ, ami „fenntartható”. Ez manapság divatos szó, kicsit el is csépelték, de végeredményben ez mindennek a lényege. Ha olvasok egy olyan világról, ahol azt látom, hogy valamely nyersanyag évtizedeken belül elfogy, egy faj esetében az elhalálozás és a szaporulat nincs összhangban, de maga a világ „az idők kezdete óta így működik”, akkor az nekem elveszti a hitelét. Ha van benne egy speciális elem, egy különleges faj, egy furcsa természeti jelenség, de ennek a fajnak vagy jelenségnek a hatásai a környezetre nincsenek kidolgozva, akkor megint hiteltelen lesz a világ. Ha egy fajnak felépítése (mind fizikai, mind szellemi stb.) nincs összhangban a történetével, megint bukta az egész. Tehát attól lesz kiemelkedő egy világ, ha működőképes és fenntartható az író által kitalált feltételekkel és körülmények között. Ezen felül még jól is kell megírni a történeteket, de szerintem ez a része, a jó íráskészség többekben megvan, mint a világalkotási képesség.

 

Mit gondolsz a magyar fantasy irodalomról? Külföldi írók meglehetősen komoly műveket tesznek le az asztalra. Szerinted a magyar írók is képesek erre, vagy még messze járunk tőlük?

Nem tudom, milyen a magyar fantasy irodalom összességében, mert szerintem roppant kevesen jutnak el a megjelenésig és a nyilvánosságig, főleg azért, ami ebből a kérdésből is kihallatszik: sokan meg vannak győződve róla, hogy a külföldi fantasy irodalom jobb, és így sok szerző egyáltalán nem kap lehetőséget a megjelenésre, vagy az ismertté válásra. A kiadók is inkább fektetnek be egy külföldön már befutott világba, mert annak a marketingjét részben már kifizette egy külföldi kiadó. Ilyen körülmények között nehéz nyilatkozni erről a kérdésről.
Ugyanakkor a társadalom, amiben élünk, nyilván meghatározza a világlátásunkat. A fantasyhoz egy felszabadult, lehetőleg előítélet-mentes gondolkodás szükséges, főleg, ha valóban eredeti ötletet akarunk az asztalra tenni, és aztán egy „komoly műhöz”, mely nagy formátumú, részletesen kidogozott világra épül, sok idő és befektetett energia kell.

Közben nálunk a légkör nem túl felszabadult, sok az előítélet, a kirekesztés, és nehéz egy ilyen légkörben úgy felnőni, hogy ez ne nyomja rá a bélyegét a lényünkre. Közben a megélhetésért gyakran nem elég egy munkahely, így az alkotásra fordítható szabadidő is kevesebb. Egyszóval nem állunk jól a lehetőségek terén.
Ettől én még hinni szeretném, hogy a minőség nem nemzetiség kérdése. Én is kaptam már olyan kritikát, mely szerint az írásaim nemzetközi szinten is megállnák a helyüket. Biztos, hogy mások is így vannak ezzel.


 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése